2017
végén jelent meg a Menő Könyvek gondozásában S. Jae-Jones: Alvilági dal című
regénye, mely egy különleges világban, különleges lények között játszódik.
Kalandozz te is a Blogturné Klub hét bloggerével a Goblinkirály birodalmában,
és természetesen a turné végén te is nyerhetsz egy példányt a könyvből.
Eredeti megjelenés: 2017.
Hazai megjelenés: 2017.
Kiadó: Menő Könyvek
Fordította: Lázár Júlia
Téma, műfaj: ifjúsági, fantasy
Megrendelhető: ITT
Terjedelem: 448 oldal
Csillagérték: 6
Fülszöveg:
Sötét,
romantikus és felejthetetlen könyv. Az év utolsó éjszakája. Beköszönt a tél, és
a Goblinkirály kilovagol, hogy feleséget keressen magának...Liesl a varázslatos
és veszélyes Goblinkirályról szóló legendákon nőtt fel, amelyek elragadták a
lelkét, a szívét, és ihletet adtak, hogy zeneműveket komponáljon. Mára Liesl
már tizennyolc éves, a családi fogadó körül segít, és a zene köré szőtt
gyermekkori álmai és képzelgései semmivé lettek. Ám amikor a Goblinkirály
elrabolja a húgát, Liesl számára nincs más út, mint utána menni az Alvilágba,
hogy megmentse. Megérkezve e különös, magával ragadó világba, amelyet egy
rejtélyes férfi ural, hamarosan lehetetlennek látszó döntést kell hoznia. Az
idő és az ősi törvények ellene dolgoznak, és Lieslnek meg kell tudnia, ki ő
valójában, mielőtt a sorsa beteljesedne. A zenével és varázslattal teli könyv
egy olyan világba ragad magával, amit nem lehet könnyen elfelejteni.
Az Alvilági dal a maga Szépség és
szörnyeteg-vonalat erősítő, magába szippantó borítójának vonzerejével és
fülszövegével édesgetett magához, hogy újabb kirándulást tegyek a misztikum
világába, néhány – várhatóan – ismerős karakterrel, egy kicsit új megközelítésben.
Egy mesés fantasyre számítottam, meg néhány órára kikapcsolt állapotban. Ezt
pedig részben meg is kaptam.
S. Jae-Jones |
A történet nagyon lassan bontakozik ki,
ám szép nyelvezete és kellemes elbeszélői stílusa miatt – kivételesen – ezt inkább
simogatónak tartottam, mintsem idegesítőnek, így szép lassan merülhettem alá a
misztikumban, megismerve Lieslt és két kisebb testvérét, Käthét és Josefet.
Bizony, a bajor mindennapokban találjuk magunkat, ahol a Goblinkirály mítosza
lengi körbe a nagymama meséit, s ahol történetünk főszereplőit nem csupán a
testvéri szál, de a zene is összeköti. A cselekményfolyamot pedig kezdetben a
mesékből már jól ismert motívumok alakítják: a legkevesebb figyelmet kapó testvér
lép elő hősnővé, aki mindaddig – kis túlzással – a család jelentéktelen,
elhanyagolt tagjaként a kiskorától belé sulykolt elvárásoknak megfelelően öccse
és húga óvásának, útjuk egyengetésének rendelte alá magát. Sem jelleme, sem
rátermettsége alapvetően nem utalt volna arra, hogy elbírná a történet
főszerepét. S tulajdonképpen számomra valahogy ez az erőszakosan tuszkolt
szerep nem is igazán jött át. A szép bevezetés és a lassú történetkibontás,
illetve az ebben lelt örömöm és kíváncsiságom nagyjából a könyv harmadánál
alábbhagyott, s inkább a vontatottság meg az unalom érzése kerekedett felül
bennem. Pedig alapvetően jól strukturált (szépen megkomponált) kötetről van
szó, s talán a felnőttebb fantasykben jártas és a lassú folyású történetek
kedvelői (nem tudom, mekkora lehet e két tábor komplementere) többre is
értékelnék ezt a sztorit, mint én.
Ebből a szempontból pedig szerintem
kicsit megtévesztő a könyv első, szoftosabb fele, mert Liesl és a Goblinkirály
kapcsolata már kevésbé tűnt általánosságban ifjúsági történetnek, s valószínűleg
bennem minden jellemfejlődés ellenére sem jött át Liesl szerethetősége,
semmilyen szinten nem gyakorolt rám hatást a karaktere (még annyira sem, hogy
idegesítsen a semmilyensége), ezzel pedig rányomta a bélyegét a kötet második
felére. A fentiekhez persze ismét hozzátartoznak olyan adalékok, minthogy
alapvetően nem vagyok fantasy-fan, de az Alvilági dal esetében például teljesen
nyitottan álltam a műfajhoz. S mindazok ellenére, amiket a bejegyzésemben
feszegettem, nem rossz szájízzel csuktam be a könyvet (mint sok korábbi fantasy-próbálkozásom
során), hanem úgy, hogy valamit mégiscsak kaptam a történettől: tudtam szeretni
a műfaj egy könyvét, még akkor is, ha nem egy egész regényen keresztül, de
végre voltak jó pillanataim fantasy olvasása közben. Szerintem, ez mindenképpen
biztató, és jó lezárása a műfajban tett kirándulásaimnak.
Blogturné Klub
A turné állomásai
02.10. - Kelly & Lupy olvas
02.11. - Deszy könyvajánlója
02.12. - Kristina blogja
02.13. - Szembetűnő
02.14. - Spirit Bliss
02.15. - Dreamworld
02.16. - Insane Life
Nyereményjáték
Mivel
a regényben nagy szerepet játszik a zene, ezért híres zeneszerzők nevét kell
kitalálnotok a mostani játékban néhány zeneművük címe alapján. Feladatotok,
hogy beírjátok az adott zeneszerző teljes nevét a Rafflecopter megfelelő
sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.
A feladvány:
a Rafflecopter giveaway
Wie schön leuchtet der Morgenstern, Amore traditore, Parasztkantáta, Kávékantáta, Gyászkantáta
Sziasztok!
VálaszTörlésHát bizony Elisabeth karaktere lehetett volna úgy kidolgozva, hogy szerethetőbb legyen... Kíváncsi lennék a második részre, sajnos úgy tűnik a magyar kiadás várat magára, lehet hogy nem is lesz ...
Szia!
TörlésIgen, számomra is sokat nyomott a történet élvezhetőségén Elisabeth karaktere. Nem tudom, az eladási adatokban milyen volt a kötet fogadtatása, valószínűleg ez is meghatározza, hogy várható-e a magyar nyelvű folytatás :)