Nem
lehet elég 19. századi történelmi regény az olvasmányaim között. Lehet az fiktív
vagy valós, esetleg a fikció és valóság elegye, családregény, ifjúsági vagy
kaland, mindig nagy örömmel és izgalommal vetem magam a lapok közé. Különösen,
ha magyar történetről van szó. Bár a szívem mindig a reformkorért fog dobogni
igazán, nagyon kedvelem a dualizmusba kalauzoló elbeszéléseket is.
Iglódi Csaba: Az ígéret szép szó
Sorozat: Késmárki Bertalan kalandjai (1)
Athenaeum, 2024, 288 oldal
Csillagérték: 7
Mindkét
esetben meg szoktam jegyezni, hogy ez a két korszak még mindig kifogyhatatlannak
tűnik (tudom, persze – az összes többi is, de hadd legyek részrehajló),
kincseket rejt – de mi történt a két korszak között? Ha a reformkori vagy dualizmus
kori történeteket keveslem, mi van az 1860-as évek elejével? Iglódi Csaba
regénye már csak a korszakválasztás miatt is plusz fűszert ígért.
Az
ígéret szép szó ráadásul egészen ikonikus napon, 1861. május 8-án kezdődik. A
fejezet eleji dátummegjelölések alapján akkurátusan követjük végig a nap pontos
eseményeit, egy titokzatos gyilkossági esettől kezdve, a nyomozásig…mindeközben
pedig megismerkedünk egy fiatal suhanccal, aki érzékelhetően sokkal több
sütnivalóval van megáldva, mint arra első ránézésre gondolhat a pesti járókelő.
Késmárki Bertalan karaktere mindazonáltal az olvasó számára is csak lassan
bontakozik ki. Gyerekkoráról viszonylag hamar megtudhatunk számos adalékot. Az
egyik szülője nem tudta, a másik nem akarta szeretni, ezért még kisfiúként
lelencházba került. Onnan megszökve jutott Pestre. A túléléshez nem túl…nem túl
etikus módszerekhez folyamodik. Már a pesti út alatt, a poggyászok közé bújva
is megdézsmálta az utazóközönség holmiját, melyeket azonban hamarosan egy másik
banda csent tovább tőle. Egyszer hopp…mondhatnánk.
Mindazonáltal,
az említett eset napján élete újabb fordulatot vesz. Éleslátása és
megfontoltsággal párosuló szókimondása Thaisz Elek főrendőr pártfogoltjává
emeli. Mindezek, illetve Bertalan merész bátorsága mentén a pesti mindennapok
legszélesebb társadalmi palettájába betekintést nyer. Vele együtt pedig az
olvasó is. A kiegyezés előtti években ez egészen érdekes politikai, társadalmi
beszélgetéseket, anekdotákat jelez elő. Számomra különösen kedves volt a pesti
városkép kialakulásának, a lakhatási szokásoknak az „azt beszélik…”-jellegű
elbeszélése, a Lánchíd építésére és az azelőtti dunai átkelési lehetőségekre
való visszaemlékezések. Egy picit belehelyezkedhetünk a korszak emberének világába,
melyek epizódszerűen bukkannak fel a fejezetekbe ékelve. S sokszor talán nem is
térnek el napjaink közbeszéd-témáitól és gyakorlatától. Ezt a szerkesztési ívet
egyébként kifejezetten kedveltem a regényben, mert megmozgatta a vizuális
elképzeléseimet a helyszínekről, karakterekről.
A
regénye erényei mellett viszont az igazi belemerülős olvasói élményt nem teljesen
kaptam meg a történettől, a cselekményleírások sok esetben elvesztettek olvasóként. Az elbeszélés eleje eléggé lassú folyású (emiatt
például a többszöri korrektori hibák eléggé szemet szúrnak), maga a regény
pedig – annak ellenére, hogy nem túl hosszú, – nagyon sűrű. A lezárásban
akadnak elvarratlan szálak, melyek persze velejárói egy sorozatnak, de néhol az
volt az érzésem, hogy ezek ellentmondanak a korábbiaknak. A nyelvezet volt talán,
ami leginkább folyamatosan kiszedegetett a korszakból, Bertalan olykor mintha
egy kortárs suhanc lenne, aki a jelenből szemlélődik – de lehet, hogy ezt
rosszul fogom meg, és ezzel próbálom magyarázni, hogy számomra sok volt a stilisztikai hullám az elbeszélésben. Legvégül
– de nem utolsó sorban – mindenképp szeretném megemlíteni a könyv külső
megjelenését (és a részek közötti fotókat). Egyszerűen lenyűgöző kompozíciót kapott a kötet, a különleges
élfestés pedig minden bizonnyal az egyik éke a gyűjteményemnek.
Blogturné Klub
Kicsoda
Késmárki Bertalan? A Blogturné Klub négy bloggere ered Iglódi Csaba 19. századi
suhancának nyomába, egészen Pest utcáiig, hogy kiderüljön: gazfickó vagy igazi
hős a zseniális elmével, ám a törvényes kereteket gyakran áthágó fiatalember.
Tartsatok velünk, s a turné végén akár a tiétek is lehet az Athenaeum
gondozásában megjelent, páratlan külsejű kötet!
A turné állomásai
12.04. Szembetűnő
12.05. Ambivalentina
12.07. Csak olvass!
12.10. Könyv és más
Nyereményjáték
Késmárki
Bertalannal lehetőségünk van bejárni az 1860-as évek eleji Pest utcáit.
Játékunkban pedig 19. században élt magyar személyek, vagy a század folyamán
emelt építmények felderítésére invitálunk titeket, melyek valamilyen formában
megjelennek a történetben. A rövid információkból kell rájönnötök a helyes
megfejtésre, s beírni azt a Rafflecopter megfelelő sorába!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladvány:
Írónő
és színésznő. Háromfelvonásos vígjátékát (Országgyűlési beszéd) a Nemzeti
Színházban, egyfelvonásos vígjátékát (Fogság és szerelem) a Budai Színházban
mutatták be a regény cselekményének időszakában, 1862-ben. Ki ő?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése