2016. június 21., kedd

Guillaume Musso: Az angyal hív

Guillaume Musso visszatér! A Park Könyvkiadó gondozásában érkezik a legújabb regénye, ami ismét izgalmasnak ígérkezik. Mennyi mindent határozhat meg egyetlen ütközés, egyetlen pillanat! Ennek a nyomába indul a Blogturné Klub három bloggere június 21-e és 27-e között. Tarts velünk, és fedezd fel azt is, mennyi mindent elárulhat rólad a mobilod!

Guillaume Musso: Az angyal hív
Eredeti megjelenés: 2011.
Hazai megjelenés: 2016.
Kiadó: Park Könyvkiadó
Fordította: V. Detre Zsuzsa
Téma, műfaj: kortárs krimi
Megrendelhető: ITT
Oldalszám: 416 oldal
Csillagérték: 9

Fülszöveg:
New York. Kennedy repülőtér. A zsúfolt csarnokban egymásnak ütközik egy férfi és egy nő. Némi vita után mindketten folytatják útjukat. Madeline és Jonathan korábban soha nem találkozott, és soha nem kellett volna viszontlátniuk egymást. De a holmijukat összeszedve véletlenül elcserélik a mobiljaikat. Mire észreveszik a tévedésüket, már 10 ezer kilométer választja el őket egymástól: a nőnek virágboltja van Párizsban, a férfi egy San Franciscó-i éttermet vezet. Kíváncsiságuknak engedve mindketten átnézik a másik telefonjának tartalmát. Kettős indiszkréció és egy nagy felfedezés: életüket összeköti egy titok, amelyről azt hitték, sikerült örökre eltemetniük.















Új jövevények (értsd: könyvek) érkezésekor gyakran kapok üzenetet az unokahúgomtól: úúú, olvastál már ettől a szerzőtől? Én már igen, és nagyon tetszett! Majd meséld, hogy milyen az új könyve! - Nyugi, nem csak hogy elmesélem, de még írok is róla. - Ezeknek az üzeneteknek egyébként azért is szoktam örülni, mert az unokahúgom jó könyveket olvas (igen, ebben hasonlítunk, haha), és ha jó véleménye van egy íróról, akkor én is izgatottabban lapozom fel az adott könyvet. Eddig sosem csalódtam...

Az angyal hív egy egészen kiváló prológussal indul. Amolyan általános okfejtéssel a mobilhasználatról, arról, hogy mennyire hozzánk nőtt ez a kis kütyü, mennyire meghatározza a mindennapjainkat, és mennyi mindent elárul rólunk, amire alapesetben esetleg nem is gondolnánk. Mit tennél, ha észrevennéd, hogy a mobilod elveszett? Végigfutna az agyadon, mennyi személyes adatot tárolsz rajta, hogy minden közösségi oldalon jelenlévő profilod és a levelezőrendszered üzenetei egy gombnyomásra illetéktelen kezekbe (szemek elé) kerülhetnek? Személy szerint engem már akkor is az infarktus kerülget, mikor benyúlva a táskámba, hirtelen nem találok rá a kis Minnie egér tokos apróságomra, és tekintve, hogy a női táska gyakorlatilag felér egy kisebb fekete lyukkal, ez azért viszonylag gyakran megtörténik. Nem mintha szupertitkos adatokat tárolnék a mobilon, de nem venném jó néven, ha bárki kutakodna rajta...meg egyébként is, az az enyém és kész. No, és mi van akkor, ha összecserélted valakivel a készüléket? A tiéd nála, az övé nálad. Belenéznél? Tegyük a szívünkre a kezünket mindannyian! Tuti, hogy nem hagynánk ki! Guillaume Musso két szereplője, Madeline és Jonathan esetében is a kíváncsiság győzött, miután véletlenül telefont cseréltek egymással, ám nem is sejtették, hogy ezzel gyakorlatilag az egész életük megváltozik.

"Volt ez a két-három pillanat, ami alatt megállt az idő. Ez a két-három másodpercnyi kegyelmi állapot, amikor mindketten tizenöt évesek voltak. Amikor mosolyogtak. Amikor Daniel még nem ölt meg senkit, Amikor ő nem volt rendőr. Amikor Alice még nem tűnt el. Ez a két-három pillanat, amikor az élet még csupa remény volt."

Mivel ezelőtt nem olvastam Mussótól, az első 100-150 oldal után nagyon bíztam benne, hogy nem valami szirupos romantikusba csaptam bele, mert az valahogy nagyon nem passzolt volna sem a hangulatomhoz, sem abba a képbe, ami kezdett kirajzolódni az oldalakon. Egyre nyilvánvalóbbá vált persze, hogy Madeline és Jonathan intimebb kapcsolatba is kerül(het)nek egymással - az ismerkedésnek mondjuk egy egészen abszurd útját választották, ám képtelen lettem volna végigszenvedni, ha mindezt egy silány e-mailezgetéssel valósították volna meg a hátralévő 250 oldalon. Cseppet megkönnyebbültem, mikor mindketten egy-egy érdekes foszlányra bukkantak a másik telefonjában, s kezdett egyre izgalmasabbá válni a történet. Szép lassan kiderült, hogy az egykori zsaru és a ex-sztárséf nem csupán mobiljaik visszacserélésében lehetnek egymás segítségére, hanem múltjuk egy még lezáratlan szakaszának felderítésében is. Innentől pedig már sínen volt a történet - meg a lelki nyugalmam is (már ha egy krimi/thriller esetében beszélhetünk ilyesmiről), ugyanis egy remek váltással a bimbódzó romantikából egy évekkel ezelőtti bűntény fordulatos kibogozásába csapott az elbeszélés. No, persze nem csak úgy, ukmukfukk (olyan régen használtam ezt a kifejezést, de a regényben is megjelent, úgyhogy ezzel nálam vissza is tért a használatba), hanem folyamatosan kibontogatva és leleplezve az évekkel korábbi ferdítéseket és titkokat. Kicsit úgy éreztem, mintha Jonathan története alárendelődött volna Madeline-ének. Talán azért, mert a nő sztorija valahogy jobban megfogott. Így bár két főszereplőnk van, a férfi mintha egy idő után mellékszereplői státuszba került volna. Ezt leszámítva, a nyomozás és akció mellett különösen tetszett, hogy mindezek után a szerző visszafogott és nem túlcsordult befejezéssel helyezte nyugvópontra a történetet. 


"Mindenkinek van véleménye az öngyilkosságról. Bátor tett vagy gyáva? Alighanem sem egyik, sem másik. Csak egy kétségbeesett elhatározás, amikor az ember zsákutcában találja magát. Az utolsó esély, hogy kilépjen az életéből, és megmeneküljön az elviselhetetlentől."

Úgyhogy jelentem: az első Musso-olvasásom sikerrel zárult. Az angyal hív megint ékes példa volt számomra arra, hogy bizonyos emberek és helyzetek nem véletlenül keverednek az életünkbe, és sokszor - lényegében mindig - van segítség és megoldás, hogy a hullámvölgyeinken túljussunk, hogy szembenézzünk az egykori fájdalmakkal, és lezárhassuk a múltat. A regény arra is tűpontosan rávilágított, hogy egy trauma után nem kell azonnal letérni az általunk helyesnek vélt útról, nem kell hivatást váltani, elköltözni vagy homokba dugni a fejünket, de néha érdemes messzebbről is vizslatni a dolgainkat, kilépni vagy egyet hátralépni, hogy azután még nagyobbat tudjunk előreszökkenni.  Vagy talán túl sokat olvastam ki ebből a krimiből? Talán nem.

"Ki kell kerülnöd ebből a spirálból, mielőtt belezuhansz egy olyan szakadékba, 
ahonnan már nem kapaszkodsz ki."


Blogturné Klub



A turné állomásai

06.21. - Szembetűnő
06.27. - Kristina blogja

Nyereményjáték

Minden egy repülőtéren kezdődött…Úgyhogy mi most annak a nyomába indulunk, mennyi minden történhet egy repülőtéren. A blogturné minden állomásán egy ismert film repülőtéren játszódó jelenetéből találtok fotót. Nincs más dolgotok, mint kitalálni, melyik filmről van szó, és beírni a címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. (Természetesen nem leszünk szigorúak, elfogadjuk a magyar és az angol címeket is.)

Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése