2018. szeptember 24., hétfő

Boldog 5. születésnapot, Blogturné Klub!

Forrás
Fennállásának ötödik évfordulójához érkezett a Blogturné Klub, amit természetesen szerettünk volna Veletek együtt megünnepelni - hisz ti is részesei vagytok ennek az élménynek. Ennek örömére kezetekbe adtuk a gyeplőt, teret engedhettetek legkíváncsibb éneteknek és tabuk nélkül kérdezhettetek tőlünk. Most pedig rajtunk a sor, hogy megválaszoljuk őket. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, kik rejtőznek a blogok mögött, netán szeretnétek bekukkantani a kulisszák mögé, és megismerni pikáns-belsős élményeinket! És ahogy azt már megszokhattátok, ezúttal sem hagyunk Titeket nyeremény nélkül.

2015 tavaszán kaptam felkérést, hogy csatlakozzam a Blogturné Klubhoz. Nem igazán tudtam, hogy mi fog rám várni, mert az egész könyves blogger világ teljesen új volt számomra (a Szembetűnő nagyjából három-négy hónapos volt ekkor). Ma talán még többre tartom azt a bizalmat, melyet a BTK és a kiadók megszavaztak számomra, hiszen már több éve tudok együtt dolgozni remek emberekkel és egy klassz közösség tagja lehetek. A BTK ötödik születésnapja alkalmából én is kiválasztottam ötöt az általatok küldött kérdések közül, s az extraként Toffytól kapott kérdésre is igyekeztem válaszolni. Boldog ötödik születésnapot, Blogturné Klub!

Honnan jött a blogod neve?
A szembetűnő egy szójátékként állt össze a fejemben. Szerettem volna, ha a név tükrözi a blog témáját – vagyis egyrészt azt, én hogy látom a világot, aztán legyen benne egy könyves vonulat, hiszen azt éreztem már a blog indulásakor: a könyves téma lesz a fő csapásvonal, végül pedig, hogy legyen benne valami, ami arra utal, hogy a női, nőtörténeti, nőirodalmi témák is nagyon közel állnak hozzám…és bumm, így lett a szem-betű-nő. Picit bővebben a legelső bejegyzésben olvashattok erről.

Szoktál jegyzetelni olvasás közben?
Általában csak akkor, ha kutatok (csak ceruzával és csak saját könyvbe). Egyébként nem készülök ennyire tudatosan a bejegyzés írására, inkább történetben próbálok maradni. Ifjabb koromban rendszeresen jelölgettem ceruzával a megkapó gondolatokat, amiket aztán ki is jegyzeteltem, mappába gyűjtöttem. A jelölgetés még ma is előfordul, a kijegyzetelés lekopott - szerencsére. A leszokást nagyban segítette a Copperfield Dávid, ugyanis abból kb. öt A4 oldalnyi idézetet másoltam ki (kétoldalasan), és utólag rájöttem, hogy ennyi idő alatt egy másik regényt is elolvashattam volna (persze, a grafomán énemnek magyarázhatok…)

Hány oldalas volt a leghosszabb könyv, amit valaha olvastál?
Gyarmati Fanni naplója, ami 1274 oldal - és nagyon (nagyon-nagyon) apró betűvel szedett. Ugyancsak ez volt talán a leghosszabb ideig olvasott könyvem, mert számomra lelkileg is elég nehéz olvasmány volt. A második helyen Margaret Mitchell: Elfújta a szél című regénye áll, a maga 1176 oldalával, bár ez kevésbé ragadott magával.

