2016. július 18., hétfő

Legjobb táncok Austen-módra

Jane Austen egyike azon íróknak, akik regényeiből a legtöbbet merítette a filmipar. Nem elég, hogy egyes történeteit időről-időre, vadonatúj szereposztásban és megvilágításban újraforgatják, történeteinek lelkes továbbgondolói közül többen is írtak olyan sztorikat Austennel vagy regényeivel kapcsolatban, mellyel felhívták magukra a rendezők figyelmét. E történetek lehetnek korabeliek, de akad köztük jó néhány modern átirat is. Mindez talán azért is bizonyítja az angol írónő kivételes, máig ható varázsát, mivel rövid élete során mindössze hat befejezett regényt hagyott az utókorra, életéről pedig korántsem tudunk annyit, mint amennyit a mozik sejtetnek.


Austen-történet nincs bál nélkül. A tánc elmaradhatatlan velejárója a 18-19. századi társadalmi érintkezéseknek, mi több: a hölgyek számára a legmegfelelőbb partner megtalálásának, ezáltal pedig egy előnyős házasság nyélbeütésének is. A tánc ebben az értelemben manapság már nem bír ekkora presztízzsel, az Austeni bálok emlékét azonban hűen igyekszik ápolni például a minden évben megrendezésre kerülő Jane Austen Fesztivál, és természetesen a filmes adaptációk is nagy hangsúlyt fektetnek a táncjelenetekre. És itt jön a lényeg! Ebben a bejegyzésben összeszedtem a számomra legkedvesebb táncjeleneteket. Mindjárt az elején leszögezném, hogy ez a lista a jövőben még változhat is, tekintve, hogy még nem láttam az összes adaptációt (bár minden regényhez kapcsolódva egyet-kettőt azért igen).

5.) Lehet, hogy rögtön az elején csalni fogok, és nem a várt romantikus táncokkal kezdek, de hát az vitathatatlan, hogy Mr. Collinsnál keresve sem találhatnánk mókásabb táncost a netherfieldi bál környékén. Egyszerűen imádom David Bambert ebben a szerepben a BBC 1995-ös feldolgozásában. Az a kilépés azzal a lábbal…igazán...kecses.


4.) Érdekes, hogy a hat regény közül csak egyszer ismerjük meg az első bálozást, méghozzá A mansfieldi kastélyban. A regényből készült 1999-es filmváltozatban tetszett maga a bál, ha a hangulat maga nem is igazán - de ez egyedül Austen hibája (haha). És lám, Jonny Lee Miller már itt is jól hozta az Austeni világot...



3.) Talán nem meglepő, hogy a Büszkeség és balítélet táncjelenetei közül több is szerepel a listán, meg talán az sem, hogy azért van ezek között romantikus is. Ismét az 1995-ös változatnál járunk, és ismét a netherfieldi bálban, Elizabeth és Darcy tánca. Bevallom, nálam itt azért eléggé egy súlycsoportban van a ’95-ös és a 2005-ös táncjelent, és ha ez utóbbiban nem Keira Knightley játszaná Lizzyt, talán még fel is kerülne a listára. Na, jó…felkerül. De Keira Knightley akkor is méltatlan erre a szerepre. 


2.) Tudom, egy áruló vagyok, de végeredményben sosem titkoltam, hogy a legkedvesebb regényem – az Austen-rajongók tetemes hányadával ellentétben – nem a Büszkeség és balítélet, hanem az Emma. A regényből készült 2009-es BBC adaptációban Emmát a magyar felmenőkkel is büszkélkedő Romola Garai alakítja, aki számomra a legtökéletesebb Austen-hősnő, míg a szintén kedvenc (sajnálom, Darcy) úriemberem, Mr. Knightley alakítója Jonny Lee Miller. Ezek után azt hiszem, kevésbé meglepő, hogy a kedvenc táncjelenetem is ebből a filmből származik.



1.) Jane Austen magánélete c. filmet 2007-ben forgatták. Az írónő szerepében Anne Hathaway-t láthatjuk, míg az életrajz egy titokzatos szereplőjét, Tom Lefroy-t James McAwoy alakítja. A film Austen korai éveit mutatja be, különös tekintettel az Első benyomások, avagy a későbbi Büszkeség és balítélet megszületésének körülményeire. Az egyik legkedvesebb táncjelenetem, mikor Lefroy váratlanul megjelenik a bálban – ez amolyan: „mindig jön egy pasi, aki megmenti a bulit” – jelenet, Anne Hathaway pedig tökéletesen hozza a hölgyek kb. 99%-ának reakcióját egy hasonló szituációban. Imádom! Tudtátok amúgy, hogy ez az egész mozi a közel 500 oldalas életrajz mindössze 3-4 oldalát teszi ki?


Talán nem okoztam csalódást a személyes – így szigorúan szubjektív – listámmal. Ha hiányérzeted van, vagy kiegészítenéd a listát, tedd meg bátran, izgatottan várom a Te kedvenc táncjeleneted is J

3 megjegyzés:

  1. Egy mondat ragadott meg különösen, hogy a kedvenced az Emma sokakkal ellentétben. Nekem az Értelem és érzelem. :D

    Amúgy pont a Keira Knightley-féle tánc a kedvencem... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Haha! Akkor mi tényleg kilógunk a sorból :) Kíváncsi lennék egyébként, hogy milyenek a "könyvkedveltségi" arányok :)

      Törlés
  2. Én még csak az Emmát olvastam, de láttam szinte az összes adaptációt. A kedvenc nálam is a 2009-es Emma, bár én sokakkal ellentétben nagyon szeretem a 2005ös P&Pt is, el kellene már olvasnom a könyvet, hogy értsem, miért nem szeretik az emberek Keirát ott (sztem ott nem is rossz, Anna Kareninának már bajosabb nekem). Na de ha tánc akkor én még hozzá tenném, tudom nem "igazi" Austen, de a P&P&Zombies-ban is hatalmas a tánc amit Matt Smith Collinsként előad :D

    VálaszTörlés