Szendrey
Júlia: Petőfi felesége és múzsája, gyermekének anyja, aki férje halála után új
házasságot kötött, s akit a közvélemény emiatt mélységesen elítélt, 1868-ban
bekövetkező halálról is nyers hidegséggel számoltak be. Kihagytam valamit?
Igen, elég sok mindent. Napjainkban talán már nem ilyen negatív a „feleségek
feleségének” megítélése. Talán azért, mert már nem is gondolunk rá. Talán, mert
elmerült a semlegesség érdektelenségébe. Pedig…
 |
| keptar.oszk |
Szendrey
Júlia 1828. december 29-én Keszthelyen született, apja Szendrey Ignác a
Festetics család gazdatisztje, anyja Gálovics Anna volt. A családi jómódnak
köszönhetően, Júlia már tízéves korától a kor nemes leányainak intézeteiben
sajátíthatta el honleányi feladatait. Első ízben a mezőberényi
Wenckheim-kastély leánynevelő intézetében, majd a Lejtei-féle leánynevelő
intézményben töltött két, illetve négy esztendőt. Tanulmányai befejeztével hazatért
a családi házba – ekkor már Erdődre, miután apja a Károlyiakhoz került. „Juliska”
1846-tól fogott naplóírásba, mely tevékenységet (kisebb-nagyobb
megszakításokkal) egészen haláláig, nagyjából 22 éven keresztül folytatott.
E
napló sok érdekességre világíthat rá. Már csak amiatt is, mert Júlia halála után 62 évig nem is
tudtak létezéséről. Illetve, csak nagyon kevesen. És ők is próbálták
elfelejteni. Júliát is. Mondhatja persze a kedves Olvasó, hogy a naplóírásban
semmi kunszt nincs. Ez a XIX. században korántsem volt így. Főleg nem akkor, ha
az illető nőnek született. Szendrey Júlia annak a Gyulai Pálnak volt kortársa (és sógornője), aki az időszak legmeghatározóbb kritikusa volt, s aki arról értekezett, hogy az irodalmi életben a nő maximum
mesefordításra alkalmas, ennél nagyobb feladattal az írás terén felesleges is
próbálkoznia, s örömteljes, ha egyáltalán az sikerül neki. Pedig Júlia írt: verset és prózát is. Érdekesség, de Gyulai az előbb említett kritikai
dolgozatban (cím szerint: Írónőink) mintegy példaként emeli ki Szendrey Júlia
mesefordításait (ő fordította először magyarra Andersen, s példaképének, a
francia feminista George Sand műveit).