Nem fásultatok még bele a turnézásba?
De. Bár azt hiszem, ezek inkább hullámvölgyek, és (szerencsére) mindenkinél más-más időszakban jelentkeznek. Ez azért is jó, mert – mivel szerintem a legtöbben már átéltünk ilyet – türelmesek vagyunk egymással, felajánljuk a segítséget, ha valaki csúszna. Adott esetben biztatjuk egymást, vagy ha arra lenne szüksége, akkor békén hagyjuk a másikat. Én legalábbis ezt tapasztaltam az eddigiekben, és ezt az oldalát (is) nagyon szeretem a BTK-nak. Ami engem illet, számomra a tavalyi év legvége volt „belefásulós” időszak. Azt éreztem, hogy nem tudom tartani a határidőket, nem éreztem magam szabadnak, ezért egy hobbihoz képest aránytalanul sok energiámat szívta el a turnézás. Mindezt tetézte, hogy a nagyon (vagy legalábbis minimális lelkesedéssel) várt könyvek nagy csalódást okoztak, és szerintem az utóbbi sok évem legsilányabb olvasmánylistáját sikerült összeállítanom. Persze, lehet, hogy néhány év múlva nem így fogom látni. Mindenesetre idén ezért is próbáltam visszavenni, kevesebb bejegyzést tettem közzé, kevesebb könyvet vállaltam be (persze, év végére már látom a tornyokat magam előtt). Igaz, az nem igazán fordult meg a fejemben, hogy abbahagyom a bloggerkedést, mert a pozitív oldal sokkal erősebb egy-egy hullámvölgynél, s szép lassan sikerült is visszaszereznem a lelkesedést.

Olykor előfordul, hogy olyan könyvekről is írtok, aminek nem szeretitek a műfaját. Miért van ez?
Sokáig úgy gondoltam, ha már egyszer megvan a fő csapásvonalam, minek kísérletezzek? Hiszen olyan sok jó, várólistás olvasmány van a kedvenc műfajaimon belül is (oly sok jó könyv, és oly kevés idő). Aztán valamiféle indíttatásból belekóstoltam a krimibe meg a pszichothrillerbe, visszatért a gyermek –és ifjúsági irodalom a polcaimra, és egyre több kedvet éreztem olyan műfajokhoz, amikről azt gondoltam, nem szeretem. Persze, így sem szerettem meg mindent, viszont azt gondolom, hogy egyetlen könyv alapján nem ítélhetek meg egy egész műfajt vagy zsánert, ezért olykor visszacsábulok. Ma már nagyjából tudom, hogy egy fantasy vagy sci-fi, bármennyire is csábító a fülszövege alapján, nagy valószínűséggel nem válik kedvencemmé (nyilván idővel akár ez is változhat), ezért könnyebben tudok lemondani róla. Mindazonáltal, egyértelműen jelezni szoktam a bejegyzéseimben, hogy adott műfajban csak rövid kirándulást teszek, és az olvasóim ez alapján is tudnak mérlegelni, hogy elolvassák-e a szóban forgó könyvet, vagy sem.

Toffy kérdése: Ha egy lakatlan szigetre egyetlen könyvszereplővel mehetnél, ki lenne az, és miért?

A kérdést pont olyan könnyű megválaszolni, mint amennyire nehéz. Nem sokan tudják, de ha töltekezni szeretnék, vagy nagyon beleásom magam egy kutatásba vagy könyvbe, akkor egy-két napra magamra zárom az ajtót, hogy aztán újult erővel térjek vissza – azt nem mondom, hogy az életbe, hiszen nagyon szeretem ezeket a töltekezős, énidős, vagy épp dolgos napokat. Így a lakatlan sziget igazából nem is olyan életidegen számomra. És tudjátok mit szeretek a saját kis lakatlan szigetemben? Hogy egyedül lehetek. (Oké...azért, ha valaki összefut Mr. Knightley-val legyen kedves, küldje utánam...)


Blogturné Klub


A turné állomásai

09.08. - Függővég
09.10. - Sorok Között
09.11. - Dreamworld
09.14. - Könyv és más
09.15. - Never Let Me Go
09.16. - Könyvvilág
09.17. - Ambivalentina
09.18. - Zakkant olvas
09.19. - Hagyjatok! Olvasok!
09.21. - KönyvParfé
09.22. - Olvasónapló
09.23. - Insane Life
09.24. - Szembetűnő
09.25. - A Szofisztikált Macska

Nyereményjáték

Hat meglepetéskönyv kerül kisorsolásra! Minden állomáson egy-egy bloggerünk jellemzőit találod, ami alapján meg kell tippelned, kiről van szó és beírnod a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.

A feladvány:
A susogós kabátok és a magas, izmos Andarionok szerelmese, mangák és animék rajongója. Őrült blogján mindent megtalálsz, hiszen egy igazi mindenevő.

a Rafflecopter giveaway

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése