M. Kiss Csaba - Kásás Tamás: Kása

A 2012-es londoni olimpia után jelent meg Kásás Tamás és M. Kiss Csaba kötete az Ulpius-ház gondozásában. Az akkori fogadtatására már nem is emlékszem, de arra, hogy mennyire szerettem volna elolvasni, és hogy mit éreztem, hogy tetszett a könyv, arra színtisztán.

M. Kiss Csaba-Kásás Tamás: Kása

Ulpius-ház, 2012, 268 oldal

Azt hiszem, sokan egyetértünk abban, hogy az elmúlt 16 évben - de idevehetjük akár az 1996-os olimpiát is - a 2012-es londoni nyári játékok a magyar férfi vízilabda mélypontja volt. Lelkileg mindenképp, és hát ne tagadjuk: az eredmény tekintetében is. Ötödikek lettünk, még csak a bronzmeccsig sem jutottunk. A közvélemény címvédést várt. Aranyat a Kemény-legényektől. Vajon a csapat is készen állt erre? Tudta, hogy készen áll rá? És mekkora súlyt tett a játékosok vállára az "elvárás"? Tulajdonképpen ezekkel a kérdésekkel felvértezve vetettem magam Kásás Tamás könyvébe.

Olimpia a csodák szigetén - nyitóünnepség 2012

Megérkezés a Csodák szigetére, avagy a XXX. nyári olimpiai játékok megnyitója. Egy vallomás: a 2012-es olimpia megnyitója örök élmény marad számomra. Imádtam. Minden egyes pillanatát. 2012 nyarán egy országos internetes oldal egyik helyi lapjánál vezettem blogot, ott számoltam be minden engem érdeklő olimpiai eseményről. Ez alól a megnyitó ünnepség sem volt kivétel. Bár azóta az oldal – így a blog is – megszűnt, sikerült előkotorásznom az akkori élménybeszámolóm, melyet többé-kevésbé teljes egészében megosztok most Veletek. Ezzel és néhány videóval hangolódom a 2016-os riói olimpiára. Remélem, velem tartotok ma, holnap és az olimpia minden napján! Hajrá, Magyar Csapat! Hajrá, Magyarország!