Ha valaki hősnőnek született

Korábban volt egy elképzelésem, hogy Jane Austen regényeiről nem fogok írni. A munkássága, az adaptációk, a szereplők és a témák más kérdés: de a konkrét könyvek – a hat befejezett történet – valahogy érintetlen maradt előttem e szempontból. Egészen mostanáig. Volt már néhány újraolvasásom – a Büszkeség és balítéletet idegen nyelven is olvastam és megismerkedtem vele az újrafordítás kapcsán.

Jane Austen: A klastrom titka

Menő Könyvek, 2023, 296 oldal

Fordította: Borbás Mária

Csillagérték: 10

A Menő Könyvek csodaszép kiadványsorozata még a „blogtalan” időszakban is megragadta a figyelmem, így nagy örömmel vállalkoztam rá, hogy tizenegy év után ismét elolvassam Austen első regényét, A klastrom titkát. Mindeközben pedig sikerült elhatározásra jutnom arra nézvést is, hogy szép lassan beszerzem a sorozat további részeit, és újraolvasom az életművet.

Sorozat készül Jane Austen befejezetlen regényéből

Forrás

Jane Austen rövid élete során hat befejezett regényt írt, melyek mindegyikét a világirodalom különleges műveként tartunk számon. Ezek közül négy jelent meg még az írónő életében. Legelső regénye, A klastrom titka, valamint a legutolsó befejezett története, a Meggyőző érvek (Tartózkodó érzelem címen is ismert) már posztumusz került az olvasók kezébe közös kötetben, 1818-ban. Regényei mellett néhány levele, korai művei és befejezetlen regénytöredékek is maradtak az utókorra. A The Guardian beszámolója szerint ez utóbbiak közül a Sanditon című regényből készít sorozatot az ITV. A forgatókönyvíró neve valószínűleg nem cseng ismeretlenül az Austen-adaptációk ismerőinek, hiszen ezt a feladatot a Büszkeség és balítélet 1995-ös adaptációjának forgatókönyvírója, Andrew Davies vállalta.

Jane Austen: Szerelem és barátság

...és más korai művek. Jane Austen hat befejezett regénye mellett regénytöredékeket, verseket, leveleket és - természetesen - korai műveit is az utókorra hagyta. Ez utóbbiakra számos utalást találhatunk művei adaptációiban (különösen sokat az 1999-es Mansfield Parkban) és az életéről készült művekben is. 2016-ban azonban a filmvilág Austen egyik korai művére, a Szerelem és barátságra is felfigyelt.

Jane Austen: Szerelem és barátság és más korai művek

Eredeti megjelenés: 1922.

Hazai megjelenés: 2006.

Kiadó: Lazi Könyvkiadó

Fordította: Barcza Gerda

Téma, műfaj: levélregény

Terjedelem: 176 oldal

Csillagérték: 10

Fülszöveg:

Jane ​Austen korai műveinek e kötete vidám és nélkülözhetetlen olvasmány, amely nem hiányozhat azok könyvespolcáról, akik szeretik a halhatatlan írónőt és írásait. Ezek az írások többnyire zabolátlanok, gyakran túláradóan vidámak, s tréfát űznek az általánosan elfogadott irodalmi és társadalmi szabályokból. A gyűjtemény egyesíti magában a túláradó ifjonti életerőt, valamint a szerző kései műveinek éleselméjűségét és lesújtó társadalomkritikáját, ezáltal nem csupán az érett írói látásmód csodálatos bizonyítéka, hanem az emberi ostobaság egyik legszellemesebb karikatúrája is az angol nyelvű irodalomban. A címadó Szerelem és barátság az érzelmes regény vidám paródiája, melyet az egyre-másra előforduló tréfás, túlzó kijelentések tesznek szórakoztatóvá, A Lesley kastély című rendkívül mulattató, rövid írásban két-három regényre is elegendő bonyodalom akad, az Anglia történetében az írónő csúfot űz az iskolai történelemkönyvekből, míg A három nővér, a széptevés és haszonlesés e csúfondáros története akár a Büszkeség és balítélet mulatságos előfutára is lehet.

Joan Aiken: Visszatérés a mansfieldi kastélyba

Jane Austen regényeinek számtalan továbbgondolása és folytatása született a 20-21. században. Néhány egészen ígéretes, és akad jó adag kevésbé szerencsés próbálkozás is. Joan Aiken: Visszatérés a mansfieldi kastélyba c. regénye már a fülszöveg első sorával kételyeket szült bennem a történetet illetően...

Joan Aiken: Visszatérés a mansfieldi kastélyba
Hazai megjelenés: 2007.
Kiadó: Lazi Könyvkiadó
Fordította: Kiss Marianne
Téma, műfaj: Austen-folytatás
Terjedelem: 200 oldal
Csillagérték: 5

Fülszöveg:

A ​Jane Austen-féle romantikus történetek kedvelőinek ajánljuk Joan Aiken regényét. A mai angol szerző, aki a nagy előd több művének újragondolására, kiegészítésére vállalkozott már, az Emma (Jane Fairfax) után ezúttal A mansfieldi kastély eseményeit szövi tovább. Austen egyik legvitatottabb és legmodernebb regényét – amelyet joggal tekintenek a gyarmatosító főúri Anglia lélektani alapokon nyugvó társadalomkritikájának – egy korábbi mellékszereplő, a szegényebb sorból érkezett unokatestvér, Susan Price szemszögéből meséli tovább a szerző. A családfő, Sir Thomas Bertram hirtelen halála új helyzetet teremt a Mansfield Parkban. A megváltozott körülmények talán a család jobbkeze és általános lelki támasza, Susan számára okozzák a legtöbb fejtörést, akire nővére, Fanny távozásával váratlan feladatok is hárulnak. A felbolydulást csak fokozza, hogy a család régi ellenségei, az immár halálos beteg Mary Crawford és megnyerő fivére is visszatér ifjúkoruk tisztességet és szépséget jelképező helyszínére. A véletlenek és tragédiák egymásutánja számos álság leleplezéséhez, és több szereplő érzelmi kiteljesedéséhez vezet. Vagy talán nem is egészen a véletlen alakítja az eseményeket…? Joan Aiken szerencsésen rátalált arra a hangra, amely méltó Jane Austen regényének folytatására. Alakjait csendes derűvel és iróniával ábrázolja, fő- és mellékszereplői árnyaltan megrajzolt, emlékezetes figurái élvezetes olvasmánnyá teszik a művet.

Miss Austen bánata

Sokat sejtető címmel jelent meg életrajzi film Jane Austen utolsó éveiről 2008-ban Gwyneth Hughes forgatókönyve alapján Jeremy Lovering rendezésében. Szarkasztikus humor, irónia ás őszinteség egy csepp keserűséggel és fájdalommal…egyszóval, szinte minden, ami Jane Austen. Nem volt egyszerű összeszedni a gondolataimat a filmről, és azt hiszem, nem is sikerült teljesen.

Miss Austen bánata

Bemutató: 2008.

Forgatókönyvíró: Gwyneth Hughes

Rendező: Jeremy Lovering

Főszereplők: Olivia Williams, Samuel Roukin, Greta Scacchi, Imogen Poots, Hugh Bonneville, Phillyda Law

Leírás:

A 40. születésnapja felé közelítő Jane Austen látszólag boldog hajadonként él, regényei hősnőihez hasonlóan szellemes és bájos hölgy. Mégis, mikor ifjú unokahúga, Fanny megkéri, hogy segítsen neki a potenciális férjjelöltjei között válogatni, Jane magabiztos higgadtsága megrendül, ahogy visszatekint múltjára, az ő egykori lehetséges jövendőbelijeire, és a meghozott döntéseire.

Claire Tomalin: Jane Austen élete

Milyen lett volna Jane Austen korában élni? Milyen lett volna ismerni őt? Egyáltalán: hogy nézett ki pontosan? – hiszen ezt sem tudjuk biztosan. Azt hiszem, nincs olyan Austen-rajongó, aki ne gondolkozott volna el ezeken a kérdéseken legalább egyszer. Én némileg sokszor megteszem ezt, de tudom, hogy vannak nálam sokkal elvetemültebbek. Claire Tomalin könyve is Jane Austen életébe kalauzol minket…

Claire Tomalin: Jane Austen élete

Európa Könyvkiadó, 2010, 598 oldal

Sokan sokfélét írnak a nőirodalom kikerülhetetlen alakjáról, sokan kutatják életét, talán még ennél is sokkal többen tisztelik őt és munkásságát. A nőt, aki életét az írásnak szentelte, s aki sokáig „Egy hölgy” álnév mögé rejtőzve leste, ahogy „gyermekei”, Elinor, Marianne, Elizabeth és Jane szépen lassan meghódítják az olvasók szívét, hallgatta az elismerő kritikákat, melyek vonakodtak elhinni, hogy az Értelem és érzelem vagy a Büszkeség és balítélet regényeket nő alkotta. 

Julia Barrett: A harmadik nővér

Az Értelem és érzelem – talán méltatlanul – kevés szerepet kapó leányzóját, Margaret Dashwoodot helyezte fókuszba Julia Barrett: A harmadik nővér című könyve, mely a Lazi Könyvkiadó gondozásában 2001-ben jelent meg hazánkban.

Julia Barrett: A hamradik nővér

Eredeti megjelenés: 1996.

Hazai megjelenés: 2001.

Kiadó: Lazi Könyvkiadó

Fordította: Arbanász Ildikó

Téma, műfaj: Austen-folytatás

Terjedelem: 252 oldal

Csillagérték: 7

Fülszöveg:

A harmadik nővér folytatása Jane Austen nagy sikerű regényének, az Értelem és érzelemnek. Az immár tizenhét éves Margaret a legifjabb Mrs. Henry Dashwood három lánya közül. Irányító atyai kéz és örökség nélkül ő is belép a vidéki társadalom szűkös világába. Annak idején tanúja volt Marianne nővére lobogó érzelmeinek, vad vallomásainak és kiábrándulásának a szerelemből, és látta, hogyan szenved Elinor, aki olyan férfit szeretett, akit szava más nőhöz kötött. Lehetséges-e, hogy épp Margaret kerülje el a nehézségeket, amíg megtalálja a szerelmet? Mindez kiderül ebből a mesterien szövődő történetből, amely méltó módon állít emléket az egyik legkedveltebb angol regényírónak.

Mr. Darcy igazi arca

Melyik Darcy igazi arca? 

Talán nem túlzás azt állítani, hogy Mr. Darcy nem csupán a Büszkeség és balítélet, de Jane Austen összes karaktere közül a legnagyobb népszerűségnek örvend. Számos mém született azzal kapcsolatban, hogy bár a hölgyek egy Mr. Darcyra vágynak, a férfiak többségének fogalma sincs róla, ki ő. Illetve, hogy a fiatal lányok hiába várják Darcyt, a világ tele van Wickhamekkel. A Jane Austen élettörténet egy feldolgozásában az is elhangzik, hogyha egy Darcyt akarunk magunk mellé, meg kell írnunk magunknak (Miss Austen bánata). Fitzwilliam Darcy a történet filmes adaptációiban, kivétel nélkül az érinthetetlen, jóképű férfi eszmény megtestesítőjeként jelenik meg. Brit kutatók azonban lerántották a leplet arról, hogy is nézhetett ki "valójában" kedvenc hősünk egyike. A bejegyzésben az új felfedezés mellett az eddigi Darcy-karakterek között is szemezgettem.

Legjobb táncok Austen-módra

Jane Austen egyike azon íróknak, akik regényeiből a legtöbbet merítette a filmipar. Nem elég, hogy egyes történeteit időről-időre, vadonatúj szereposztásban és megvilágításban újraforgatják, történeteinek lelkes továbbgondolói közül többen is írtak olyan sztorikat Austennel vagy regényeivel kapcsolatban, mellyel felhívták magukra a rendezők figyelmét. E történetek lehetnek korabeliek, de akad köztük jó néhány modern átirat is. Mindez talán azért is bizonyítja az angol írónő kivételes, máig ható varázsát, mivel rövid élete során mindössze hat regényt írt (ami a befejezett regényeket illeti), életéről pedig korántsem tudunk annyit, mint amennyit a mozik sejtetnek.

Szeretettel, J.A.

"Mégis postára tehetem ma a levelet, ami az emberi Boldogság legmagasabb csúcsaira röpít, a Bőség napfényében fürdet, és a Gyönyör olyan élményeit ízlelteti velem, amelyek csak kifejezhetőek az ismert nyelvek bármelyikén."

Jane Austen: Jane Austen levelei
Eredeti megjelenés: 2009.
Hazai megjelenés: 2014.
Kiadó: Koinónia Kiadó
Fordította: Vallasek Júlia
Téma, műfaj: levelezés
Oldalszám: 232 oldal
Csillagérték: legfelső polc

Fülszöveg:

A kötet szerkesztője, fordítója válogatást ad közre a ma is páratlanul népszerű angol író, Jane Austen leveleiből, a könyv igazi irodalmi csemegét kínál Austen olvasói számára. A családi levelezésben szinte egyáltalán nem esik szó a kor világfelforgató nagy eseményeiről (a napóleoni háborúk, a nagy gyarmatosítások és az ipari forradalom koráról van szó), és az író néhány apró, futtában odavetett mondat kivételével regényeiről, írói munkájáról sem beszél. „Az írás lehetetlennek tűnik, ha az ember feje báránysülttel és rebarbaraadagokkal van tele” – panaszkodik Austen egyik, nővéréhez írott levelében. A „báránysült és rebarbara” tematika túltengése Austen levelezésében magától értődőnek látszik annak a sajátos társadalmi, történelmi, illetve szűkebb, családi helyzetnek a fényében, amelyben a levelek írója élt és dolgozott. Jane Austen vidéki pap lányaként született 1775-ben. Pár évvel idősebb Cassandra nővérével együtt fiúk közt nőtt fel a paplakban, hat fiútestvére volt, az apja pedig magániskolát vezetett a környékbeli birtokosok fiai számára. Összetartó, ragaszkodó családban és könyvek között élt, szülei, bátyjai nemcsak megtűrték, de kifejezetten értékelték és részben támogatták húguk írói munkáját, ami abban a korban nem számított megszokottnak.

A könyvről szóló értékelést elolvashatod a SzemBetűNő honlapján