Arthur C. Brooks: A boldogság-akták

A boldogság tudomány? Valamilyen értelemben bizonyosan, ha nem is a klasszikus értelemben véve – tudnunk kell boldognak lenni, néha meg kell tanulnunk, hogy ezt hogyan is kell. A boldogság befektetés? Minden bizonnyal. A boldogság üzlet? Valakinek nyilván. Sok-sok kérdés felmerült benne – köztük a fentiek is – Arthur C. Brooks könyvének fellapozása előtt.

Arthur C. Brooks: A boldogság-akták

21. Század Kiadó, 2026, 270 oldal

Fordította: Novák Gábor

Csillagérték: 8

A könyvet alapvetően azért választottam a májusi olvasmánylistámra, mert megszólított az alcíme. Hogyan élvezzük az életünket, hogyan osszuk be az időnket? Érdekes és fontos kérdések, talán olykor a második kérdést nagyobb falatnak érezzük a gyakorlatban megválaszolni (én legalábbis sokszor így érzem), mint az elsőt. De néha persze azzal is akadnak gondok.

Brooks alapvetően a startupok világa felől közelíti meg a kérdést. Mármint a boldogság mibenlétéét. A Harvardon tart kurzust „Vezetés és boldogság” címmel, elsősorban azoknak a hallgatóknak, akik az üzleti/versenyszférában, előreláthatóan magas pozícióban fognak elhelyezkedni. Az újfajta megközelítésekre, szemléletmódokra mindig kíváncsi vagyok, mert nagyon sok új tényezővel gazdagíthatják a saját világlátásomat. Ez pedig plusz motivációt jelentett számomra.

A kötet szerkezete olvasóbarát sémát követ, hiszen különféle témafókuszú rövid értekezéseket olvashatunk, minden „akta” dátummal ellátott, így – mivel az írások zöme a 2020-as évek elején kelt – könnyebben bele tudunk helyezkedni az aktuális gazdasági-mentális helyzetbe (utalva itt a világjárvány okozta megpróbáltatásokra). Ez utóbbi élethelyzetbe ugyanakkor nagyon nehezen helyezkedem vissza, nem szeretem, mikor az általános önsegítő vagy motivációs könyvek ezt a helyzetet elevenítik fel. De túllendültem rajta, s igyekeztem kevéssé az akták datálására pillantást vetni. A felsorakoztatott témák abszolút megállják a helyüket: érinti a siker és kudarc kérdését, a szorongást és aggódást, a nemet mondás képességét, az álbarátok felismerését, de még a meetingek hangulatát is. Rendkívül szerteágazó résztémákat (összesen harminchármat) találhatunk hát öt nagy részbe ágyazottan. Számomra az Önmagad menedzseléséről rész volt talán legtöbb kérdést felvető és a legaktuálisabb.

A szerző és kötete

2026 májusa számomra arról is szól – amire igazán büszke vagyok –, hogy bátor szívvel, önmagam képességeivel és tudásával tisztában léve mondtam ki nemeket méltatlan felkérésekre és megkeresésekre. Határokat húztam, ha úgy tetszik. Ezek az emelt fővel kimondott nemek nagyon fontosak a saját mentális egészségünk megőrzése, vagy jelen esetben: visszaállítása és erősítése érdekében. Sokkal büszkébbnek és boldogabbnak érzem magam olyan döntések miatt, amiket magamért hoztam meg, melyekben (végre) nem azt vettem számításba, hogy másnak jó legyen az, hogy a tudásomat, az elhivatottságomat a saját maga szolgálatába állítsa. Tulajdonképpen a döntésem helyességében megerősítést nyertem a könyv lapjain is. Ami számomra kissé zavaros a kötetben, az a nyelvezet. Boldogságtudományról van szó benne, a célközönség viszont alapvetően az átlagolvasó, melyhez – azt gondolom – sokszor olyan terminológiát, szakszavakat alkalmaz, melyeket az átlagolvasó nem – feltétlenül – ismer. Másfelől az is kissé zavaróan hat, hogy a kötet egyértelműen az amerikai közönségnek szól. Általában ez nem szokott zavarni, s az olvasói élményt sem befolyásolja, viszont ebben az esetben maga az elbeszélő pozíciója is kissé felsőbbrangúnak hat, ami jóval zavaróbb, mint az USA helyzetével, társadalmával való folyamatos példálózás. Kicsit azt éreztem egy idő után, mintha egy amerikai limonádé TED-előadásain lennék jelen. Ez lehet, hogy abszolút szubjektív megfigyelés, elfogadom. Számomra most emiatt nem igazán volt sokat vagy újat mondó Brooks könyve, de ettől persze nem elvitatható, hogy sok értékes gondolatra is bukkanhatunk, ha kimazsolázzuk őket a szöveg habfelhőjéből. 

Blogturné Klub

A Harvard üzleti képzésének oktatója, Arthur C. Brooks esszégyűjteménye nem ígér kevesebbet, mint hogy segít rátalálni a boldogságra. Hogyan fogadjuk el a kudarcot és hogyan a sikert? Mi a különbség a jó- és a rossz fajta időpazarlás között? Miért fontos, hogy a munkánkat elkülönítsük életünk többi területétől? Hogyan függ össze a halogatás az érzelmi állapotunkkal? Hogyan mondjunk nemet, és mit tegyünk a kiégés ellen? Ha gondolkodtál már ezeken a kérdéseken, egyértelműen itt a helyed a turnénkon, hogy szert tegyél egy példányra a kötetből.

A turné állomásai

05.13. Readinspo

05.15. Hagyjatok! Olvasok! 

05.17. Könyv és más 

05.19. Szembetűnő

Nyereményjáték

Játékunk főszereplői ezúttal a XXI. Század Kiadó önsegítőkönyv-szerzői lesznek. Minden állomáson találtok egy idézetet, amely egy, a kiadónál gyakran megjelenő szerző tollából származik. A feladatotok, hogy az adott szerző nevét hibátlanul beírjátok a Tally megfelelő sorába.

(Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

„Lehetetlen megtanulni azt, amiről az ember úgy gondolja, már tudja” – írta Epiktétosz. Azaz nem vagy képes tanulni, ha azt hiszed, mindent tudsz. Nem fogod megtalálni a válaszokat, ha túlságosan öntelt és magabiztos vagy a kérdések feltevéséhez. Nem fejlődsz, ha a legjobbnak hiszed magad.