Olimpia a csodák szigetén - nyitóünnepség 2012

Megérkezés a Csodák szigetére, avagy a XXX. nyári olimpiai játékok megnyitója. Egy vallomás: a 2012-es olimpia megnyitója örök élmény marad számomra. Imádtam. Minden egyes pillanatát. 2012 nyarán egy országos internetes oldal egyik helyi lapjánál vezettem blogot, ott számoltam be minden engem érdeklő olimpiai eseményről. Ez alól a megnyitó ünnepség sem volt kivétel. Bár azóta az oldal – így a blog is – megszűnt, sikerült előkotorásznom az akkori élménybeszámolóm, melyet többé-kevésbé teljes egészében megosztok most Veletek. Ezzel és néhány videóval hangolódom a 2016-os riói olimpiára. Remélem, velem tartotok ma, holnap és az olimpia minden napján! Hajrá, Magyar Csapat! Hajrá, Magyarország!

Megnyitó ünnepség

2012. július 27-én este tíz óra előtt néhány perccel egy felhívás kalauzolt a „Csodák szigetére”. Nem sokkal ezután tíz, kilenc (és így tovább) lufi kidurranása jelezte: itt valami készülőben van, majd a 23 tonnás harang megkondulása elindította az ünnepséget. Lássuk, hogyan folytatódott az este!

Az olimpiai karikák az égbe égnek

A fordulatok, meglepetések, vicces és megható pillanatok éjszakáját egy idilli vidék nyitotta: fehér felhők, zöld fű és boldogság. Majd 965 dobos megjelenése mindent felborított. Az ipari forradalom kibontakozását a földből kiemelkedő gyárkémények, a városiasodó néptömegek bevonulása illusztrálta. A reális és szürreális elemek keveredését végül a kohókban megalkotott öt karika égen való összeforrása oldotta fel. S valóban, mintha a karikák beleégtek volna az égbe. Néma csend lett. Majd üdvrivalgás közepette a „Boldog és dicsőséges”- jelenetbe léptünk át. Vetítés következett. Egy, a filmvászonról igen ismerős alak futott fel a lépcsőn. A számaira nem is emlékszem, talán 007? James Bond Őfelsége szobájába lépett, majd együtt helikopterbe szálltak. Vajon hová indulhattak? Néhány pillanat múlva a stadion felett cikáznak. Bond ugrásra kész, de illemtudó férfi lévén, átadja a lehetőséget a Királynőnek. Mindketten „kiugranak”, s II. Erzsébet belép a stadionba. Zseniális! Megérkezik a brit zászló is, s a himnuszt ép és sérült gyerekek együtt éneklik.

J.K. Rowling felolvas az ünnepségen

Ha eddig túl valóságosnak tűnt volna a történet, a rendezők a mesék birodalmába invitálták a nézőt, 320 ággyal és megannyi gyerekkel megelevenedik a GOSH, London legnépszerűbb gyermekkórháza. (A jelenetben az ott dolgozók is szerepet kaptak.) Mike Oldfield zenél, míg J.K. Rowling a Pán Péterből olvas fel. A boldog esti mesékből átcsapunk a rémálmokba, a mesék gonoszai riogatják a gyerekeket. Aggodalomra azonban semmi ok, hamarosan Mary Poppinsok tucatjai szállnak alá, megnyugtatva ezzel az apróságokat. A minden bizonnyal legüdítőbb jelenet azonban csak ekkor veszi kezdetét. Ez az egyik személyes kedvenc egyébiránt. A zenekar a Tűzszekerek című film betétdalát kezdi el játszani, azonban a zongoránál egy cseppet sem zenei berkekből ismert figura üti a tamtamot. Mr. Bean! Úgy tűnik, egy újabb kalandját ismerhetjük meg, hiszen fogalma sincs, hol van és hogy került oda. Viszont kitűnően elábrándozik. A néző pedig annyira hatása alá kerül, hogy nem tudja abbahagyni a nevetést!

Emeli Sande

Ezek után a zene, film, média és világháló útjára tévedünk. Egy szerelmi történet szövevényes – és nagyon XXI. századi – kalandjain keresztül bebarangoljuk az angliai zenei piacot, bekukkantunk néhány filmbe, majd mindez egy kézen, Tim Berners-Lee, a www (World Wide Web) kifejlesztőjének asztalán fonódik egybe. Ismét egy kis történelem. Az olimpiai láng szigetországi útját követhetjük végig, egészen egy 1948-as kisfilmtől kezdve, az olimpiát megelőző hetven napon át, aktuális helyéig, egy motorcsónakig. Melyet történetesen épp David Beckham vezet. A megnyitó ünnepség első részének lezárásaképp a szervezők nem felejtettek el gondolni azokra sem, akik már nem láthatták e pompás ünnepséget. A megemlékezést Emeli Sandé a „Maradj velem” című dal eléneklésével (melyet állítólag a Titanic süllyedésekor is játszottak) tette még meghatóbbá. Az énekesnő a fellépés után közösségi oldalán fejezte ki örömét, mennyire büszke rá, hogy a londoni olimpia részese lehet.

A magyar csapat bevonulása

Elérkezett a pillanat, hogy a sportolók is bemutatkozzanak. A sort, a szokásoknak megfelelően, a görög csapat nyitotta. Őket az országok angol neveinek ABC-sorrendjében követték a további résztvevők, majd a sort a rendező ország, Nagy-Britannia olimpikonjai zárták. Az ő bevonulásukkor mintegy hétmilliárd papírdarabkát zúdítottak a stadionra. A szervezők ezzel kívánták a Föld összes lakóját jelképesen részesévé tenni a megnyitó ünnepségnek. A felvonulás után az olimpiai zászló is a stadionba került, melyen a betegeskedő hetvenéves (azóta elhunyt) olimpiai bajnok, Muhammad Ali is megjelent. Ezek után a sportolók letették az olimpikonok esküjét, majd Jacques Rogge, a NOB elnöke, köszöntőbeszédében felhívta a figyelmet a doppingmentes versenyzésre és a sportszerűségre, kiemelte az álmok valóra váltásának lehetőségét, a fiatalok utánpótlását, valamint azt, hogy a 2012-es londoni az első olyan olimpia, melyen minden résztvevő országnak van női versenyzője is. Beszéde után felkérte a Királynőt, nyissa meg a XXX. nyári olimpiai játékokat.

Az olimpiai láng

A nagy találgatások azonban még ezután sem kaptak választ – egy rövidke ideig: vajon ki gyújtja majd meg az olimpiai lángot a stadionban? Helyszíni kapcsolás következett a korábban említett motorcsónakról. A láng már a stadion felé tartott. Immár a szárazföldön, Sir Steve Redgrave kezében, aki a stadionba ötszáz, az olimpiai építkezéseken dolgozó munkás sorfala biztosításában érkezett meg. Hét fiatal tehetség várta őt, akinek a fáklyát átnyújtotta. Így most kézről-kézre adva, a láng körbejárta a stadiont. Végül mindegyikük kezében volt már fáklya, s a stadion közepén egy apró fáklyákból álló szerkezetet meggyújtva egyetlen hatalmas fáklyává egyesülve, az olimpiai láng kigyulladt. Tűzijáték, s Sir Paul McCartney zárta ezt a lebilincselő megnyitó ünnepséget. Csak szuperlatívuszokban lehet róla nyilatkozni. Azt hiszem, nem bánta meg, aki emellett a program mellett döntött (akár a helyszínen, akár a tévéképernyők előtt). A Hey Jude-ot együtt énekelte a közönség. Így zárult az est, s így kezdődtek el ugyanakkor a XXX. nyári olimpiai játékok.