2015. szeptember 7., hétfő

Philippa Gregory: A király átka

Philippa Gregory neve tagadhatatlanul egybeforrt az angol történelmi regényekkel. A Libri Kiadó jóvoltából ezen a nyáron egy újabb remekkel, a Rózsák háborúja hatodik részével bővült a magyar olvasók könyvespolca. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével, utazzunk vissza a 16. századi Angliába, és ismerkedjünk meg együtt Philippa Gregory: A király átka című regényével. Ha velünk tartotok, a turné végén megnyerhetitek a könyv egy példányát.


Philippa Gregory: A király átka
Sorozat: Rózsák háborúja (6)
Eredeti megjelenés: 2014.
Hazai megjelenés: 2015. nyár
Kiadó: Libri Könyvkiadó
Fordította: Mihály Árpád
Oldalszám: 662 oldal
Csillagérték: 6

Fülszöveg:
Egy szép és becsvágyó nő története - és egy igaz szerelemé.
Plantagenet Margitot (avagy Margaret Pole-t) rokoni szálak fűzik az uralkodó Tudor-házhoz, de Artúr walesi herceg és Aragóniai Katalin tanácsosaként mindezt titkolnia kell. Artúr váratlan halálát követően Katalin . férje utolsó akaratának megfelelően - hozzámegy VIII. henrikhez. Marharet továbbra is Katalin királyné legfőbb bizalmasa marad, de az udvarban betöltött pozícióját mind Boleyn Anna felbukkanása, mind a Tudor-ház egyre valószínűbb bukása veszélyezteti. Hiába befolyásos és szent életű, Margaretnek választania kell: hűséget fogad a zsarnok királynak, vagy imádott királynéja mellett marad, és ezzel beteljesíti a Tudor-átkot...
Szerelem, ármány, hűség és árulás. Philippa Gregory vitán felül a királyregények királynője.



Philippa Gregory
írói munkássága nem teljesen ismeretlen számomra. Ismerem történeteinek történelmi hátterét, láttam adaptációt, melyet a regényéből forgattak, és alapvetően mindig is ikonikusnak tartottam a nevét és a műveit. Mindezekkel együtt A király átka volt az első regény, amit az írónőtől olvastam. És megint belecsöppentem egy sorozatba. Ugyan, a regény elején még nem volt teljesen egyértelmű, hogy ez a kötet miért pont a Rózsák háborúja sorozat láncszeme, a könyv elolvasása után azonban már valamivel jobban letisztult a kép. Ide tartozik, itt kell lennie. Hiszen minden háborúnak vannak túlélői, és minden háborúnak vannak közvetlen következményei, hatásai az utókorra. Itt pedig pontosan erről van szó.

A történet főszereplője,
Margaret Pole
A 16. századi Anglia - nem csupán térben és időben, de szemléletében is igen messze áll tőlem. Talán pont ezért, még tapasztalt és sokat látott könyvmolyként is megremegett a lábam, mikor kezembe vettem a könyvet, a maga 662 oldalával. Mert, ha ez a könyv bukás, akkor az egy hosszú-hosszú és nagyon-nagyon unalmas bukás lesz. Másrészt kíváncsi is voltam, hogy azt az időszakot, amit a történelem órákon talán a legkevésbé tudtam élvezni, meg tudja-e valaki számomra úgy festeni, hogy az alaphangon érdekeljen. Csak egy kicsit. Hellyel-közzel minden félelmem és kíváncsiságom igazolásra lelt.

"Az ébredés pillanatában ártatlan vagyok, elmémre nem borul a bűn árnya. E kábult percben, amikor kinyílik a szemem, még nem gondolok semmire; sima bőrű, fiatal test vagyok csupán, feszes izmokkal, egy huszonhat éves nő, aki életörömmel telve ébredezik."

A 16. századi Anglia első felében járunk, alig néhány évvel a rózsák háborúja után. A hatalmat Tudor Henrik tartja kezében. A könyv egy régi családi átok krónikája, és egy nőé, aki kortársaihoz hasonlatosan, bár előkelő körökben mozog, sorsa mégsem tűnik irigylésre méltónak. És nem is az. Margaret Pole már fiatalkorában is számtalan esetben találkozott a halállal, rokonait felségsértéssel vádolva küldték vérpadra, ő maga pedig az udvartartásban szolgál. A történet fő szála leginkább az ő életét és hányattatásait fejti ki, s a kötet elején határozottan úgy éreztem, minden fent említett fenntartásom alaptalan, hiszen mind a kötet nyelvezete, mind a történetvezetése könnyen és gördülékenyen olvasható volt számomra.

"Az élet veszélyes; ki ne tudná ezt jobban, mint én? Ki ne tudná jobban, hogy a gyermekek könnyen halnak; hogy szíre-szóra megbetegednek; hogy a királyi vér végzetesen gyenge; hogy a halál úgy követi a Plantageneteket, akár egy hűséges fekete kopó a gazdáját?"

A történet központjában VIII. Henrik
is helyet kapott
Mindazonáltal két nagyon zavaró tényezőre bukkantam. Mindkettő elsősorban a fordító munkájához köthető. Az egyik, hogy kihasználatlanul hagyta a magyar nyelvben kézenfekvő tegeződés-magázódás közti váltakozást. Hiszen, bár az angolban ez a formula nincs jelen, de számomra elég abszurdnak tűnik, hogy lényegében bárki letegezhetett bárkit - nemtől, kortól és rangtól függetlenül. A másik pedig a névfordítások következetlen használata, ami egy ilyen kusza és hosszú történetfolyamban nem csupán bosszantó, de sok esetben a megértést is korlátozza. Egy példa: főhősnőnk, Margaret Pole Margaretként és Margitként egyaránt felbukkan a regényben. Persze, mondhatjuk, hogy aki igazán a történettel él, ezeken a nüansznyi problémákon nem akad fenn, azonban úgy érzem, hogy egy valamivel figyelmesebb fordítói és szerkesztői munka sokkal élvezetesebbé tehette volna a könyvet. Mert a regény nyilván jó, és tökéletesen fenn tudta volna tartani az érdeklődésem, a stilisztikai sutaságok azonban néha rontottak az élvezeti értéken.

"Nem vagyok hercegnő, még csak grófné sem, csak egy szerény lovag felesége, akiről úgy elfeledkeztek, mint egy hímzett jelvényről a régi, soha ki nem nyitott ruhásláda mélyén."

Philippa Gregory
És tényleg jó. Mármint a regény. Mert nem csupán Margaret Pole életútját követhetem végig, hanem a rózsák háborúját követő sok-sok évtizedet. Mindezt persze Philippa Gregory Margaret szemén keresztül engedi láttatni. Így az ő sorsán keresztül figyelhetjük meg egy király hanyatlását is. Ahogy a hatalom és a gőg uralma alá von egy uralkodót. Milyen hatással van mindez a király közvetlen környezetére, alattvalóira és országára, illetve annak történelmére? Rettegniük kell-e a királynak hűséget tevőknek, félteniük kell-e életüket, szabadságukat és családjukat, vagy bízhatnak abban, hogy nincsenek kiszolgáltatva a király szeszélyeinek? Mi van az átokkal? Az apró patakok teljesen behálózták a történetet: egyház, házasság, család, hűség, szerelem, babona, átok, utódlás és a női sors, mindez pedig a 16. századi angol tájba, egy történelmi regénybe ágyazva. Philippa Gregory roppant finoman szövi a történetét, minden rezdülésére érdemes figyelmet fordítani.

"Ebben az ünneplő időszakban, miközben egymást érik a mulatságok, egy időre kezdem úgy gondolni, hogy unokatestvérem átka feledésbe merült, a Tudorok pedig megöröklik családom szerencséjét, és olyan életrevalók és termékenyek lesznek, mint amilyenek mi voltunk mindig is."


Blogturné Klub




A turné állomásai

09.07. - Szembetűnő

Nyereményjáték

A könyvben, ahogy a korban általában, kulcsfontosságú szerepet kap, hogy a király és királyné minél hamarabb gondoskodjon törvényes fiú utódról - ez azonban sokáig jelent problémát - talán épp a király átka miatt? A magyar történelemben szintén találunk jó néhány esetet, mikor bizonyos akadályok merülnek fel a trónutódlással kapcsolatban. Játékunkban most egy kis történelmi kalandra hívunk Titeket. A feladatotok, hogy kitaláljátok, mely királyról van szó - a nevét pedig várjuk a Rafflecopter megfelelő sorába. Figyelem! A nyerteseket e-mailben értesítjük! Kérjük, hogy az értesítésre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben újrasorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Feladvány:
Ennek a 11. század első felében uralkodó királyunknak volt törvényes fiú utóda, akit fel is készítettek az uralkodásra, illetve kinevezték és el is fogadták törvényes trónörökösként. Azonban a herceg még apja uralkodásnak idején vadászbalesetet szenvedett, így a koronázásra nem kerülhetett sor.  Ki lehet ez a király?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése