Nathan W. Pyle: Furcsa planéta

Mi lenne, ha megismerhetnéd a földönkívüliek életét? Mármint: tegyük fel, hogy vannak földönkívüliek, amolyan pufilufi fejű, mandulaszemű szerű lények – akiknek persze eszük ágában sincs elrabolni senkit. Csak játsszunk el a gondolattal!

Nathan W. Pyle: Furcsa planéta

Sorozat: Furcsa planéta (1)

Könyvmolyképző Kiadó, 2024, 144 oldal

Fordította: Winecker Ágnes

Csillagérték: 7

Hogyan kommunikálnak, milyen az életük? Kiket engednek közel magukhoz (anélkül, hogy elrabolnák őket)? Hogy telik egy napjuk? Annyi és annyi kérdés merülhet fel velük kapcsolatban! Csoda hát, hogy amint megláttam a Furcsa planéta megjelenését, valami megmagyarázhatatlan dolog…elrabolta magának a figyelmem?!

Mindenekelőtt, nem vagyok képregénykedvelő. Persze, ez csak részben igaz. Inkább így: nem kifejezetten keresem az alkalmat, hogy képregényeket forgassak, így nem is vagyok kifejezetten képben sem a képregényvilággal, sem az alkotóikkal, sem a trendekkel. Nathan W. Pyle nevével és rajzaival – talán sokatokkal ellentétben – nem a közösségi médiában találkoztam, hanem a Könyvmolyképző Kiadó újdonságai között. Egyszerűen megtetszett a gondolat, hogy megismerhetem a Furcsa planéta koncepcióját. Ennek fényében pedig elvárásmentesen lapoztam fel a falatnyi kötetet.

Ami rögtön az elején megtetszett – a cuki fogadtatás után az első oldalakon –, hogy nem egy lineáris, komplex történet lapul a kék-lila-rózsaszín borító alatt (ez a három szín határozza meg egyébként a kiadvány egészét is). A mém- és életképszerű képregényeket sokkal inkább kedvelem, mert számomra nagyobb teret nyújt az asszociációra, az elgondolkodásra, az esetleges ráismerésre, azonosulásra és görbe tükörre. Az első kimerevített helyzetek pedig azt sugallták, hogy nagyjából ebben lehet részem, ha sikerül ráhangolódni Pyle – és az űrlények – világára. A Furcsa planéta a hétköznapokat veszi górcső alá, egészen triviális élethelyzetekkel és mindenkit is érintő témákkal. Mindezt az alkotó négy témára (Apró lények, Barátság, Felnőttkor, Kikapcsolódás) bontotta, s talán ezek között némi átfedés és némi linearitás is felfedezhető. A jelenetek egy vagy két oldalon (négy vagy nyolc képkockában) tárulnak elénk.

Kicsit talán furán hathat egy képregény esetében, az előbb említett ráhangolódás ugyanakkor számomra inkább a nyelvi világ szempontjából bizonyult érdekesnek. Pyle űrlényei ugyanis meglehetősen akkurátusan, kimérten és tárgyilagosan kommunikálnak egymással, ami lehet a hétköznapi jelenetek humorfaktora és buktatója is egyben. Kétségtelen, hogy a fordító, Winecker Ágnes mindent megtett a minél klasszabb magyarításra – ráadásul nem is akármilyen alapossággal és sikerrel, ami által egy egészen új perspektívából, távolságtartással és közelséggel egyaránt tekinthetünk rá olyan pofonegyszerű szituációkra, mint egy szülinapi meglepetés, vagy egy ünnepi készülődés. Kicsit mégis kevés, kicsit mégis túl sok. Ez volt az érzésem ezzel a képregénycsokorral. Egyrészt sokszor éreztem szakállasnak és nem túl eredetinek a megjelenített képeket. A „miért rezeg a macska? Azért, mert működik!”-jellegű felütések arányának kimérése szerintem nem jó érzékkel történt, s ezek picit lejjebb viszik, rontják a nyelvi játékosság (olykor nyelvi pajkosság) élményét. Szóval összességében – mindamellett, hogy érdekes kirándulás volt – kettősség maradt bennem a Pyle alkotta planétán tett utazásom után. A görbe tükör, a „mi lenne, ha a reggeli kávénkat is túlgondolnánk”-típusú rámutatások, a nagy események egyszerű lereagálása és a játékosság (mely a gyakori objektumok mellékletben ismét visszamosolyog ránk) sok esetben jött át, az alkotások sokszor súrolják a fárasztó és az abszurd határát, ami persze egyrészt természetes, másfelől engem néha untatott. A ráhangolódás tehát kissé döcögősre sikerült. Aki viszont ismeri a szerző eddigi munkásságát és/vagy otthonosabban mozog ezen a téren, egy klassz gyűjteményt tudhat magáénak, ha leemeli a Furcsa planétát a polcról.

Blogturné Klub

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából a Furcsa planéta kis űrlényei most már könyvalakban is szórakoztathatnak minket. Ezúttal öt bloggerünk mondja el a véleményét nektek erről a cuki kis képregényről, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt belőle.

A turné állomásai

09. 03. Könyv és más

09. 04. Szembetűnő

09. 05. Spirit Bliss Sárga könyves út – Extra

09. 06. Dreamworld

09. 07. Spirit Bliss Sárga könyves út

09. 08. Hagyjatok! Olvasok!

Nyereményjáték

Ezúttal híres képregények kockáit találhatjátok elrejtve az állomásokon. Keressétek meg ezeket, és írjátok be a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére az adott képregény címét.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway