2024. december 17., kedd

Linda Elovitz Marshall: A lány, aki megrajzolta az álmait

Vannak idilli képek, melyek valamiképp megnyugtatnak. Lehet, hogy még sosem jártam arra, de elég az is, ha odaképzelem magam. 

Linda ELovitz Marshall: A lány, aki megrajzolta az álmait
Manó Könyvek, 2024, 32 oldal
Illusztrálta: Ilaria Urbinati
Fordította: Szabó T. Anna
Csillagérték: 10

A hagyományos angol vidék, a hatalmas zöld lankákon elterülő legelők valahogy mindig a múlt és jelen csodálatos elegyének nyugalmát sugározták számomra – tényleg úgy, hogy még sosem jártam ott, de remélem, egyszer eljuthatok oda, s megérezhetem – úgy igazán –, hogy milyen is az: megélni ezt az elegyet. 

Fel sem merült bennem, hogy valakinek lett volna szíve-lelke feldúlni, iparosítani, megszüntetni mindezt – mégiscsak Angliáról van szó. A tradíciók otthonáról. Sok évvel később találkoztam Beatrix Potter természetvédelmi tevékenységével, ami némiképp módosította a korábbiakat bennem. S hát persze: ismét egy egyébként is különc polcra helyezett nő kellett ahhoz, hogy valaki megemlítetlenül őrizzen meg valami múlhatatlant az utókornak. S hogy miért is ezzel a felütéssel kezdem a bejegyzésem a Beatrix Potter életéről szóló mesekönyv kapcsán? Nos, mert vannak történeteket, melyek sokkal több szempontból teljesítik be a mese funkcióját, mint elsőre gondolnánk. 

Linda Elovitz Marshall könyve – ahogy a cím is mondja – egy olyan lányról szól, aki megrajzolta álmait, de annál sokkal többet is tett. S nem csupán saját magáért. Nyúl Péter, Tüskés néni és a többiek már idestova több, mint százhúsz éve szórakoztatják a legkisebbeket (és a valamivel idősebbeket is, persze) szerte a világon. A kék kabátos nyuszi hamar belopta magát a gyerekek szívébe, bár koránt sem volt magától értetődő, hogy alkotója mesekönyvíróként tegyen szert világhírre és tetemesebb vagyonra. Beatrix Potter a 19. század második felében, 1866-ban született, mikor a nők nem mutatkozhattak olyan helyeken – főleg nem kíséret nélkül, melyeket férfiak uraltak. Egy könyvkiadó például ilyen helynek számított. Mint ahogy egy árverés is, melyen földekre licitálhatnak a birtokosok. 
A lány, aki megrajzolta az álmait mesekönyvbe lapozva azonnal otthonosan érezhetjük magunkat. A színvilág, az illusztrációk barátságos, kedves légkört teremtenek maguk köré, mely egyértelműen maradásra bírja az olvasót. Ilaria Urbinati a könyv illusztrátoraként ügyelt arra, hogy Beatrix Potter művészi világát minél hívebben adja vissza, ehhez pedig szerintem igazán szép formátumot is választott, ami a könyvészeti jellemzőket illeti. A mesét Szabó T. Annak ültette át magyar nyelvre, ami abból a szempontból is egyértelmű és tökéletes választás volt, hiszen a Nyúl Péter-fordítások is az ő nevéhez fűződnek. A mese nyelvezete ezáltal szép, a Nyúl Péter-olvasók számára minden bizonnyal ismerősnek is hat.

A történet végigvezeti az olvasót Beatrix Potter életútján, a gyerekkorától kezdve, a természet iránti rajongásától az első Nyúl Péter-rajzok megszületésén és a mesekönyvek sikerén át, egészen addig, míg a már befutott és jelentős vagyonra szert tevő író és illusztrátor megvásárolja első vidéki otthonát, a Hill Topot. Ezzel pedig egy olyan utat megnyitva saját maga előtt, mely végül a hagyományos angol vidék és egy tradicionális angol juhfajta megmentését is magában foglalja. Beatrix Potter öröksége máig itt él velünk, nemcsak meséiben, hanem természetvédelmi tevékenységében is. Ez a mesekönyv ezt a példás ívet mutatja be, szelíd és bájos formában közvetítve azt, hogy bármilyen polcra is helyezzen minket a társadalom, az egyetlen dolog, ami meghatározhat minket, az mi magunk vagyunk. A nemes céljaink, a jó értelemben kihasznált tehetségünk, a tenni akarásunk, a jó szándékunk, a tetteink. Hihetetlenül vártam ezt a mesekönyvet, s bebizonyította: nem hiába. Nem csupán Beatrix Potter meséit érdemes olvasni a gyerekeknek, hanem az életéről szóló történeteket is. 
Talán nem csak a gyerekeknek. Tanítanak, példát mutatnak és több jelentésrétegben is ellátják a mese feladatát. Ne hagyjuk hát ki, A lány, aki megrajzolta az álmait tökéletes választás!


Blogturné Klub



Nyúl Pétert szinte minden generáció ismeri, de ki az a sok szempontból példaértékű angol hölgy, aki megalkotta a kék kabátos tapsifülest és hogyan kelt életre Nyúl Péter története? Linda Elovitz Marshall csodaszép mesekönyve mutatja be Beatrix Potter életét és még az angol tájakra is kiterjedő, feledhetetlen hagyatékát. Ismerd meg a mesekönyvet a Blogturné Klub négy bloggerével és a turné végén megnyerheted a kötetet a Manó Könyvek felajánlásában.



A turné állomásai


12.17. Szembetűnő
12.18. Csak olvass!
12.19. Milyen könyvet olvassak?
12.21. Könyv és más

Nyereményjáték



Kihez máshoz kapcsolódna játékunk, ha nem Beatrix Potterhez? Minden állomáson találtok egy, az írónőhöz kapcsolódó kérdést. A helyes választ a Rafflecopter megfelelő sorába várjuk.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


A feladvány:

Ki javasolta Beatrix Potter számára először, hogy illusztrált leveleit foglalja mesekönyvbe?

a Rafflecopter giveaway


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése