Volker Kutscher: Csendes halál

Volker Kutscher Gereon Rath felügyelője 2014-ben mutatkozott be nálunk a Tisztázatlan bűnüggyel, mely a General Press Kiadónál jelent meg. Idén elérkezett a folytatás is, melyben Rath már a gyilkosságiaknál dolgozik az erkölcsrendészet helyett és még önfejűbb, mint az első részben volt. Szüksége is van rá, hiszen Berlinben egy sorozatgyilkos munkálkodik, aki a feltörekvő színésznőket pécézte ki magának és a bürokrácia nem alkalmas arra, hogy egy ilyen nagyágyút elkapjanak. Az izgalmas nyomozás és Rath szórakoztató stílusa mellett az író elkalauzol minket a filmkészítés világába, ahol újdonságként és a jövőt erősen meghatározva felbukkan a hangosfilm. Tartsatok velünk ezen a három állomásos turnén, és ismerjétek meg Rath felügyelőt és a filmtörténelem egyik átütő korszakát. Ha szerencsések vagytok, és helyesen válaszoltok, akkor esélyetek van megnyerni a General Press Kiadó által felajánlott három Csendes halál regény egyikét.  

Volker Kutscher: Csendes halál

Eredeti megjelenés:

Hazai megjelenés: 2016.

Kiadó: General Press Kiadó

Fordította: Csősz Róbert
Téma, műfaj: történelmi krimi

Megrendelhető: ITT

Oldalszám: 596 oldal

Csillagérték: 8

Fülszöveg:

Élete a film - ölni tudna érte...

Gereon Rath újra nyomoz!

Berlin, 1930. Betty Winter, az ünnepelt színésznő halálos balesetet szenved egy filmforgatás alatt. Rázuhan egy fényszóró, színész kollégája pedig kétségbeesésében egy vödör vizet önt az összeégett nőre, aki az áramütés miatt azonnal életét veszti. Az ügy kivizsgálására az önfejű Rath felügyelőt jelölik ki, aki hamar rájön, hogy a filmsztár halála nem a véletlen műve. Amikor beleveti magát a nyomozásba, a filmek világának sötét oldalán találja magát: rivalizáló producerek, derékba tört karrierek, megcsalt szerelmesek közt. Időközben színésznők tűnnek el, majd bukkannak fel elhagyatott mozik színpadán - holtan, kisminkelve, a hangszalagjaik kivágva: egy sorozatgyilkos garázdálkodik Berlin utcáin. Rathnak nemcsak az alvilág árnyaival kell felvennie a harcot, hanem a saját démonaival is: indulatai és konoksága miatt kiesik a pikszisből főnökeinél, egykori szerelme újra feltűnik a színen, és korábbi ballépéseinek emlékei is kísértik.

Volker Kutscher (Tisztázatlan bűnügy) letehetetlenül izgalmas regénye ismét a harmincas évek Németországát kelti életre, és a történelmileg pontos korrajz ezúttal a hangosfilm megjelenésének nyertesei és vesztesei közé kalauzolja az olvasót.

A német borító

Ha valaki felajánlaná, hogy visszarepülhetek a 20. század bármely általam választott szakaszába - amikor még nem éltem -, akkor valószínűleg a század legelső éveit választanám, és magát Budapestet, vagy valamely szívemhez közel álló magyar várost. A korzózást, az etikettet, a boldog békeidőket. Ezen évtizedek nyomában - nem csupán az időrendiséget tekintve - ott topogna az 1930-as évek legeleje. Ugyan a háború kardja ott lógott a levegőben, a gazdasági válság fogalma begyűrűzött a mindennapokba, mégis volt egy kis szeglete a világnak, ami olyan változáson esett át épp ezekben az esztendőkben, melynek vívmányai a mai napig szórakoztatásunkat szolgálják. 

"Vagy azt gondolod, hogy a nagy Chaplin téved? 

Ugyan ki tudja, hogy a beszélő film nem csak egyszerű divat-e?"

A hangosfilm megjelenésének évei, a filmvilág kialakulása, a kulturális élet új színtere mint téma néhány éve, egy történelmi kurzus során ragadta meg a figyelmem, s bár az 1930-as évek második felének Németországában már teljesen a politika uralta a kulturális életet (e témával kapcsolatban Márai Jelvény és jelentése az egyik legemlékezetesebb olvasmányom), maga az 1930-as év még a weimari köztársaság kulturális virágzásához számítható. Ezen év márciusában járunk Volker Kutscher Csendes halál regényében is, és a fülszöveg épp e két szegmense, az 1930-as évek Németországa és a hangosfilm megjelenése győzött meg arról, hogy ismét érdemes kirándulást tennem a krimi műfajában. 

"Mindig van jobb annál, 

mint ami éppen van."

A cselekmény központjában egy színésznő, Betty Winter forgatás közben elszenvedett halálos balesete áll. A tragédia felderítésének nyomába Gereon Rath felügyelő ered. Mivel a sorozat első részéhez még nem volt szerencsém, így itt találkoztam először a karakterrel. Aki ismertségünk első szakaszában kevésbé nyerte el a szimpátiám. Érdekes, hogy ez a nyomozás előrehaladtával pozitív irányban változott, meg az is, hogy végeredményben a bűntény leleplezése, maga az út kevésbé a gyilkos kiléte miatt volt fontos számomra, inkább amiatt a sok-sok adaléknak tűnő információ miatt, amivel a szemfüles olvasó még közelebb kerülhet a '30-as évek világához.

Volker Kutscher

"Rath néha úgy érezte, hogy a sokat megélt berliniek 

akkor is csak legfeljebb felhúznák a szemöldöküket, 

ha egyszer csak egy ötlábú, háromméteres óriás sétálgatna a Tauentzienen 

- feltéve persze, ha elég gyorsan szedné a lábát."

...mert tulajdonképpen ebben látom a regény igazi erősségét: a történelmiségben. Picit ez most felülírta számomra a Csendes halál krimi-vonalát, és olyan tényezőkre figyeltem fel, sőt, egy idő után leginkább azokra fókuszáltam, melyek többek között a korabeli egészségügyi-társadalmi-kulturális viszonyokra tettek utalást. Hogy mely, akár ma már mindenki által ismert szerek, gyógyszerek voltak akkoriban kevésbé ismertek egy átlagember, akár egy nyomozó számára is? Ki hogyan viszonyult a hangosfilmek megjelenésére, elterjedési lehetőségére? Ki az, aki lépett, ki az, aki kivárt? Hogy mutatja be a szerző a korabeli színészvilágot, ezzel összefüggésben pedig a sajtót, a hírek terjedését? Ez a felsorolás, a tényezők lassú kibontakozása természetesen és vitathatatlanul összefügg a nyomozással és a gyilkos lebuktatásával is.

"- Jó reggelt, Meisner úr! - mondta.

Rath megfordult. Victor Meisner olyan barátságosan nézett rájuk, mint egy üveg savanyú uborka.

- Magától sehogy sem lehet megszabadulni?

- Ez az egyik legnagyszerűbb tulajdonságom - vágta rá Rath."

Érdekes volt tehát az újabb kirándulás a krimi birodalmában, és kiderült: Volker Kutscher igazán alkalmas társ ebben. Az írói stílusa gördülékeny, a megoldásai és fordulatai nálam nyertek, a regény elején és végén pedig gyakorlatilag tökéletesen a hatása alá kerültem a tőmondataiból kirajzolódó helyzetképnek. Mindemellett elég pontos képet igyekszik nyújtani nem csupán a német, hanem az angol és amerikai filmvilág korabeli viszonyairól, helyzetéről is.

Blogturné Klub

A turné állomásai

02.28. - Könyvszeretet

03.01. - Kelly & Lupi olvas

03.03. - Szembetűnő

Nyereményjáték

A filmtörténelem során a hangosfilm megjelenése volt az egyik olyan sarkalatos pont, amely fellendítette az ipart. Volker Kutscher regényében szintén fontos szerepet játszik, hiszen a gyilkosságok indítéka akár lehet a rivalizáló filmcégek közötti harc is. Néhány filmstúdió ellenzi az új ötletet és legyintenek a hangosfilmre, mintha csak múló szeszély lenne, mások pedig előrelátók és mindenáron az elsők akarnak lenni, akik piacra dobják az első hangosfilmjüket. A mostani játékunk során olyan világhíres filmstúdiók nevét keressük, amik már léteztek az 1920-as években és mivel a mai napig aktívan működnek, kockáztattak a hangosfilm kedvéért. Hogy mely filmstúdiókra vagyunk kíváncsiak, azt megtudjátok az állomásokon lévő leírásokból. Kérjük, hogy a cégneveket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe. Mivel az évtizedek során a felvásárlások, összeolvadások és eladások miatt a filmstúdiók neve és cégformája állandó változásban volt, ezért elfogadjuk az 1900-as évekbeli elnevezést és a mait is, a cégforma (pl. Inc., Corp.) feltüntetése nélkül. A nyeremény a General Press Kiadó által felajánlott három Csendes halál regény egy-egy példánya. Jó játékot!

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

A feladvány:

A filmstúdiót három fivér alapította az 1900-as évek elején, de az igazi áttörésre akkor került sor, mikor hajlandók voltak kockáztatni a hangosfilm kedvéért az 1920-as években. A világ első párbeszédes filmje, a New York fényei ehhez a céghez köthető. A Batman című filmsorozat hozta a legtöbb bevételt a cég történetében. 1989-ben a stúdió fuzionált a Times sajtóbirodalmával. Sok ismert film mellett a Harry Potter-filmek is ehhez a stúdióhoz köthetők.

a Rafflecopter giveaway