Bernhard Schlink: A felolvasó

"Életünk rétegei oly szorosan rakódnak egymásra, hogy a későbbiben mindig a korábbira bukkanunk, nem olyanra, mint ami már elmúlt és elintéződött, hanem ami még létezik és élő és eleven."

Bernhard Schlink: A felolvasó

Ulpius-ház, 2008, 220 oldal

Fordította: Rátkai Ferenc

Csillagérték: legfelső polc

Bernhard Schlink történetével sok évvel ezelőtt ismerkedtem meg, bár A felolvasó először nem olvasmányélményként, hanem filmélményként okozott katarzist. A regény eredetileg 1995-ben jelent meg, 2008-ban pedig olyan nagyszerű adaptációt forgattak belőle, melynek női főszerepéért Kate Winslet végre bezsebelhette az Oscar-díjat is. A mozi bemutatását követően az Ulpius-ház filmes borítóval újra kiadta a regényt, ezt szereztem be és olvastam el végül, Rátkai Ferenc fordításában. 

Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

Még 2013-ban olvastam Elizabeth Gaskell Észak és Dél című regényét. Akkorra már jó néhányszor lepörgettem a BBC regényből készült minisorozatát. A regény és az én történetem azonban valamivel korábbra tekint vissza. Most pedig, az írónő születésének 206. évfordulója környékén, leporoltam a régi értékelésem, felújítottam az emlékeim. Hiába, ha egy könyvvel vagy szerzővel története van valakinek, akkor azt illik megörökíteni és feleleveníteni.

Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

Lazi Könyvkiadó, 2008, 476 oldal

Azok közé tartozom, akik Jane Austen regényeivel, munkásságával nem tizenéves éveik közepén, inkább vége felé találkoztak. Talán ennek is köszönhető, hogy történeteinek kevésbé a romantikus voltát, inkább a korabeli társadalom ábrázolását, irodalmi divatjainak kikarikírozását és az ehhez társuló, mérhetetlenül szórakoztató iróniáját részesítem előnyben - persze, egy kis romantika sosem árt. Jogosan merülhet fel a kérdés, miért is írok Austenről, mikor épp Elizabeth Gaskell regényéről kellene szólnom...