A következő címkéjű bejegyzések mutatása: napló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: napló. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. február 21., szerda

Alan Rickman: Őrülten, mélyen

Naplórajongó vagyok. Írni éppúgy szeretem, mint olvasni. Esetemben nyilván a női és/vagy a reformkori visz mindent, de szeretek kalandozni térben és időben, s megismerni úgy és olyan vetületben a sorok íróját, amit sok esetben nem ad vissza semmi más.

Alan Rickman: Őrülten, mélyen
Kossuth Kiadó, 2023, 570 oldal
Fordította: Németh Dorottya
Csillagérték: 8

Mindemellett kár volna titkolni, hogy a napló – bármilyen személyes és bármennyire nem közönség számára írták – ugyanúgy nem képes teljes egészében megismertetni a szerzőt az olvasóval, mintha végigkövetjük a pályafutását vagy épp barátságban állunk vele. Hát, még messzi laikusként. Persze, nem tudhatom – csak benyomásaim és tapasztalataim lehetnek arról –, hogy a fenti állítás mindenkire érvényes-e, de egy olyan összetett, töprengő személyiség esetében, mint amilyen Alan Rickman lehetett, szerintem érvényes.

2017. április 21., péntek

Mohamedou Ould Slahi: Guantánamói napló

A Maxim Könyvkiadó gondozásában a Könyvfesztiválra jelenik meg Mohamedou Ould Slahi fogságáról beszámoló kötete, a Guantánamói napló. A szerző könyvében a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmény és tragédia utáni amerikai megtorlások eszközeiről is ír - testközelből.

Mohamedou Ould Slahi: Guantánamói napló 
Alcím: Feljegyzések a fogolytáborból
Eredeti megjelenés: 2015.
Hazai megjelenés: 2017. április 20
Kiadó: Maxim Könyvkiadó
Fordította: Ipacs Tibor
Téma, műfaj: napló
Terjedelem: 460 oldal
Megrendelhető: ITT
Csillagérték: 7

Fülszöveg:
A mauritániai Mohamedou Slahi, bár sosem vádolták meg semmivel, 2002 óta a Guantánamo Bay-i fogolytábor rabja, most pedig naplóján keresztül bepillantást nyerhetünk élete mindennapjaiba, jogtalanul eltöltött, hosszú rabságának részleteibe.

2017. március 28., kedd

Carrie Fisher: A hercegnő naplója

A Libri  Kiadó jóvoltából jelent meg hazánkban is Carrie Fisher önéletrajza, A hercegnő naplója, amelyben feleleveníti azokat az eseményeket, amelyeket annak idején 19 éves fejjel fel se fogott, de ma már szinte legendásnak számít. Tarts velünk  március 25. és április 2. között az öt állomásos turnéra, ahol te is kicsit részese lehetsz annak, hogy lett egy fiatal lányból több generáció példaképe. S ha velünk játszol és szerencsés vagy, megnyerheted a kiadó által felajánlott három példány egyikét.

Carrie Fisher: A hercegnő naplója
Hazai megjelenés: 2017. március
Kiadó: Libri Könyvkiadó
Fordította: Bozai Ágota
Téma, műfaj: memoár, film
Megrendelhető: ITT
Terjedelem: 244 oldal
Csillagérték: 9

Fülszöveg:
A hercegnő naplója szellemes, provokatív, őszinte, intelligens és szókimondó. Épp olyan, mint szerzője volt, a napló megszületésekor mindössze 19 éves Carrie Fisher. A színésznő emlékei rendezgetése közben, régi újsághalmok között bukkant rá saját, kézzel írott naplójára, és szembesült egykori tinédzser önmagával, azzal, hogy milyen is volt megélnie a Csillagok háborújának forgatását vagy éppen „hosszúra nyúlt egyéjszakás kalandját” színésztársával, Harrison Forddal. A hercegnő naplója ezekről az intimitásokról is beszámol, igazán egyedivé azonban az időutazás teszi: az idősebb Carrie Fisher találkozása a 19 évessel. A könyvben a hatvanéves színésznő emlékei a stábról, a forgatásról, a szerelemről, a sikerről vagy éppen a függőségekről izgalmasan keverednek, vetülnek a kézzel írott napló szövegeire. Utóbbiakból egy sokkal naivabb, sebezhetőbb nő képe rajzolódik ki, akiben azonban csírájában ott van már az excentrikus, vicces, intelligens, nagydumás Carrie Fisher is. Utolsó kötete ékes bizonyíték rá, hogy nem csupán egy hollywoodi szupersztárt, generációk ikonját, de egy kiváló írót is elveszítettünk a személyében.

2016. január 25., hétfő

Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés

A József Attila-kultusz létezik, s ennek vitathatatlan darabkája Szántó Judit naplója és visszaemlékezése. A két szöveget a Petőfi Irodalmi Múzeum 1986-ban jelentette meg, ezzel ismerkedtem meg egy január eleji napon.

Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés
Megjelenés: 1986.
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum/Múzsa
Téma, műfaj: életrajzi, költészet
Oldalszám: 220 oldal
Csillagérték: 5

Fülszöveg:
„Judit szerette Attilát és szerette a verseket. Dolgozott, robotolt, verekedett Attiláért, de kopott retiküljében hordta volt férjének fényképét. Néha megmutatta: Nézd, milyen szép férfi. Milyen intelligens homloka van. Milyen szája…
Attila túlfűtött heve égig lobogott. Szerelmes csodálattal csüngött asszonyán. Judit tudta, hogy Attila nagy költő. És azt akarta, hogy nagyon nagy költő legyen. Mindent megtett érte. Kilincselt szerkesztőségekben. Sírt és könyörgött. Elhelyezte verseit, szóba állt gyűlölt emberekkel. Egész nap dolgozott, s munkája után otthon mosott és vasalt, hogy tiszta inge legyen másnap Attilának.”(JÓZSEF JOLÁN, 1940)

2015. február 23., hétfő

Polcz Alaine: Álomnapló

Picit értetlenül állok Polcz Alaine: Álomnapló című könyvének elolvasása után - többek között ez az oka annak is, hogy már több, mint egy hete befejeztem, és még egy szót sem tudtam írni róla. Mert ez a könyv így nem sok. Mondhatni: vajmi kevés.


Polcz Alaine: Álomnapló
Megjelenés: 2012.
Kiadó: Jelenkor Kiadó
Téma, műfaj: napló, pszichológia
Oldalszám: 168 oldal
Csillagérték: 5

Fülszöveg:
Polcz Alaine szerette az álmokat. Hitt bennük. Sőt, értette is az álmok nyelvét. Minden meg nem fejtett egy álom egy felbontatlan levél - idézte a Talmudot egyik könyvében. Szívesen hivatkozott Freud ismert mondására, hogy az álom via regia, királyi út a tudattalanhoz. Terápiájában is számtalanszor épített rá, és felhasználta a gyógyíthatatlan beteg gyermekeknél, a felnőtteknél is. Mit üzen az élet? Mit üzen a tudattalanom? - tette fel gyakran a kérdést önmagának is. Őt olvasva, az ő álmain keresztül mi is közelebb kerülünk az álmok világához, a saját álmainkhoz, és így önmagunk megértéséhez.

2015. február 15., vasárnap

A múzsa naplója: Gyarmati Fanni


Mikor 2014. február 15-én arra a hírre ébredtem, hogy Radnóti Miklós özvegye, hagyatékának és emlékének ápolója, Gyarmati Fanni életének 102. évében elhunyt, amellett természetesen, hogy elszomorodtam, egy egészen fura érzés töltött el: annak vitathatatlanul megnyugtató tudata, hogy Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni együtt vannak.

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
Jaffa Kiadó, 2014, 1274 oldal
Csillagérték: 10

Fifi néni hosszú életet élt. Sokat várt a találkozásra, mely hiszem, hogy megvalósult. Életének egyértelműen legmeghatározóbb korszakáról naplót vezetett, s még élete során rendelkezett arról, hogy ez az írás csak halála után kerülhet olvasói kézbe. Ezt a döntést érthetőnek találtam, annál is inkább, mert Fifi néni kerülte a nyilvánosságot, s mindössze két ízben adott interjút. Most, hogy a napló megjelenésétől egészen február második hetéig olvastam a naplót, már biztosan tudom: Gyarmati Fanni igazán bölcs asszony volt! Lassan haladtam a naplóval, nagyon lassan, mégis sokszor gyorsnak éreztem a tempót...még most is rengeteg kérdés és gondolat kavarog a fejemben. A teljesség igénye nélkül emelnék ki néhány általam fontosnak vélt részletet.

2015. január 27., kedd

Kicsi lány, beteljesületlen álmokkal

Noha először csak 2014-ben olvastam, Anne Frank naplója mindig is inkább fogalomként lebegett előttem, mintsem irodalmi alkotásként. Pedig ez a kis könyvecske mind irodalmi alkotásként, mind történelmi forrásként is meghatározó olvasmányélmény volt számomra.


Anne Frank: Anne Frank naplója
Eredeti megjelenés: 1947.
Hazai megjelenés: 2002.
Kiadó: Park Könyvkiadó
Fordította: Bernáth István
Téma, műfaj: holokauszt, napló
Oldalszám: 308 oldal
Csillagérték: 10

Fülszöveg:
Anne Frank 1942. június 12. és 1944. augusztus elseje között vezetett naplót: kezdetben csak magának írogatott, később, amikor megérett benne az elhatározás, hogy híres írónő lesz, elővette régi írásait és módszeresen átírta, javítgatta őket. Az volt a terve, hogy naplója alapján könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a német megszállás éveiről Hollandiában. Korai halála - nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt vesztette életét a Bergen-Belsen-i koncentrációs táborban - megakadályozta terve megvalósításában. Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez, hasonló gondokkal küszködő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban. 

2014. december 29., hétfő

Más kép: Szendrey Júliáról másképp

Szendrey Júlia: Petőfi felesége és múzsája, gyermekének anyja, aki férje halála után új házasságot kötött, s akit a közvélemény emiatt mélységesen elítélt, 1868-ban bekövetkező halálról is nyers hidegséggel számoltak be. Kihagytam valamit? Igen, elég sok mindent. Napjainkban talán már nem ilyen negatív a „feleségek feleségének” megítélése. Talán azért, mert már nem is gondolunk rá. Talán, mert elmerült a semlegesség érdektelenségébe. Pedig…

keptar.oszk
Szendrey Júlia 1828. december 29-én Keszthelyen született, apja Szendrey Ignác a Festetics család gazdatisztje, anyja Gálovics Anna volt. A családi jómódnak köszönhetően, Júlia már tízéves korától a kor nemes leányainak intézeteiben sajátíthatta el honleányi feladatait. Első ízben a mezőberényi Wenckheim-kastély leánynevelő intézetében, majd a Lejtei-féle leánynevelő intézményben töltött két, illetve négy esztendőt. Tanulmányai befejeztével hazatért a családi házba – ekkor már Erdődre, miután apja a Károlyiakhoz került. „Juliska” 1846-tól fogott naplóírásba, mely tevékenységet (kisebb-nagyobb megszakításokkal) egészen haláláig, nagyjából 22 éven keresztül folytatott.

E napló sok érdekességre világíthat rá. Már csak amiatt is, mert Júlia halála után 62 évig nem is tudtak létezéséről. Illetve, csak nagyon kevesen. És ők is próbálták elfelejteni. Júliát is. Mondhatja persze a kedves Olvasó, hogy a naplóírásban semmi kunszt nincs. Ez a XIX. században korántsem volt így. Főleg nem akkor, ha az illető nőnek született. Szendrey Júlia annak a Gyulai Pálnak volt kortársa (és sógornője), aki az időszak legmeghatározóbb kritikusa volt, s aki arról értekezett, hogy az irodalmi életben a nő maximum mesefordításra alkalmas, ennél nagyobb feladattal az írás terén felesleges is próbálkoznia, s örömteljes, ha egyáltalán az sikerül neki. Pedig Júlia írt: verset és prózát is. Érdekesség, de Gyulai az előbb említett kritikai dolgozatban (cím szerint: Írónőink) mintegy példaként emeli ki Szendrey Júlia mesefordításait (ő fordította először magyarra Andersen, s példaképének, a francia feminista George Sand műveit).