Iglódi Csaba: Az ígéret szép szó

Nem lehet elég 19. századi történelmi regény az olvasmányaim között. Lehet az fiktív vagy valós, esetleg a fikció és valóság elegye, családregény, ifjúsági vagy kaland, mindig nagy örömmel és izgalommal vetem magam a lapok közé. Különösen, ha magyar történetről van szó. Bár a szívem mindig a reformkorért fog dobogni igazán, nagyon kedvelem a dualizmusba kalauzoló elbeszéléseket is.

Iglódi Csaba: Az ígéret szép szó

Sorozat: Késmárki Bertalan kalandjai (1)

Athenaeum, 2024, 288 oldal

Csillagérték: 7

Mindkét esetben meg szoktam jegyezni, hogy ez a két korszak még mindig kifogyhatatlannak tűnik (tudom, persze – az összes többi is, de hadd legyek részrehajló), kincseket rejt – de mi történt a két korszak között? Ha a reformkori vagy dualizmus kori történeteket keveslem, mi van az 1860-as évek elejével? Iglódi Csaba regénye már csak a korszakválasztás miatt is plusz fűszert ígért.

Az ígéret szép szó ráadásul egészen ikonikus napon, 1861. május 8-án kezdődik. A fejezet eleji dátummegjelölések alapján akkurátusan követjük végig a nap pontos eseményeit, egy titokzatos gyilkossági esettől kezdve, a nyomozásig…mindeközben pedig megismerkedünk egy fiatal suhanccal, aki érzékelhetően sokkal több sütnivalóval van megáldva, mint arra első ránézésre gondolhat a pesti járókelő. Késmárki Bertalan karaktere mindazonáltal az olvasó számára is csak lassan bontakozik ki. Gyerekkoráról viszonylag hamar megtudhatunk számos adalékot. Az egyik szülője nem tudta, a másik nem akarta szeretni, ezért még kisfiúként lelencházba került. Onnan megszökve jutott Pestre. A túléléshez nem túl…nem túl etikus módszerekhez folyamodik. Már a pesti út alatt, a poggyászok közé bújva is megdézsmálta az utazóközönség holmiját, melyeket azonban hamarosan egy másik banda csent tovább tőle. Egyszer hopp…mondhatnánk.

Mindazonáltal, az említett eset napján élete újabb fordulatot vesz. Éleslátása és megfontoltsággal párosuló szókimondása Thaisz Elek főrendőr pártfogoltjává emeli. Mindezek, illetve Bertalan merész bátorsága mentén a pesti mindennapok legszélesebb társadalmi palettájába betekintést nyer. Vele együtt pedig az olvasó is. A kiegyezés előtti években ez egészen érdekes politikai, társadalmi beszélgetéseket, anekdotákat jelez elő. Számomra különösen kedves volt a pesti városkép kialakulásának, a lakhatási szokásoknak az „azt beszélik…”-jellegű elbeszélése, a Lánchíd építésére és az azelőtti dunai átkelési lehetőségekre való visszaemlékezések. Egy picit belehelyezkedhetünk a korszak emberének világába, melyek epizódszerűen bukkannak fel a fejezetekbe ékelve. S sokszor talán nem is térnek el napjaink közbeszéd-témáitól és gyakorlatától. Ezt a szerkesztési ívet egyébként kifejezetten kedveltem a regényben, mert megmozgatta a vizuális elképzeléseimet a helyszínekről, karakterekről.

A regénye erényei mellett viszont az igazi belemerülős olvasói élményt nem teljesen kaptam meg a történettől, a cselekményleírások sok esetben elvesztettek olvasóként. Az elbeszélés eleje eléggé lassú folyású (emiatt például a többszöri korrektori hibák eléggé szemet szúrnak), maga a regény pedig – annak ellenére, hogy nem túl hosszú, – nagyon sűrű. A lezárásban akadnak elvarratlan szálak, melyek persze velejárói egy sorozatnak, de néhol az volt az érzésem, hogy ezek ellentmondanak a korábbiaknak. A nyelvezet volt talán, ami leginkább folyamatosan kiszedegetett a korszakból, Bertalan olykor mintha egy kortárs suhanc lenne, aki a jelenből szemlélődik – de lehet, hogy ezt rosszul fogom meg, és ezzel próbálom magyarázni, hogy számomra sok volt a stilisztikai hullám az elbeszélésben. Legvégül – de nem utolsó sorban – mindenképp szeretném megemlíteni a könyv külső megjelenését (és a részek közötti fotókat). Egyszerűen lenyűgöző kompozíciót kapott a kötet, a különleges élfestés pedig minden bizonnyal az egyik éke a gyűjteményemnek.

Blogturné Klub

Kicsoda Késmárki Bertalan? A Blogturné Klub négy bloggere ered Iglódi Csaba 19. századi suhancának nyomába, egészen Pest utcáiig, hogy kiderüljön: gazfickó vagy igazi hős a zseniális elmével, ám a törvényes kereteket gyakran áthágó fiatalember. Tartsatok velünk, s a turné végén akár a tiétek is lehet az Athenaeum gondozásában megjelent, páratlan külsejű kötet!

A turné állomásai

12.04. Szembetűnő

12.05. Ambivalentina

12.07. Csak olvass!

12.10. Könyv és más

Nyereményjáték

Késmárki Bertalannal lehetőségünk van bejárni az 1860-as évek eleji Pest utcáit. Játékunkban pedig 19. században élt magyar személyek, vagy a század folyamán emelt építmények felderítésére invitálunk titeket, melyek valamilyen formában megjelennek a történetben. A rövid információkból kell rájönnötök a helyes megfejtésre, s beírni azt a Rafflecopter megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Írónő és színésznő. Háromfelvonásos vígjátékát (Országgyűlési beszéd) a Nemzeti Színházban, egyfelvonásos vígjátékát (Fogság és szerelem) a Budai Színházban mutatták be a regény cselekményének időszakában, 1862-ben. Ki ő?

a Rafflecopter giveaway