Menyhért Anna: Egy szabad nő

Erdős Renée a 20. század elején úgy írt a női lélekről, mint előtte senki a magyar költészetben. Életútjáról ugyan keveset tudunk, Menyhért Anna könyve jóvoltából azonban bepillantást nyerhetünk a költő, író regényes mindennapjainak kulisszái mögé. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével, és nyerjétek meg a General Press Kiadó által felajánlott nyereménykönyvek egyikét!

"A csapás talán új lehetőséget teremt..."

Menyhért Anna: Egy szabad nő

Megjelenés: 2016. május 30.

Kiadó: General Press Kiadó

Téma, műfaj: nőirodalom, történelmi, életrajzi

Oldalszám: 228 oldal

Megrendelhető: ITT

Csillagérték: 9

Fülszöveg:

„Öngyilkos lett korunk legnagyobb írója. Bródy Sándor…" – kiáltozza egy rikkancs 1905. július harmadikán Budapesten. Egy konflis suhan el mellette, benne egy nő megdöbbenve, rémülten hallgatja a hírt. Az író szeretője az, Erdős Renée. Csak nem ő, csak nem a szakításuk okozta a tragédiát? Erdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus regényeiről ismeri az utókor. De ki is volt ő valójában? Egy győri zsidó lány, aki családját hátrahagyva Budapestre költözött, hogy megvalósítsa álmát, és színésznő legyen a fővárosban? Formabontó, modern költőnő, aki az írásnak él, és az első nő, aki meg is tud élni belőle? Ünnepelt szerző, aki először vetette papírra kendőzetlenül, mi a női vágy, és akiért tömegek rajonganak? Az élet királynője, akinek a lába előtt összetört szívek hevernek? Vagy egy magányos lélek, aki saját magát keresi, és egy olyan világban kell helytállnia, amely gyanakodva figyeli, ha egy nő többet, mást akar, mint amit a normák előírnak számára? Menyhért Anna regényében megismerkedhetünk a huszadik század elejének legnépszerűbb írónőjével, szerelmeivel, vívódásaival, a boldogságért folytatott küzdelmével: egy érzékeny, szeretetre éhes asszonnyal – egy szabad nővel.

Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés

A József Attila-kultusz létezik, s ennek vitathatatlan darabkája Szántó Judit naplója és visszaemlékezése. A két szöveget a Petőfi Irodalmi Múzeum 1986-ban jelentette meg, ezzel ismerkedtem meg egy január eleji napon.

Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés
Megjelenés: 1986.
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum/Múzsa
Téma, műfaj: életrajzi, költészet
Oldalszám: 220 oldal
Csillagérték: 5

Fülszöveg:

„Judit szerette Attilát és szerette a verseket. Dolgozott, robotolt, verekedett Attiláért, de kopott retiküljében hordta volt férjének fényképét. Néha megmutatta: Nézd, milyen szép férfi. Milyen intelligens homloka van. Milyen szája…

Attila túlfűtött heve égig lobogott. Szerelmes csodálattal csüngött asszonyán. Judit tudta, hogy Attila nagy költő. És azt akarta, hogy nagyon nagy költő legyen. Mindent megtett érte. Kilincselt szerkesztőségekben. Sírt és könyörgött. Elhelyezte verseit, szóba állt gyűlölt emberekkel. Egész nap dolgozott, s munkája után otthon mosott és vasalt, hogy tiszta inge legyen másnap Attilának.”(JÓZSEF JOLÁN, 1940)

Lynn Cullen: Mrs. Poe

Edgar Allan Poe rajongók és a romantikus regények kedvelőinek figyelmébe ajánljuk a Mrs. Poe című regényt, melyet a Rézbong Kiadónak köszönhetően immár magyarul is olvashatunk. A költő neve senkinek sem újdonság, viszont az kevéssé ismert - és a mai napig vitatott is, hogy Frances S. Osgood személyében szeretőre is talált a felesége mellett, aki egyben az unokahúga is volt. Lynn Cullen elképzelte és megírta ezt a romantikus történetet, ami akár igaz is lehet. A regény elkalauzol minket a 19. század New Yorkjának nemesi és szegényebb rétegeibe, megismertet minket az akkori szokásokkal és világnézettel, továbbá bemutatja a kor ismertebb művészeit és tudományos felfedezéseit. Tartsatok velünk, és ismerjétek meg ezt a szívszorító és szép szerelmi történetet! A nyereményjáték ezúttal sem marad el: a Rézbong Kiadó jóvoltából öt példány kerül kisorsolásra a könyvből.

Lynn Cullen: Mrs. Poe

Eredeti megjelenés: 2013.

Hazai megjelenés: 2015.

Kiadó: Rézbong Kiadó

Fordította: Vári Tercia

Megrendelhető: ITT
Téma, műfaj: életrajzi, költészet

Oldalszám:446 oldal

Csillagérték: 9

Fülszöveg:

Ritka, hogy az ember olyasvalakivel sodródhat össze, aki úgy érti és szereti őt, ahogy van, feltételek nélkül. Mindez a 19. század közepének New Yorkjában. Lynn Cullen amerikai bestsellere megidézi a 19. század közepi New York mindennapjait, irodalmi szalonjainak légkörét, mindeközben szerelmi szál bontakozik ki Edgar Allan Poe és Mrs. Osgood, a kor költőnője közt. Mindkettejük életét átszövi a megnemértettség és a szenvedés, amiért a köztük hirtelen fellobbanó szerelem mindkettejüket kárpótolja. Lehet-e jó vége egy ilyen történetnek? 1845 egy sorsfordító estéjén Frances Osgood találkozik New York legfelkapottabb írójával, költőjével, a titokzatos Edgar Allan Poe-val, és az első perctől fogva általa is megmagyarázhatatlan kapcsolat fűzi hozzá. Mivel a hölgy is költészettel foglalkozik, ugyanazokban a körökben mozognak. Francest és két gyermekét nem sokkal korábban hagyta el szédelgő, a nőkért rajongó és körükben sikeres férje. Frances a Bartlett-házban kap menedéket, és írásból igyekszik eltartani családját. Poe ezekben a hetekben lesz elképesztően népszerű A Holló című versével. Felesége, egyben unokatestvére, Virginia súlyos beteg, és a költő már egy ideje nem boldog vele, de ahogy sok minden mást, ezt is elfogadja, amíg össze nem hozza a sors Frances Osgooddal. Mindketten rossz házasságban éltek, élnek, és mindketten megértésre, elismerésre vágynak. Emiatt lesz kapcsolatuk oly veszélyes: értik és érzik egymást, míg erre más nem képes környezetükben. Ritka, hogy az ember olyasvalakivel sodródhat össze, aki úgy érti és szereti őt, ahogy van, feltételek nélkül. Ritka és veszélyes.

Dolák-Saly Róbert: Én vagyok a kedvenc állatom

2015 őszén a Libri gondozásában jelent meg Dolák-Saly Róbert verseskötete, az Én vagyok a kedvenc állatom. Nem titkoltan gyerekkorom óta nagyon kedvelem azt a fajta humort, melyet a szerző képvisel, így izgatottan vettem kezembe a kötetet, felkészülve egy kalandos, agyalós és unalommentes utazásra az állatvilágban.

Dolák-Saly Róbert: Én vagyok a kedvenc állatom

Libri Könyvkiadó, 2015

Minekután ez az első ilyen témájú és stílusú olvasmányom, ami ráadásul még csak nem is prózai, hanem verseskötet, fogalmam sincs, hogyan és miképp kellene megfogalmaznom azt a sok-sok - abszolút pozitív és elismerő - gondolatot, ami a költeménycsodák olvasása közben felmerült bennem. Talán, maradjunk az őszinteségnél. Mindenesetre, most rábízom magam a laptop billentyűzetére, és már jó előre nem ígérem meg, hogy összeszedett, komoly és higgadt maradok a bejegyzés írása előtt, közben és után. Szóval, mélylevegő! Én vagyok a kedvenc állatom. Egyszerűen imádtam! És még most is.

Györe Gabriella: Nőgyakorlat (kötésminták)

Néhány hónapja jelent meg Györe Gabriella: Nőgyakorlat (kötésminták) című első verseskötete. Nagy örömmel vettem a költőnő felkeresését, és még nagyobb örömmel számolok be most Nektek a kötet kapcsán megfogalmazódott gondolataimról.

Györe Gabriella: Nőgyakorlat - kötésminták
Megjelenés: 2015.
Kiadó: Syllabux Kiadó
Oldalszám: 106 oldal
Csillagérték: 10

Fülszöveg:
A vers egy igazán praktikus dolog.
Mindenfélére használni lehet. Bele lehet dobni a fürdővízbe, és mellé lehet feküdni az ágyba. El lehet siratni, mint a nagymamát, és ki lehet húzni az orrunkból, mint a taknyot. Mutogatni lehet, mint a punit a mosdóban, és lehet vele rajzolni egy pelikánt. El lehet veszíteni és rá lehet csörögni, ki lehet nyitni és be lehet zárni. Meg lehet ünnepelni, mint az első menzeszt, és ki lehet kaparni, mint a sütőből a több napos csirkét. De hogy vajon kedves, lelkes, értő olvasókat lehet-e neki szerezni, azt már nem tudom. Ez már egy sokkal bonyolultabb ügy. Viszont a Nőgyakorlat versei jó eséllyel indulnak. Ebben biztos vagyok.
Erdős Virág
Györe Gabriella (1974) Budapesten született. Hívták kislányomnak, jó - és rossz tanulónak, diplomásnak, magasan képzett irodai alkalmazottnak, gyámi tanácsadónak, újságírónak, szerkesztőnek, szerelmemnek, szeretőnek, barátnak, s más neveken. Fordításai Morgenstern Bitódalaiból 2014-ben jelentek meg a Syllabuxnál. Ez az első önálló kötete.

