A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pallavicini Zita. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pallavicini Zita. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. május 12., kedd

Pallavicini vs. Szepesi

A cím ne tévesszen meg senkit! Nem kívánok iszapbajnokságot rendezni a címben szereplők között, s a bejegyzés tulajdonképpen csupán egyikük könyve miatt születik. Az, hogy a másikuk miért is szerepel a címsorban, egyelőre fedje homály. Ígérem, e rövidke véleménynyilvánítás második felében kikristályosodik, hogy kerülhet egy kalap alá Pallavicini Zita és Szepesi Nikolett. Elöljáróban: nem kevés az érintkezési pont. Pont.


Pallavicini Zita: Egy őrült őrgrófné naplója
Megjelenés: 2011.
Kiadó: Ulpius Könyvkiadó
Téma, műfaj: bulvár, életrajzi
Oldalszám: 188 oldal
Csillagérték: három

Fülszöveg:
Hogy ki Pallavicini Zita, a cseh, a német, az osztrák és a magyar társasági lapok és média sokáig kedvelt figurája? Naplójában az "őrült grófnő" ugyanazzal a szenvedéllyel és provokatív őszinteséggel néz szembe az arisztokrata lét bonyodalmaival, családja történelmével, szerelmei és önmaga gyarlóságaival, amilyennek az életét is éli. Benne olyan vonzó és nagyszabású figurákkal, mint a tragikus sorsú édesanya, a gyönyörű, excentrikus cseh grófnő, vagy a naivan tisztességes nagyapa, aki Pallaviciniről Pálinkásra magyarosított, hogy 1956 után kivégezzék. A tabló részeként felbukkan Andrássy Katinka, a "vörös grófnő", s hősnőnk nagy szerelme Karl Schwarzenberg herceg, a gazdag és befolyásos cseh politikus. Pallavicini Zita nem másokat, önmagát beszéli ki, a maga anorexiáját, a maga depresszióját, öngyilkossági kísérletét. Mert miközben látszólag minden adott az idilli lányregényhez: nagyvilági kozmopolita közeg, nyaralás Barbadoson, vacsora Valentinónál, a valóság az a magány, a folyamatos megcsalatás, nemritkán pedig a napi nélkülözés. S hiába az impozáns kapcsolatok sora, a valódi érzelmekre vágyó, mert azokat igazából soha meg nem kapó Pallavicini Zita életének végül is két gyönyörű gyermeke ad valódi értelmet. "Megéltem a gyönyört és a poklot. Ez volt a sorsom...eddig. Azonban, ha mindez nem történik meg velem, akkor én nem vagyok Pallavicini Zita."