2015. július 3., péntek

Mircea Eliade: Bengáli éjszaka

Az eredetileg 1933-ban megjelent Bengáli éjszaka, a szépíró Mircea Eliade legnépszerűbb regénye. A Helikon kiadónak köszönhetően, a kötet végre magyar fordításban is, teljes egészében elérhető a hazai olvasóközönség számára.


Mircea Eliade: Bengáli éjszaka
Eredeti megjelenés: 1933.
Hazai megjelenés: 2015.
Kiadó: Helikon Kiadó
Fordító: Vallasek Júlia
Téma, műfaj: életrajzi, kultúrák találkozása
Oldalszám: 246 oldal
Csillagérték: 7

Fülszöveg:
Mircea Eliade (1907-1986), a nemzetközi hírű román vallástörténész, író és filozófus 1933-ban jelentette meg indiai élményei ihlette regényét, amelynek eredeti címe Maitreyi. Az európai ifjú és az indiai lány szerelmi története Eliade szépírói munkásságának máig legkedveltebb darabja. Több nyelvre lefordították (olasz, német, spanyol, francia, angol), Bengáli éjszakák címen meg is filmesítették (1988), Hugh Granttal a főszerepben. A regényből magyarul eddig csak részletek jelentek meg rangos irodalmi folyóiratok lapjain, vagyis a szépíró Eliade most mutatkozik be a magyar olvasók előtt. A csodaszép keleti mese főszereplője az Indiában dolgozó, angol úriember, bizonyos Allan, aki az ország infrastruktúrájának fejlesztésén dolgozik Kalkuttában. Egy nap azonban megismerkedik pártfogója és szállásadója gyönyörű lányával, Maitreyivel, aki észrevétlenül rabul ejti szívét...Eliade regénye olyan szerelmi történet, amelynek minden lapjáról árad az idegen kultúrával való találkozás, a keleti világ felfedezésének olykor fájdalmas, máskor elbűvölő, de mindig felkavaró élménye.



Mircea Eliade műveivel 2010 őszén, elsőéves egyetemistaként találkoztam először. A szent és a profán című könyve, mely "A vallási lényegről" alcímet viseli, egy kurzus kötelező olvasmányai között szerepelt. Ráadásul látatlanban rá is böktem, így e kötetből referáltam. Mint kiderült, nagyon jól választottam, hiszen míg csoporttársaim elégedetlenkedtek a könyv nehéz nyelvezete miatt, s a szemináriumvezető is elnézést kért, hogy beválasztotta a művet a kötelezők közé, addig számomra A szent és a profán (mely 2014-ben egyébként szintén megjelent a Helikon Kiadó gondozásában) a szemeszter addigi egyik leglebilincselőbb olvasmánya volt. S e szellemben is tartottam meg kiselőadásom akkor. 


"Sokáig tétováztam a füzet mellett, nem tudok visszaemlékezni, 
pontosan melyik napon is találkoztam Maitreyivel."

A regényből 1988-ban
filmet forgattak
E rövid intermezzo csupán azt hivatott érzékeltetni, hogy öt évvel a fenti események után milyen örömmel töltött el, hogy valami újat is megismerhetek Eliade világából. A Bengáli éjszaka most először olvasható teljes egészében magyarul, a fordító, Vallasek Júlia munkája pedig számomra mindig gyönyörködtető. Arról a Vallasek Júliáról beszélünk, akinek a nevéhez fűződik Jane Austen leveleinek első közreadása magyar nyelven. Szerencsére, Eliade regényének magyar megjelenésére nem kellett kétszáz évet várnunk...

A könyv a szerző kalkuttai ösztöndíjának emlékeit dolgozza fel. Eliade főszereplőjének (és ezáltal kicsit saját regénybeli másának) egy Kalkuttában dolgozó Allan nevezetű fiatal férfit állított. Allan megismerkedik főnöke családjával, s a bonyodalmak csak ekkor kezdődnek el igazán. Az idősebb lány, Maitreyi ugyanis rögtön elvarázsolja a férfit, s miután főnöke felajánlja neki, hogy költözzön hozzájuk, megkezdődik egy igen bonyolult, kultúrán átívelő, szövevényes és sokszor talán túlságosan is érthetetlen szerelem. A nappalok innentől kezdve elenyészően röviddé válnak, a a főszerepet átveszik a minden alkalommal új titkokat és meglepetéseket hozó éjszakák.

Jelenet a filmből
Mivel korábban nem olvastam részleteket a könyvből, nem egészen tudtam, mire számítsak. A borító érzéki és szenvedélyes, egyszerűen tökéletesen vezeti fel a borító mögötti megbújó tartalmat. És végeredményben, azt hiszem érzékelteti azt a feszültséget, mely az egész történeten végigvonul. A két különböző kultúra ütköztetése ugyanis folyamatos rezgésben tartja a történetet, ezáltal pedig az olvasót is. Az ellentétek és a szereplők számára (is) sokszor érthetetlen különbségek szakadatlan dinamizmusa vezeti az oldalakat. Nem elég ugyanis, hogy az európai és indiai világ találkozik, a szerző ezt még tovább bonyolítja azzal, hogy egy európai férfi és egy indiai nő között szövögeti a szerelem kusza kapcsolatát. Emiatt, és a kissé nehézkes nyelvezet miatt lassabban lehet haladni a könyvvel, de talán pont ez a bonyolultabb nyelvezet segíti ahhoz az olvasót, hogy megálljon néha, és elgondolkozzon, elrágódjon azon, hogy tulajdonképpen miről is ír Eliade. Talán ez kell a megértéshez. Ha van ilyen.

Összességében a Bengáli éjszaka lebilincselő olvasmány, két teljesen külön világ érdekes és érzéki találkozása kusza, ám különleges történetvezetéssel, valósághű ábrázolással, élő és gondolkodó karakterekkel. Aki pedig kedveli a számára idegen, vagy kifejezetten az indiai kultúrát, bizonyosan kedvelni fogja Eliade regényét.

"Szerettem a reggeleket, hajnalhasadás előtt, amikor a csend szinte örömkiáltásra késztetett, ezt a csaknem emberi lénnyé váló magányt, ezen a zöld és oly elhagyatott mezőn, amely az utazót a legszebb égbolttal várja, a legszebbel, amit életemben látni megadatott."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése