A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ulpius. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ulpius. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. május 5., kedd

Bernhard Schlink: A felolvasó


"Életünk rétegei oly szorosan rakódnak egymásra, hogy a későbbiben mindig a korábbira bukkanunk, nem olyanra, mint ami már elmúlt és elintéződött, hanem ami még létezik és élő és eleven."

Bernhard Schlink: A felolvasó
Ulpius-ház, 2008, 220 oldal
Fordította: Rátkai Ferenc
Csillagérték: legfelső polc

Bernhard Schlink történetével sok évvel ezelőtt ismerkedtem meg, bár A felolvasó először nem olvasmányélményként, hanem filmélményként okozott katarzist. A regény eredetileg 1995-ben jelent meg, 2008-ban pedig olyan nagyszerű adaptációt forgattak belőle, melynek női főszerepéért Kate Winslet végre bezsebelhette az Oscar-díjat is. A mozi bemutatását követően az Ulpius-ház filmes borítóval újra kiadta a regényt, ezt szereztem be és olvastam el végül, Rátkai Ferenc fordításában. 

2016. augusztus 5., péntek

M. Kiss Csaba - Kásás Tamás: Kása


A 2012-es londoni olimpia után jelent meg Kásás Tamás és M. Kiss Csaba kötete az Ulpius-ház gondozásában. Az akkori fogadtatására már nem is emlékszem, de arra, hogy mennyire szerettem volna elolvasni, és hogy mit éreztem, hogy tetszett a könyv, arra színtisztán.

M. Kiss Csaba-Kásás Tamás: Kása
Ulpius-ház, 2012, 268 oldal

Azt hiszem, sokan egyetértünk abban, hogy az elmúlt 16 évben - de idevehetjük akár az 1996-os olimpiát is - a 2012-es londoni nyári játékok a magyar férfi vízilabda mélypontja volt. Lelkileg mindenképp, és hát ne tagadjuk: az eredmény tekintetében is. Ötödikek lettünk, még csak a bronzmeccsig sem jutottunk. A közvélemény címvédést várt. Aranyat a Kemény-legényektől. Vajon a csapat is készen állt erre? Tudta, hogy készen áll rá? És mekkora súlyt tett a játékosok vállára az "elvárás"? Tulajdonképpen ezekkel a kérdésekkel felvértezve vetettem magam Kásás Tamás könyvébe.

2015. május 12., kedd

Pallavicini vs. Szepesi

A cím ne tévesszen meg senkit! Nem kívánok iszapbajnokságot rendezni a címben szereplők között, s a bejegyzés tulajdonképpen csupán egyikük könyve miatt születik. Az, hogy a másikuk miért is szerepel a címsorban, egyelőre fedje homály. Ígérem, e rövidke véleménynyilvánítás második felében kikristályosodik, hogy kerülhet egy kalap alá Pallavicini Zita és Szepesi Nikolett. Elöljáróban: nem kevés az érintkezési pont. Pont.


Pallavicini Zita: Egy őrült őrgrófné naplója
Megjelenés: 2011.
Kiadó: Ulpius Könyvkiadó
Téma, műfaj: bulvár, életrajzi
Oldalszám: 188 oldal
Csillagérték: három

Fülszöveg:
Hogy ki Pallavicini Zita, a cseh, a német, az osztrák és a magyar társasági lapok és média sokáig kedvelt figurája? Naplójában az "őrült grófnő" ugyanazzal a szenvedéllyel és provokatív őszinteséggel néz szembe az arisztokrata lét bonyodalmaival, családja történelmével, szerelmei és önmaga gyarlóságaival, amilyennek az életét is éli. Benne olyan vonzó és nagyszabású figurákkal, mint a tragikus sorsú édesanya, a gyönyörű, excentrikus cseh grófnő, vagy a naivan tisztességes nagyapa, aki Pallaviciniről Pálinkásra magyarosított, hogy 1956 után kivégezzék. A tabló részeként felbukkan Andrássy Katinka, a "vörös grófnő", s hősnőnk nagy szerelme Karl Schwarzenberg herceg, a gazdag és befolyásos cseh politikus. Pallavicini Zita nem másokat, önmagát beszéli ki, a maga anorexiáját, a maga depresszióját, öngyilkossági kísérletét. Mert miközben látszólag minden adott az idilli lányregényhez: nagyvilági kozmopolita közeg, nyaralás Barbadoson, vacsora Valentinónál, a valóság az a magány, a folyamatos megcsalatás, nemritkán pedig a napi nélkülözés. S hiába az impozáns kapcsolatok sora, a valódi érzelmekre vágyó, mert azokat igazából soha meg nem kapó Pallavicini Zita életének végül is két gyönyörű gyermeke ad valódi értelmet. "Megéltem a gyönyört és a poklot. Ez volt a sorsom...eddig. Azonban, ha mindez nem történik meg velem, akkor én nem vagyok Pallavicini Zita."

2015. január 18., vasárnap

A Halál dalol

Egy aprócska tény: holokausztos-nácis témával manapság igen sok mindent el lehet adni. Talán pont emiatt kellene megválogatni az eszközöket - s meghatározni a célt. Mindig is gondban voltam az értékeléssel, ha világháborús témában olvastam. Mert akárhogy is: belegondolva szavaimba, jelzőimbe, elég abszurd dolog azt mondani Anne Frank naplójára, hogy örülök, hogy olvashattam, vagy A felolvasóra azt, hogy igazán megindító történet. A könyvtolvajról sem egyszerű írni. Egészen más okokból.


Szerző: Markus Zusak
Cím: A könyvtolvaj
Eredeti megjelenés: 2005.
Hazai megjelenés: 2010.
Kiadó: Ulpius
Fordította: M. Nagy Miklós
Oldalszám: 598 oldal
Csillagérték: 3
Fülszöveg: 
EGY APRÓ KIS TÉNY: MEG FOGTOK HALNI

1939. A náci Németország. Az ország visszafojtja lélegzetét. A halálnak sohasem volt még ennyi dolga.
Liesel, egy kilencéves kislány a nevelőszüleivel él a Himmel utcában. A szüleit koncentrációs táborba vitték. Liesel könyveket lop. Ez az ő története meg a Himmel utca többi lakójáé, amikor a bombák hullani kezdenek.

FONTOS INFORMÁCIÓK
ez a kis történet
egy lányról
egy harmonikásról
néhány fanatikus németről
egy zsidó bokszolóról
és egészen sok lopásról szól.

MÉG VALAMI, AMIT TUDNOTOK KELL
A HALÁL HÁROMSZOR FOGJA MEGLÁTOGATNI A KÖNYVTOLVAJT.

Néhány adat
A könyv eredeti nyelven 2005-ben került boltokba
Markus Zusak 30 éves volt, mikor a The Book Thief megjelent
A könyvtolvajt hazánkban 2010-ben adta ki az Ulpius
 A könyvből filmet is forgattak