2016. június 2., csütörtök

Menyhért Anna: Egy szabad nő

Erdős Renée a 20. század elején úgy írt a női lélekről, mint előtte senki a magyar költészetben. Életútjáról ugyan keveset tudunk, Menyhért Anna könyve jóvoltából azonban bepillantást nyerhetünk a költő, író regényes mindennapjainak kulisszái mögé. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével, és nyerjétek meg a General Press Kiadó által felajánlott nyereménykönyvek egyikét!

"A csapás talán új lehetőséget teremt..."

Menyhért Anna: Egy szabad nő
Megjelenés: 2016. május 30.
Kiadó: General Press Kiadó
Téma, műfaj: nőirodalom, történelmi, életrajzi
Oldalszám: 228 oldal
Megrendelhető: ITT
Csillagérték: 9

Fülszöveg:
„Öngyilkos lett korunk legnagyobb írója. Bródy Sándor…" – kiáltozza egy rikkancs 1905. július harmadikán Budapesten. Egy konflis suhan el mellette, benne egy nő megdöbbenve, rémülten hallgatja a hírt. Az író szeretője az, Erdős Renée. Csak nem ő, csak nem a szakításuk okozta a tragédiát? Erdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus regényeiről ismeri az utókor. De ki is volt ő valójában? Egy győri zsidó lány, aki családját hátrahagyva Budapestre költözött, hogy megvalósítsa álmát, és színésznő legyen a fővárosban? Formabontó, modern költőnő, aki az írásnak él, és az első nő, aki meg is tud élni belőle? Ünnepelt szerző, aki először vetette papírra kendőzetlenül, mi a női vágy, és akiért tömegek rajonganak? Az élet királynője, akinek a lába előtt összetört szívek hevernek? Vagy egy magányos lélek, aki saját magát keresi, és egy olyan világban kell helytállnia, amely gyanakodva figyeli, ha egy nő többet, mást akar, mint amit a normák előírnak számára? Menyhért Anna regényében megismerkedhetünk a huszadik század elejének legnépszerűbb írónőjével, szerelmeivel, vívódásaival, a boldogságért folytatott küzdelmével: egy érzékeny, szeretetre éhes asszonnyal – egy szabad nővel.



Magyar nőtörténettel és nőirodalommal könnyen le lehet venni a lábamról. Különösen, ha a 19-20. századról van szó, és különösen, ha olyan író tollából olvasok az érintett korszak női szempontjairól, akit hitelesnek tartok. Menyhért Anna stílusa nem volt ismeretlen számomra, Női irodalmi hagyomány c. munkájának egyes részeit tanári szakdolgozati tanulmányomban is tudtam használni - igen, én vagyok az az őrült, aki nem tudja eldönteni, hogy a diplomamunkájához felhasznált irodalmat szereti-e jobban olvasni, vagy magát a dolgozatot írni. De vissza a témához! Ha méltatlanul háttérbe szorított vagy elfeledett (női) szerzőkről jelenik meg életrajzi kötet, igyekszem a sor elejére állni megjelenéskor. Ez ebben az esetben sem volt másként...

"Ne keress bennem semmit, 
mert magam sem keresek meg mindent önmagamban.
Nehezebb lenne, mint kifelé keresni. 
Kint győzhetek, győzök is, 
de befelé csak ritkán indulok. 
Veszélyes."


Az Egy szabad nő korántsem hagyományos nőtörténeti írás - hogy is lehetne az, hiszen főhőse is egészen kivételes személyiség. Az Erdős Renée-életrajz sötét foltjait a szerző - egyéb kutatásokon nyugvó - képzelőerejével (ki)pótolva egy egészen lebilincselőnek ígérkező regényfolyamba kezdett. A kötet elejét balladai homály fedi, a szereplők és kapcsolatuk csak a regény közben kristályosodik ki, illetve akad olyan is, ami egészen a történet lezárásáig várat magára. Ez kezdetben némi riadalmat keltett bennem, tekintve, hogy Erdős Renée költészetével csupán az utóbbi fél évben kezdtem el megismerkedni, életéről pedig vajmi keveset tudtam. Renée-re egyébként egy másik regényben, Böszörményi Gyula A Rudnay-gyilkosságok c. kötetében figyeltem fel. Maga a név persze nem volt ismeretlen, a történetbeli ábrázolásban viszont azonnal megtetszett a hagyományos konvenciókat felrúgó költőnő képe. Egyre többre lettem kíváncsi, s bíztam benne, hogy az Egy szabad nő választ ad a kérdéseimre. De azt hiszem, megint elkalandoztam picit. Az első riadalom után, szép lassan elkezdtek összeállni az én puzzle-darabkáim is, ki kicsoda a történetben, és milyen is volt maga Erdős Renée. 

"– Piros tollal körberajzoltam a mellkasomon a helyet, ahová lőnöm kell. 
De nem jó helyre rajzoltam a kört.
– Ennyit az anatómiai ismereteidről, Sanyi bá’. 
Még jó, hogy nem értesz jobban az orvostudományhoz."


Ehrental Regina Győrből érkezett a fővárosba. Eleinte színészként képzelte el magát, azonban rövid időn belül kiderült: ez a pálya bizony nem neki rendeltetett. A fiatal zsidó lányról hamar megtudjuk, hogy nem éppen a kor ideális nőeszményének megtestesítője. Ez írásaiban is tükröződik, melyekre egyenesen Eötvös Károly figyelt fel. "A Vajda" feltűnésekor felcsillant a szemem (ő volt a tiszaeszlári per vádlottjainak ügyvédje). Nagyon kedvelem, ha egy már ismert történelmi-irodalmi szereplőt új megvilágításban, az addigitól eltérő nézőpontból is megismerhetek (ezért szeretek például korabeli -női- naplókat olvasni). Erdős Renée kapcsán pedig bőven akad alkalom, hogy a politikatörténet vagy épp az irodalom eddig száraznak tartott szereplőiről friss információkat is begyűjthessek. A költőnővel való megismerkedésünk apropóját Bródy Sándor öngyilkossági kísérlete és körülményei adják. Az Egy szabad nő erre, illetve az ezt megelőző időszakra, az írónővé válás folyamatára fókuszál.

"Hát mit képzeltem, ostorozta magát, hogy majd szeretni fognak az emberek azért, 
mert én szeretem őket? 
Mert én szeretem az életet, és ezt meg akartam osztani az olvasókkal? 
Micsoda ostobaság! 
Az olvasók nem tudták, hogy magamat írom bele minden sorba, minden szóba. 
Azt hitték, csak kitaláció ez, a képzelet műve. 
Erősnek és vidámnak láttak, túlontúl életrevalónak is. 
Eszükbe sem jutott, hogy túl sokat akartam nekik adni, 
s nekem magamnak nem maradt semmi."


Egy nő a 20. század küszöbén, aki hazánkban írással akar foglalkozni. Sőt, mi több: még meg is akar élni belőle. Micsoda ötlet! Erdős Renée egy olyan társadalomban próbált meg - és tudott - érvényesülni, ahol a nő a tudományos vagy irodalmi élet alakítójaként elképzelhetetlen szereplőnek tűnt, ahol a nő nyilvános szférába való kilépésével a gúny és a nevetség tárgyává vált. Menyhért Anna kiválóan érzékelteti mindezt a regényben. Ha röviden akarnám összefoglalni, a korrajz, amit fest egyszerre nyűgözött le, borzasztott és szomorított el és adott reményt. Ez általában minden hasonló témájú mű kapcsán így van. E regényes elbeszélés érdekessége, hogy ezek a látásmódok nem csupán a könyv szerzőjének megállapításai, hanem - a műfaji szabadságánál fogva - lehetőség nyílik arra, hogy a korabeli általános vélekedéseket konkrét szereplők szájába is tudja adni, ami még hatásosabbá, még szemléletesebbé teszi a korrajzot. Íme: "Csak az anyaságot nem ismeri a férfi. Írjanak a nők az anyaságról, ez az egyetlen terület, ahol figyelemre méltót alkothatnak – világrendítő ez se volna, a férfiak elsőbbségét nem döntené meg, de új volna, s nem férfiutánzás."


"Valami ki fogja forrni magát,
egyszerűen csak azért,
 mert az, ami most van, 
így tovább nem folytatható."


A nőtörténeti háttér mellett ugyanilyen izgalmas volt még a korabeli bulvár bemutatása. De azt hiszem, az életrajzi elemekből is rengeteg példát lehetne sorolni, a kérők és rajongók hadán át egészen a lelki tényezők bemutatásáig. Viszont azt hiszem, ennek megismerését, válogatását rád bízom, kedves Olvasó! Menyhért Anna érzékelhetően hatalmas kutatói munkát végzett, képzelete pont annyit tett a történethez, amitől az hiteles és olvasmányos maradt. Örvendetes volt megismerkedni a szerző regényíró oldalával, no és persze Erdős Renée-vel is! Talán akad néhány lassú folyású oldal a könyvben, és az utolsó lapokhoz közeledve kicsit kétségbe is estem, hogy nem kapom meg minden kérdésemre a választ. Ebből fakadóan nagy öröm volt, hogy a regénynek várható folytatása is. Várom!

„Hegyet emeltem a lábam alá, ráálltam, és azt hittem,
a csillagok között vagyok. Ön kizúzta a hegyet a lábam
alól, s én azóta itt botorkálok, és nem tudok írni

Blogturné Klub


A turné állomásai

06.02. - Szembetűnő
06.04. - Insane Life

Nyereményjáték

Erdős Renée regényes életrajzának kapcsán egy kis nőtörténeti nyomozásra invitálunk titeket! Minden állomáson rövid ismertetőt találtok egy-egy személyről, aki saját területének, hivatásának első női képviselője volt hazánkban. Feladatotok az, hogy a helyes megfejtést a rafflecopter megfelelő sorába írjátok. Nyomozásra fel!

Figyelem! A nyereményjátékon csak a mindhárom feladványt helyesen megfejtők vesznek részt. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben újrasorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

A feladvány:

Az első magyar orvosnő 1847-ben született. 1869-ben a zürichi egyetem engedélyezte a nők beiratkozását az orvosi egyetemre. 1879-ben Svájcban ugyan doktorrá avatták, Magyarországon azonban diplomáját egészen 1897-ig nem ismerték el.

a Rafflecopter giveaway

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése