Pallavicini vs. Szepesi

A cím ne tévesszen meg senkit! Nem kívánok iszapbajnokságot rendezni a címben szereplők között, s a bejegyzés tulajdonképpen csupán egyikük könyve miatt születik. Az, hogy a másikuk miért is szerepel a címsorban, egyelőre fedje homály. Ígérem, e rövidke véleménynyilvánítás második felében kikristályosodik, hogy kerülhet egy kalap alá Pallavicini Zita és Szepesi Nikolett. Elöljáróban: nem kevés az érintkezési pont. Pont.

Pallavicini Zita: Egy őrült őrgrófné naplója
Megjelenés: 2011.
Kiadó: Ulpius Könyvkiadó
Téma, műfaj: bulvár, életrajzi
Oldalszám: 188 oldal
Csillagérték: három

Fülszöveg:
Hogy ki Pallavicini Zita, a cseh, a német, az osztrák és a magyar társasági lapok és média sokáig kedvelt figurája? Naplójában az "őrült grófnő" ugyanazzal a szenvedéllyel és provokatív őszinteséggel néz szembe az arisztokrata lét bonyodalmaival, családja történelmével, szerelmei és önmaga gyarlóságaival, amilyennek az életét is éli. Benne olyan vonzó és nagyszabású figurákkal, mint a tragikus sorsú édesanya, a gyönyörű, excentrikus cseh grófnő, vagy a naivan tisztességes nagyapa, aki Pallaviciniről Pálinkásra magyarosított, hogy 1956 után kivégezzék. A tabló részeként felbukkan Andrássy Katinka, a "vörös grófnő", s hősnőnk nagy szerelme Karl Schwarzenberg herceg, a gazdag és befolyásos cseh politikus. Pallavicini Zita nem másokat, önmagát beszéli ki, a maga anorexiáját, a maga depresszióját, öngyilkossági kísérletét. Mert miközben látszólag minden adott az idilli lányregényhez: nagyvilági kozmopolita közeg, nyaralás Barbadoson, vacsora Valentinónál, a valóság az a magány, a folyamatos megcsalatás, nemritkán pedig a napi nélkülözés. S hiába az impozáns kapcsolatok sora, a valódi érzelmekre vágyó, mert azokat igazából soha meg nem kapó Pallavicini Zita életének végül is két gyönyörű gyermeke ad valódi értelmet. "Megéltem a gyönyört és a poklot. Ez volt a sorsom...eddig. Azonban, ha mindez nem történik meg velem, akkor én nem vagyok Pallavicini Zita."

Nem értem az érzelmet

Sokáig tengettem mindennapjaim abban a naiv tudatban, hogy a néhány éve felröppent híresztelések, miszerint Jane Austen regényeit modern köntösbe csomagolják (s melyről itt a blogon is közzétettem egy bejegyzést), talán nem is valósultak meg. Aztán egyszer csak szembejött velem egy könyves akció, és a könyv: Értelem & érzelem. Ez már nem tréfadolog (noha a roppant kreatív címválasztás ezt sugallhatja), s az igazat megvallva: maga a könyv sem az!

Joanna Trollope: Értelem&érzelem
Eredeti megjelenés: 2013.
Hazai megjelenés: 2014.
Kiadó: Kossuth Kiadó
Fordította: Dudik Annamária Éva
Téma, műfaj: modern átirat
Oldalszám: 336 oldal
Csillagérték: 3

Fülszöveg:
"Két testvér nem is lehetne ennyire más természet. Elinor Dashwood építésznek tanul, erénye a türelem és a megbízhatóság. Lobbanékony húga, Marianne viszont édesanyjukra ütött, ugyanolyan szenvedélyes és kreatív, megtölti a házat drámával, gitárzenével, miközben a zeneművészeti főiskoláról álmodozik. Ám amikor édesapjuk, Henry Dashwood hirtelen meghal, az egész családnak el kell költöznie Norlandből, amely húsz éven át volt szeretett otthonuk. A társadalmi rang biztonsága nélkül értékeiknek komoly próbát kell kiállniuk. Vajon képes lesz Elinor higgadtan, józanul nézni, hogy egy másik lány kivetette a hálóját a férfira, akit ő szeret? Vajon meginog majd Marianne hite az egyetlen igaz szerelemben, amikor megismerkedik a vidék leghelyesebb fiújával, John Willoughbyval? És egy olyan világban, amelyben a közösségi média és az ott hangoztatott vélemények formálják az eseményeket, vajon győzhet a szerelem a konvenciók és a rosszallás fölött? Joanna Trollope szellemesen, a társadalmi témák iránti érzékenységgel új megvilágításba helyezi az Értelem és érzelem cselekményét, és újra elmesél egy csodálatos történetet a felnőtté válásról, a fiatalkori szerelemről és csalódásról, és arról, hogy bizonyos dolgok sosem változnak, különösen akkor, ha pénzről van szó..."