Vendégségben József Attilánál

Az első költő, akit igazán megkedveltem életem során, József Attila volt. Az ő verseskötetét kértem ajándékba, az ő életéről szóló könyvet kaptam karácsonyra, minden érdekelt vele kapcsolatban...s noha ez már több, mint tíz éve történt, ez a szerelem sosem múlik el. És most hétvégén újra lángra lobbant.

Történt ugyanis, hogy hétvégi kirándulásunk alkalmával épp Balatonszárszón gördültünk át, mikor felvillant, hogy még sosem jártam a József Attila Emlékházban. Régóta szerettem volna eljutni oda - eddig valahogy mindig kimaradt. Az útbaigazító táblák segítségével nagyon hamar és egyszerűen sikerült megtalálnunk az egykori Horváth-panziót, ahol József Attila töltötte utolsó napjait. Ebben az épületben hoztak létre tiszteletére egy kiállítást, mely igyekszik bemutatni a költő nem csupán itt töltött idejét, de egész életét, munkásságát és költészetét.

Rímes hétvége

A vers alapvetően végigkísérte eddigi életem (gyanítom, ez elkövetkező évtizedeimben is így lesz). Persze, nem mindig ugyanabban a formában. Először a mondókák világa fogott meg, általános iskolában pedig a szavalás. Aztán gimnáziumban a versírás. A világ szerencséjére, ezek közül csak néhány került közszemlére, viszont én a mai napig jót mosolygok, ha kezembe kerül a mintás füzetem tele a naplószerű verseimmel. Az érettségi óta pedig leginkább élvezője, olvasója és hallgatója vagyok a verseknek. És posztolója. 

Más kép: Szendrey Júliáról másképp

Szendrey Júlia: Petőfi felesége és múzsája, gyermekének anyja, aki férje halála után új házasságot kötött, s akit a közvélemény emiatt mélységesen elítélt, 1868-ban bekövetkező halálról is nyers hidegséggel számoltak be. Kihagytam valamit? Igen, elég sok mindent. Napjainkban talán már nem ilyen negatív a „feleségek feleségének” megítélése. Talán azért, mert már nem is gondolunk rá. Talán, mert elmerült a semlegesség érdektelenségébe. Pedig…

keptar.oszk

Szendrey Júlia 1828. december 29-én Keszthelyen született, apja Szendrey Ignác a Festetics család gazdatisztje, anyja Gálovics Anna volt. A családi jómódnak köszönhetően, Júlia már tízéves korától a kor nemes leányainak intézeteiben sajátíthatta el honleányi feladatait. Első ízben a mezőberényi Wenckheim-kastély leánynevelő intézetében, majd a Lejtei-féle leánynevelő intézményben töltött két, illetve négy esztendőt. Tanulmányai befejeztével hazatért a családi házba – ekkor már Erdődre, miután apja a Károlyiakhoz került. „Juliska” 1846-tól fogott naplóírásba, mely tevékenységet (kisebb-nagyobb megszakításokkal) egészen haláláig, nagyjából 22 éven keresztül folytatott.

E napló sok érdekességre világíthat rá. Már csak amiatt is, mert Júlia halála után 62 évig nem is tudtak létezéséről. Illetve, csak nagyon kevesen. És ők is próbálták elfelejteni. Júliát is. Mondhatja persze a kedves Olvasó, hogy a naplóírásban semmi kunszt nincs. Ez a XIX. században korántsem volt így. Főleg nem akkor, ha az illető nőnek született. Szendrey Júlia annak a Gyulai Pálnak volt kortársa (és sógornője), aki az időszak legmeghatározóbb kritikusa volt, s aki arról értekezett, hogy az irodalmi életben a nő maximum mesefordításra alkalmas, ennél nagyobb feladattal az írás terén felesleges is próbálkoznia, s örömteljes, ha egyáltalán az sikerül neki. Pedig Júlia írt: verset és prózát is. Érdekesség, de Gyulai az előbb említett kritikai dolgozatban (cím szerint: Írónőink) mintegy példaként emeli ki Szendrey Júlia mesefordításait (ő fordította először magyarra Andersen, s példaképének, a francia feminista George Sand műveit).