Érkezik a Hatalmas kis hazugságok második évada!

@reesewitherspoon

A könyvadaptációkat ugyan nagyon kedvelem, de mint tudjátok, sorozatfüggőnek és/vagy sorozatrajongónak a legkisebb mértékben sem tartom magam. Épp ezért volt számomra is meglepetés, mikor a Liane Moriarty regényéből forgatott sorozat magába szippantott. A hétrészes (mint azóta kiderült) első évadot már megszámlálhatatlanul sokszor újranéztem, viszont minden bizonnyal az első alkalom volt a legmegrázóbb. Egy adaptáció kapcsán mindig arra vagyok a legkíváncsibb - a szereplőkön és a karaktermegformálásukon kívül, természetesen -, hogy maga a történet, a cselekményfolyam milyen hatással van rám a könyvhöz képest. A Hatalmas kis hazugságok esetében pedig az volt a legmegdöbbentőbb, hogy ugyanott "ütött" igazán, mint ahol a könyv. A történet ismeretében talán a film kevésbé volt megrázó ebből a szempontból, de Moriarty műve alaposan "felkészített". A sorozat forgatásáról már 2018-ban is kaphattunk információkat (így tudtuk meg, hogy Meryl Streep is a színészgárdát erősíti majd), a napokban azonban végre kiderült, hogy még meddig kell várnunk a második évadra: júniusban jön a folytatás!

Michael Schulman: Meryl Streep

Meryl Streepet sok éve kedvelem – nem csupán színésznőként, hanem - nagyjából - mindent, amit a személye és a munkássága képvisel. Érdekes, hogy éppen a Hugonnai Vilma életéről szóló mesekönyv után írok róla, mert Meryl Streepet hasonlóan meghatározó és úttörő személynek tartom. Michael Schuman Meryl Streepről szóló életrajzát olvastam, mely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg 2016-ban.

Michael Schulman: Meryl Streep - Az ezerarcú színésznő

Eredeti megjelenés: 2016.

Hazai megjelenés: 2016. 

Kiadó: Kossuth Kiadó

Fordította: Medgyesy Zsófia

Téma, műfaj: életrajzi

Megrendelhető: ITT

Terjedelem: 324 oldal

Csillagérték: 8

Fülszöveg:
Egy nő, egy korszak és egy hivatás portréja: az első, kutatásokon és dokumentumokon alapuló Meryl Streep-életrajz, amely feltárja a pálya kezdeteit, és bemutatja, hogy az 1970-es években fiatal nőként hogyan nőtt fel a szerelemhez, a feminizmushoz és saját páratlan tehetségéhez. Ízelítő a szerző prológusából: „Meryl Streep köszönőbeszéde önálló műfajjá nőtte ki magát: egyszerre spontán és előre megírt, alázatos és dölyfös, hálatelt és blazírt. Az már önmagában is vicc, hogy olyan sok van belőle. Ki más nyert még annyi díjat, mint Meryl Streep? S ezáltal az önostorozó nemtörődömség már-már visszatérő geg számba megy. Mostanra úgy tűnik, már legalább olyan régen ragadt rá a „legnagyobb élő színésznő” címkéje, mint amilyen régóta ül a brit trónon II. Erzsébet. Úgy tapadnak hozzá a szuperlatívuszok, mint a cellux: a színészek között egy isten, aki képes belebújni bármilyen karakterbe, mesterien kezelni valamennyi műfajt, és a jó ég tudja, hányféle akcentussal tud beszélni. Még az ötvenen túl sem lett elavult színész, sőt a hollywoodi matematikát meghazudtolva, akkor ért a pályája csúcsára. Nincs olyan 1960 előtt született színésznő, aki megkaphatna egy szerepet anélkül, hogy arra Meryl előtte nemet ne mondjon.”

Sorozat készül Jane Austen befejezetlen regényéből

Forrás

Jane Austen rövid élete során hat befejezett regényt írt, melyek mindegyikét a világirodalom különleges műveként tartunk számon. Ezek közül négy jelent meg még az írónő életében. Legelső regénye, A klastrom titka, valamint a legutolsó befejezett története, a Meggyőző érvek (Tartózkodó érzelem címen is ismert) már posztumusz került az olvasók kezébe közös kötetben, 1818-ban. Regényei mellett néhány levele, korai művei és befejezetlen regénytöredékek is maradtak az utókorra. A The Guardian beszámolója szerint ez utóbbiak közül a Sanditon című regényből készít sorozatot az ITV. A forgatókönyvíró neve valószínűleg nem cseng ismeretlenül az Austen-adaptációk ismerőinek, hiszen ezt a feladatot a Büszkeség és balítélet 1995-ös adaptációjának forgatókönyvírója, Andrew Davies vállalta.

Akkor és most: Értelem és érzelem 1995.

Jane Austen nyomtatásban elsőként megjelent regénye, az Értelem és érzelem 1811. október 30-án került az olvasóközönség elé, mely ekkor még csak nem is sejthette, hogy az "Egy hölgy" néven publikáló Austen a világirodalom legjelentősebb alkotói közé emelkedik. Az eredetileg levélregény műfajban írt történet - az írónő többi regényéhez hasonlóan - számos alkalommal ihlette megfilmesítésre a rendezőket. Ang Lee 1995-ben forgatott, s 1996 áprilisában bemutatott adaptációja számos jelölést és díjat gyűjtött be. Az 1996-os Oscar-gálán Emma Thompson megkapta a legjobb adaptált forgatókönyvért járó arany szobrocskát, a film emellett hat másik kategóriában is jelölt volt (köztük Kate Winslet és Emma Thompson is a jelöltek között volt a legjobb női mellékszereplő, illetve a legjobb női főszereplő díjért). Az adaptáció továbbá hat Golden Globe-jelölésből kettőt díjra váltott, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ang Lee megkapta az Arany Medvét, míg tizenkét BAFTA-jelölésből három díjra is szert tett. E bejegyzésben annak jártam utána, mennyit változtak a főbb szereplők az elmúlt években, és összegyűjtöttem néhány érdekességet velük kapcsolatban - vegyesen.

Jane Austen: Szerelem és barátság

...és más korai művek. Jane Austen hat befejezett regénye mellett regénytöredékeket, verseket, leveleket és - természetesen - korai műveit is az utókorra hagyta. Ez utóbbiakra számos utalást találhatunk művei adaptációiban (különösen sokat az 1999-es Mansfield Parkban) és az életéről készült művekben is. 2016-ban azonban a filmvilág Austen egyik korai művére, a Szerelem és barátságra is felfigyelt.

Jane Austen: Szerelem és barátság és más korai művek

Eredeti megjelenés: 1922.

Hazai megjelenés: 2006.

Kiadó: Lazi Könyvkiadó

Fordította: Barcza Gerda

Téma, műfaj: levélregény

Terjedelem: 176 oldal

Csillagérték: 10

Fülszöveg:

Jane ​Austen korai műveinek e kötete vidám és nélkülözhetetlen olvasmány, amely nem hiányozhat azok könyvespolcáról, akik szeretik a halhatatlan írónőt és írásait. Ezek az írások többnyire zabolátlanok, gyakran túláradóan vidámak, s tréfát űznek az általánosan elfogadott irodalmi és társadalmi szabályokból. A gyűjtemény egyesíti magában a túláradó ifjonti életerőt, valamint a szerző kései műveinek éleselméjűségét és lesújtó társadalomkritikáját, ezáltal nem csupán az érett írói látásmód csodálatos bizonyítéka, hanem az emberi ostobaság egyik legszellemesebb karikatúrája is az angol nyelvű irodalomban. A címadó Szerelem és barátság az érzelmes regény vidám paródiája, melyet az egyre-másra előforduló tréfás, túlzó kijelentések tesznek szórakoztatóvá, A Lesley kastély című rendkívül mulattató, rövid írásban két-három regényre is elegendő bonyodalom akad, az Anglia történetében az írónő csúfot űz az iskolai történelemkönyvekből, míg A három nővér, a széptevés és haszonlesés e csúfondáros története akár a Büszkeség és balítélet mulatságos előfutára is lehet.

Miss Austen bánata

Sokat sejtető címmel jelent meg életrajzi film Jane Austen utolsó éveiről 2008-ban Gwyneth Hughes forgatókönyve alapján Jeremy Lovering rendezésében. Szarkasztikus humor, irónia ás őszinteség egy csepp keserűséggel és fájdalommal…egyszóval, szinte minden, ami Jane Austen. Nem volt egyszerű összeszedni a gondolataimat a filmről, és azt hiszem, nem is sikerült teljesen.

Miss Austen bánata

Bemutató: 2008.

Forgatókönyvíró: Gwyneth Hughes

Rendező: Jeremy Lovering

Főszereplők: Olivia Williams, Samuel Roukin, Greta Scacchi, Imogen Poots, Hugh Bonneville, Phillyda Law

Leírás:

A 40. születésnapja felé közelítő Jane Austen látszólag boldog hajadonként él, regényei hősnőihez hasonlóan szellemes és bájos hölgy. Mégis, mikor ifjú unokahúga, Fanny megkéri, hogy segítsen neki a potenciális férjjelöltjei között válogatni, Jane magabiztos higgadtsága megrendül, ahogy visszatekint múltjára, az ő egykori lehetséges jövendőbelijeire, és a meghozott döntéseire.

Mr. Darcy igazi arca

Melyik Darcy igazi arca? 

Talán nem túlzás azt állítani, hogy Mr. Darcy nem csupán a Büszkeség és balítélet, de Jane Austen összes karaktere közül a legnagyobb népszerűségnek örvend. Számos mém született azzal kapcsolatban, hogy bár a hölgyek egy Mr. Darcyra vágynak, a férfiak többségének fogalma sincs róla, ki ő. Illetve, hogy a fiatal lányok hiába várják Darcyt, a világ tele van Wickhamekkel. A Jane Austen élettörténet egy feldolgozásában az is elhangzik, hogyha egy Darcyt akarunk magunk mellé, meg kell írnunk magunknak (Miss Austen bánata). Fitzwilliam Darcy a történet filmes adaptációiban, kivétel nélkül az érinthetetlen, jóképű férfi eszmény megtestesítőjeként jelenik meg. Brit kutatók azonban lerántották a leplet arról, hogy is nézhetett ki "valójában" kedvenc hősünk egyike. A bejegyzésben az új felfedezés mellett az eddigi Darcy-karakterek között is szemezgettem.

Akkor és most: Büszkeség és balítélet 1995.

A Büszkeség és balítélet, Jane Austen 1813-ban megjelent, azóta is talán legnagyobb rajongással körülvett regénye az irodalmat és a filmvilágot is több ízben megihlette az elmúlt évtizedekben. Az adaptációk mellett modern feldolgozások, átiratok és továbbgondolások is sorra bukkannak fel a mai napig. A történet - szerintem - legikonikusabb feldolgozása a BBC 1995-ben bemutatott hatrészes minisorozata. De mi történt azóta a színészekkel? A bbcamerica.com a sorozat huszadik évfordulója alkalmából közölt összefoglalását (mely elsősorban a főbb szereplők 2010-es évekbeli szerepeire fókuszál), apró változtatásokkal hoztam a regény megjelenésének évfordulóján.

Legjobb táncok Austen-módra

Jane Austen egyike azon íróknak, akik regényeiből a legtöbbet merítette a filmipar. Nem elég, hogy egyes történeteit időről-időre, vadonatúj szereposztásban és megvilágításban újraforgatják, történeteinek lelkes továbbgondolói közül többen is írtak olyan sztorikat Austennel vagy regényeivel kapcsolatban, mellyel felhívták magukra a rendezők figyelmét. E történetek lehetnek korabeliek, de akad köztük jó néhány modern átirat is. Mindez talán azért is bizonyítja az angol írónő kivételes, máig ható varázsát, mivel rövid élete során mindössze hat regényt írt (ami a befejezett regényeket illeti), életéről pedig korántsem tudunk annyit, mint amennyit a mozik sejtetnek.

Volker Kutscher: Csendes halál

Ha valaki felajánlaná, hogy visszarepülhetek a 20. század bármely általam választott szakaszába - amikor még nem éltem -, akkor valószínűleg a század legelső éveit választanám, és magát Budapestet, vagy valamely szívemhez közel álló magyar várost. A korzózást, az etikettet, a boldog békeidőket.

Volker Kutscher: Csendes halál

General Press Kiadó, 2016, 596 oldal

Fordította: Csősz Róbert

Csillagérték: 8

 Ezen évtizedek nyomában - nem csupán az időrendiséget tekintve - ott topogna az 1930-as évek legeleje. Ugyan a háború kardja ott lógott a levegőben, a gazdasági válság fogalma begyűrűzött a mindennapokba, mégis volt egy kis szeglete a világnak, ami olyan változáson esett át épp ezekben az esztendőkben, melynek vívmányai a mai napig szórakoztatásunkat szolgálják. 

Hókusz Pókusz

1993 nyarán mutatták be. Ma is tökéletesen megállja a helyét. A Halloween egy ikonikus filmje lett számomra - attól kezdve, hogy általa megismertem ezt az eseményt - és gyanítom, ezzel nem vagyok egyedül. Az amerikai ünnep napja alkalmából nagy gyerekkori kedvencemről, a Hókusz Pókuszról írok :)

A film plakátja,
a videó borítója

A film leírása:

Az egykor boszorkányként megégetett Sanderson nővérek a XX. század végének egyik Halloween éjszakáján újra életre kelnek. A megelevenedett, szeleburdi boszorkányok, Winifred (Bette Midler), Sarah (Sarah Jessica Parker) és Mary (Kathy Najimy) ott folytatják tovább, ahol 300 éve abbahagyták. Kezdetben megidézőjük, a kis Max Dennison és kishúga lesz a boszik molesztálásának elsődleges célpontja, mígnem feltűnik a színen a gyönyörű Allison és három kisgyermeke, akik földöntúli képességükkel megtörhetik a 300 éves hölgyek varázsát.

Azokban az időkben járunk, mikor még kislány voltam. Épp csak megkezdtem az iskolát, épp csak meghozta a Jézuska az első videólejátszót, a nagy kazetta cserebere időszaka, mikor a Disney-mesék és filmek csak úgy jártak-keltek az otthonok között - és, ami érdekes: mindig vissza is kerültek az eredeti tulajdonoshoz. Akkoriban - épp egy ilyen cserélős akciózásnak köszönhetően - találkoztam egy rémisztő, mégis vicces és érdekes filmmel. Rémisztő volt, mert boszorkányok meg zombik és mindenféle hókuszpókuszok voltak benne, és különben is: szinte végig sötét volt! Vicces volt, mert mindezek mellett a gonosz boszik olyan tökkelütöttek voltak, ami miatt azért mégsem tűntek olyan félelmetesnek. És érdekes volt, mert egy olyan ünnepkört mutatott be, amiről addig nem hallottam...

Happy Birthday, Colin Firth!

Happy Birthday, Colin!

Nagy kedvencem Colin Firth. Nagyjából megtestesíti azt, amit színészetnek tartok. Vagyis, hogy nem eljátszik egy szerepet, hanem átadja a karaktert. Elhiszem neki, hogy 19. századi arisztokrata, hogy egy szerelmes lovag, hogy egy esendő király, hogy egy befolyásolható apa, hogy meleg, hogy művész. Mert mindig más. És sosem ugyanolyan. De mindig kedvelem. Ez a mindig más és sosem ugyanolyan, ám mindenkor kedvelhető ember pedig ma ünnepli születésnapját. Ezen apropóból úgy gondoltam, összeválogatom a számomra legkedvesebb öt szerepét. Nem volt könnyű dolgom, egyrészt mert nyilván nem láttam az összes produkciót, melyben szerepelt, másrészt, azok közül is nehéz kiválasztanom ötöt. Azért megpróbáltam. Te melyik filmjét válogattad volna még be?

Nicholas Sparks: Szerelmünk lapjai

Világhírű sikerregényt írni talán még nem is olyan nagy kunszt - gondolhatnánk. Sok esetben az a  szigorú vélekedés - és most nagyrészt magamból indulok ki (naná, kiből másból) -, hogy egy író akkor jó igazán, ha nem csak egy valamire való irományt képes összekaparni, hanem folyamatosan, jobbnál jobb kötetekkel lepi meg olvasóit. Csaknem húsz évvel ezelőtt egy Nicholas Sparks nevezetű fiatalember Szerelmünk lapjai című regénye ragadta magával a romantikus történetek szerelmeseit. Az amerikai író azóta megannyi bestsellert tudhat magáénak, könyvei közül pedig hatra a filmvilág is felfigyelt. Azt hiszem, elérkezett az ideje, hogy megismerjem világát.

Nicholas Sparks: Szerelmünk lapjai
General Press Kiadó, 2000 (2012), 192 oldal

A könyv hazánkban, a nemzetközi megjelenés után négy évvel a General Press Kiadó gondozásában és Nagy Ágnes Karolina fordításában jelent meg, s azóta több új kiadást is megért.

Sophia Loren: Tegnap, ma, holnap

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából tavaly szeptemberben jelent meg Sophia Loren önéletrajzi kötete, a Tegnap, ma, holnap. A Helikon Kiadó gondozásában immár magyar nyelven is olvasható könyv címét a színésznő 1963-as sikere ihlette. 

Sophia Loren: Tegnap, ma, holnap
Eredeti megjelenés: 2014.
Hazai megjelenés: 2015.
Kiadó: Helikon Kiadó
Téma, műfaj: életrajzi
Megrendelhető: ITT
Oldalszám: 332 oldal
Csillagérték: 9

Fülszöveg:

Nincs olyan generáció, amelyik ne hallott volna az isteni Sophiáról. A filmszerepein túl a magánéletéről is sokat tudunk - többnyire újságokból. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából a színésznő úgy döntött, hogy saját szavaival meséli el az életét: nehéz gyermekéveit, Cary Granthez fűződő kapcsolatát, a házassága körüli botrányokat, anyává válásának örömeit és az azt megelőző megpróbáltatásokat, a börtönben eltöltött napjait. Az őszinte - és gyakran humoros - hangvételű könyv nem pusztán Loren magánéletét mutatja be: megismerhetjük belőle a filmvilág számos híres alakjának emberi arcát, és közben felidézhetjük több évtized filmtörténetének fontosabb állomásait. Sophia Loren az egyik legnagyobb olasz filmszínésznő, akit nemcsak hazájában, hanem szerte a világban szeretnek és elismernek. Több mint hatvan évet átölelő színészi pályafutása során közel száz filmben játszott, sokféle karaktert megformált. Számos kitüntetése közül a legfontosabbak: az Egy asszony meg a lánya című film női főszerepéért kapott Oscar-díj; mintegy három évtizeddel később újabb Oscar, az életműért; számos David di Donatello - és Golden Globe-díj, az Ezüst Szalag-díj, a Cannes-i, a Moszkvai, valamint a Velencei Filmfesztivál díjai.

A könyvről szóló értékelést elolvashatod a SzemBetűNő honlapján