Ruth Symes: Vajákos út

A Napraforgó Könyvkiadó jóvoltából két olyan gyerekeknek szóló könyvvel ismerkedhettem meg, melyek témáját saját gyerekkoromban is klasszikusnak tartottam, maguk a történetek viszont egészen friss lendületűek. Elsőként Ruth Symes Bella Donna sorozatának első részéről, a Vajákos útról hoztam „élménybeszámolót”.

Ruth Symes: Vajákos út

Sorozat: Bella Donna (1)

Hazai megjelenés: 2015.

Kiadó: Napraforgó Könyvkiadó

Fordította: Pataki Andrea
Illusztrálta: Marion Lindsay

Téma, műfaj: gyermek -és ifjúsági

Megrendelhető: ITT

Terjedelem: 188 oldal

Csillagérték: 8

Fülszöveg:

A legtöbb kislány arról álmodik, hogy hercegnő lesz ám Bella világ életében boszorkány akart lenni. Csak egyetlen dologra vágyik még ennél is jobban: egy olyan családra, akik majd örökbe fogadják és hazaviszik őt abból a gyermekotthonból, ahol születése óta él. De egyetlen jelentkező sem elég jó, míg egy szép napon meg nem jelenik…

Varázserő, különleges képesség – ha megkérdeznének, még manapság is biztos tudnék mondani olyan szuperképességet, amit szeretnék magaménak tudni. Ha már itt tartunk: az időutazás például pont ilyen lenne (elég, ha csak láthatatlan szemlélőként, s még az is, ha csak a hosszú 19. században, nos, valaki?). A Vajákos út kis főhősnője például boszorkány szeretne lenni. Nem, ez így nem is teljesen igaz: ő tudja, hogy boszorkány…vagy, ha még nem is teljesen az, egyszer egészen bizonyos, hogy az lesz (mennyivel előrébb jár, mint én, a múltbéli időutazó). Csakhogy, ez nem ilyen egyszerű. A kislány egy gyermekotthon lakója. S bár legjobb barátjával, a felfedező Samuval szakadatlanul hisznek abban, hogy igenis létezik „az igazi” család, ahol önmaguk miatt szeretik őket, s nem azért, mert mindig szófogadóak és valószerűtlenül tündériek, az idő múlásával ez a hit kissé megkopni látszik. Ráadásul, az otthon igazgatónője egy balul sikerült szülinapi partin történetek után eltiltja Bellát a boszorkányság gondolatától is, s attól kezdve a szerinte kevésbé varázslatosan csengő Izabellaként kell helytállnia. De egy szép napon megjelenik az otthonban Lili, akiben Bella az első pillanatban felfedezi „a” családot.

A sorozat első részében Bella és Lili összehangolódását, családdá válását követhetjük figyelemmel, ami tele van titkokkal, szeretettel, kalandokkal… és természetesen: varázslattal. Az elbeszélés kedvessége és varázslata mellett a történet olyan fontos életkori problémákat érint, mint a barátság és a beilleszkedés; a társadalomnak való megfelelés kényszere és a saját út járása közötti őrlődés. Ez utóbbi miatt volt igazán tanulságos a Vajákos út számomra. Bella először Lilinek próbál megfelelni és „normális” kislányként viselkedik, ezáltal pedig azok az iskolatársai is befogadják, akik mindaddig kigúnyolták és/vagy kiközösítették. Miközben azonban Bella az új barátságok miatt boldogabb, legbelül érzi, hogy az, akit mindenki hirtelen megszeretett, az nem ő, hanem az a szerep, amit játszik. Választás előtt áll tehát: maradjon népszerű, vagy kockáztassa a Lilivel való kapcsolatát azzal, hogy elmondja nevelőanyjának az igazat? A történet tanulsága, hogy az igaz út a leghelyesebb, s sokszor teljesen feleslegesen futunk felesleges köröket, mert aki szeret, úgy szeret, ahogy vagyunk. 

A Vajákos út aranyos és tanulságos történet barátságról és szeretetről, szuper sorozatindító kötet (kíváncsivá tett Bella és Samu további kalandjait illetően), az illusztrációk szépen lekövetik a történetet. A könyvet elsősorban kisiskolás lányoknak ajánlanám, önálló olvasásra is alkalmas.