Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy

Számtalan olyan regény és történet van, melyek ugyan az általános műveltség részét képezik – de legalábbis hallottunk már róla, adott esetben ismeretlenül is ismerjük –, az eddigiekben nem kerítettem sort rá. Ebből adódóan talán kevéssé meglepő, hogy mikor útjára indul egy klasszikusokat felvonultató kiadói sorozat, örömmel szegődöm nem csupán ezek népszerűsítése, de az olvasói élmény megszerzése mellé is.

Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy

Kiadói sorozat: Érzelmes klasszikusok

Athenaeum, 2025 (1848), 318 oldal

Fordította: Csergő Hunor

Csillagérték: 8

Az Athenaeum Érzelmes klasszikusok sorozata is ilyen, hiszen – amellett, hogy néhány megjelent kötetét már korábban olvastam – olyan kiadványokat ajánl az olvasók figyelmébe, melyek segítségével örökérvényű üzeneteket szerezhetünk, s különféle érzelmi hullámvasutakat járhatunk be.

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

A könyv és olvasó ideális találkozása mindig örömteli pillanat. Legalábbis számomra mindig plusz élményfaktort jelent, mikor egymásra találunk egy elbeszéléssel. Édes Anna történetét nagy vonalakban ismertem csak, valahogy az elmúlt évtizedekben nem vettem rá magam, hogy tényleg elolvassam.

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Animus Könyvek, 2025 (1926), 248 oldal

Kiadói sorozat: Könyvkincsek (1)

Csillagérték: 10

Az első ideális pont a kettőnk találkozásában minden bizonnyal az, hogy az Animus Kiadó új kiadói sorozatát, a Könyvkincseket Kosztolányi regénye nyitja, méghozzá egy számomra annyira lenyűgöző kiadásban, ami első látásra megszólított. Ezért több szempontból is nagyon hálás vagyok a kiadónak!

Anne Brontë: Agnes Grey

Általánosan elismert igazság, hogy a Brontë-nővérek közül mindig az a kedvencem, akitől éppen olvasok. Ez a meggyőződés már olyan rég él a tapasztalataimban, hogy tulajdonképpen nem nagyon van, ami ezt megmásíthatná. Valahogy így kezdeném a sokadik Brontë-történetemről szóló bejegyzésem, ha valamiféle Jane Austen-szerű felütéssel szeretnék indítani. Végeredményben, így is tettem.

Anne Brontë: Agnes Grey

Menő Könyvek, 2024, 296 oldal

Fordította: Gy. Horváth László

Csillagérték: 8

A fentiekből pedig egyenesen következik, hogy nem ez volt az első olvasmányom a legendás szerzőtriász művei közül. Sokat olvastam már, viszont az újraolvasás – talán a Jane Eyre-t és a Villette-et leszámítva – eddig nem annyira volt jellemző rám. Hogy miért döntöttem amellett, hogy tíz év után újraolvasom Agnes Grey történetét? Nos, kérdezzétek a Menő Könyveket és az Örök Kedvencek csodálatos sorozatát!

Charlotte Brontë: Villette

Egy angol hölgy francia sorsa. A Brontë-nővérek világa jó ideig állt távol tőlem, úgyhogy egy picit – időben is – messziről kell indítanom a bejegyzésem. De csak dióhéjban. Az első történetet Emily tollából olvastam még 2011-ben. Az Üvöltő szelek finoman szólva sem ragadott magával, mely élményeket a 2009-es adaptáció és a 2014-es újraolvasás csiszolta tovább (lehet, hogy izgalmas vállalkozás lenne ismét újraolvasni?). Ezt követően, 2012-ben keveredtem ismét a Brontë-nővérek közelébe. 

Charlotte Brontë: Villette

Menő Könyvek, 2023, 592 oldal

Fordította: Róna Ilona

Csillagérték: 8

Charlotte nagyívű regénye, a Jane Eyre azonban teljesen levett a lábamról, s immár sokkal nagyobb lelkesedéssel nyúltam Anne regényéhez, melynek elbeszélését és annak stílusát sokkal közelebb éreztem magamhoz. 2012 tehát mérföldkő volt e szempontból az angol írótriásszal való kapcsolatomban. A Villette-et 2014-ben kerítettem sorra egy olyan héten, mikor egymás után több Brontë-történettel és életrajzzal is megismerkedtem. A Menő Könyvek Örök Kedvencek kiadói sorozata pedig lehetővé tette, hogy egy csodaszép kiadványban ismét elolvassam Lucy Snowe történetét.

Jean Webster: Nyakigláb Apó / Kedves Ellenségem!

Levelek az ismeretlen jótevőnek. Milyen élményeket képes nyújtani egy több, mint száz évvel ezelőtt kiadott levélregény a 21. század gyermekeinek? Képes-e egyáltalán bármit nyújtani? Ez utóbbi kérdésem persze csak költői, s magam sem gondolom komolynak. 

Jean Webster: Nyakigláb Apó / Kedves Ellenségem!

Manó Könyvek, 2023, 480 oldal

Fordította: Borbás Mária

Illusztrálta: Magyar-Ésik Zsófia

Csillagérték: 8

Az igazi értékek, a felcseperedés és felnőtté válás – bár sokszor a világon egyedüliként érezzük magunkat a problémáinkkal – örökérvényűek. Sokszor pedig a legváratlanabb kötetek legváratlanabb szereplői nyújtanak segédkezet az olvasó számára. Jean Webster kötetei például ilyenek lehetnek.

E.M. Forster: Szoba kilátással

A Szoba kilátással régóta foglalkoztatott. Egyrészt a 19. század történetei – még ha bele is nyúlnak a századforduló utáni időkbe – régóta foglalkoztatnak. Másrészt Forster regénye szerepel az 1001-es listán is, melyről minél többel igyekszem megismerkedni (még ha ez elmúlt években nem is sikerült túl sokat faragnom ezen a várólistámon). Harmadrészt – az előbbiekből fakadóan is – kíváncsi voltam, hogy milyen történet lapul az ablak mögött. 

E.M. Forster: Szoba kilátással

Menő Könyvek, 2023, 280 oldal

Fordította: Borbás Mária

Csillagérték: 6

Így kaptam az alkalmon, hogy a Menő Könyvek új kiadásában megismerkedjek a regénnyel. Előrebocsátom, hogy kicsit zöldfülűnek hathatnak majd a gondolataim – pedig mind a korszak, mind a műfaj igencsak közel áll a szívemhez, s gyakorta vagyok vállaltan elfogult a 19. századi társadalomkritikus, női fókuszú történetekkel. Most is egy ilyen olvasmányra számítottam – s tulajdonképpen: meg is kaptam (a magamét).