Elif Shafak: Éva három lánya

Szerintem kevesen vannak, akik életük során ne tették volna már fel legalább egyszer magukban a lét nagy kérdéseit: miért vagyunk itt, van-e felsőbb hatalom, transzcendens, vagy csak csordogálunk születésünktől halálunkig? S azután? A gyerekek első kérdései között is a „miért?” az, ami olyannyira jelentős, hogy külön korszakja is van a fejlődés során (általában három és öt éves kor között).

Elif Shafak: Éva három lánya

Európa Kiadó, 2023, 480 oldal

Fordította: Csáki-Sipos Kata, Nagy Marietta

Csillagérték: 8

A miért?-ek hajtják előre a világot, az egyéni sorsokat – s ha valaki kicsit többet tölt a fejében, ez a kérdés nem is zakatol, inkább lüktet a válaszok felderítése utáni vágy. Elif Shafak könyvei e szempontból mindig újabb és újabb gondolatokat illesztenek a már ismert kérdőszó mögé, melyek kultúrákon és vallásokon átívelően mégis univerzális gondolatokat vetnek fel.

Celeste Barber: Challenge accepted! – Kihívás elfogadva

Celeste Barber képeivel – milliók sokaságával együtt – néhány évvel ezelőtt találkoztam először a közösségi médiában. A kacarászásaim közepette azon gondolkodtam, ki lehet ez a nő – és vajon miért nem hat rám úgy, amit csinál, mintha egyszerű mémekről volna szó? Vagy tényleg csak mémekről van szó? A túlgondoló agyam egyik velejárója, hogy az emberek és jelenségek mögöttes mozgatóit is sokféle szempontból átrágom. Hogy mindez fárasztó-e? Ne is kérdezzétek!

Celeste Barber: Challenge accepted! – Kihívás elfogadva

Libri Könyvkiadó, 2023, 292 oldal

Fordította: Kövesdi Miklós

Csillagérték: 9

Mindenesetre a Challenge accepted! – Kihívás elfogadva elolvasása utat nyitott előttem, hogy utána járhassak: mit és kit takar valójában az a néhány textil a kamera túloldalán. Oké, tudom, hogy nagyon komolyra sikerült ez a felvezető, de valahogy muszáj egyensúlyba hoznom, hogy mennyire vicces-mókás marketinget kap(hat)ott a könyv – és hogy sokszor mennyire nem az.

Elinor Cleghorn: Szenvedő nők

Nagyjából hetedikes lehettem, mikor az egyik tanárnőnk egy társadalomról szóló óra keretében megjegyezte, hogyha a férfiak menstruálnának, akkor minden hónapban plusz két szabadnapot és egészségügyi támogatást kapnának, hogy be tudjanak maguknak vásárolni a nehéz napokra. A szülés pedig magától értetődően, fájdalommentes lenne. A kétezres évek legelején jártunk, és akkor még nem is feltétlenül értettem, hogy milyen tág összefüggéssel és háttérrel rendelkezik ez az egyszerűnek (és tizenhárom évesen még kissé viccesnek) ható mondat. 

 

Elinor Cleghorn: Szenvedő nők

Park Könyvkiadó, 2023, 540 oldal

Fordította: Szécsi Noémi

Csillagérték: 10

Eltelt csaknem húsz év, és a tanárnő mondata – magával az órai szituációval – még mindig sokszor felsejlik előttem. Ma már értem – érteni vélem – a felütés komplexitását. De sokszor még mindig meg tud lepni a nemi egyenlőtlenség, s talán leginkább az, hogy 2023-ban még mindig jelen van, sőt: rá kell világítani, hogy tényleg létezik. Nincsenek illúzióim, ha húsz év múlva olvasod ezt a bejegyzést, akkor is lesz aktualitása. De gyermeki (és kutatói) naivitással valamiért mégiscsak él a remény bennem, hátha az Elinor Cleghorn-féle kutatások és kiadványok egyre többeket tanítanak meg látni, nem csupán nézni. Mert szerencsére a sussexi művelődéstörténész nincs egyedül.

Sheila Heti: Változások könyve

Shelia Heti megosztó könyve az anyaságról a Libri Könyvkiadó gondozásában, Csonka Ágnes fordításában jelent meg. A kanadai írónő körbejárja a témát, hogy milyen elvárásokkal kell szembesülnie egy nőnek, ha felmerül benne a kérdés: alkalmas-e arra, hogy gyereket neveljen, vagy sem. 

Sheila Heti: Változások könyve

Libri Könyvkiadó, 2019, 312 oldal

Fordította: Csonka Ágnes

Csillagérték: 7

Egyértelmű volt, hogy Sheila Heti könyvét el kell olvasnom, s nagy lelkesedéssel is lapoztam fel a kötetet. Nem feltétlenül csak magam miatt. Ugyan soha nem fordult meg a fejemben, hogy ne legyen gyerekem – pedig nyilván ez is egy bekövetkezhető valóság – viszont az ismerősi és közeli baráti körömben is vannak olyanok, akiknek igen. Miattuk is. Miattam is.

Scarlett Curtis: Egy feminista nem jár rózsaszínben és egyéb hazugságok

Egy feminista nem jár rózsaszínben - és egyéb hazugságok. Érdekes cím, és még érdekesebb, ha hozzáolvassuk a fülszöveget és a szerzők sorát is.  Mi a feminizmus? Megmagyarázható-e egyáltalán a feminizmus néhány mondattal? Mi jelent ma feministának lenni? Mást, mint 100 éve? Ki feminista? Lehet, hogy te is az vagy, de nem tudsz róla? Mennyire igazak a sztereotípiák? Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket feszegetnek a könyvbe esszét író szerzők. Mi pedig a Blogturné Klubbal 5 állomásos turnéra indulunk, hogy belevessük magunkat napjaink egyik legtöbb vitát generáló mozgalmába: a feminizmusba.

Scarlett Curtis: Egy feminista nem jár rózsaszínben és egyéb hazugságok

Eredeti megjelenés: 2018.

Hazai megjelenés: 2018. október

Kiadó: Menő Könyvek

Fordította: Diószegi Dorottya

Téma, műfaj: feminizmus, riport

Megrendelhető: ITT

Terjedelem: 480 oldal

Csillagérték: 10

Fülszöveg:

Ez a könyv kell neked. Vicces, erőteljes és személyes történetek nőktől nőknek arról, hogy mit is jelent számukra az F betűs szó. Minden nőnek saját története van. Ha így egyszerre, egy könyvben olvasod őket, az megváltoztathatja az életedet. 

A könyv írások gyűjteménye hollywoodi színésznők, fiatal aktivisták és magyar hírességek tollából, akik arról mesélnek, mi a személyes kapcsolatuk a feminizmussal. Vicces, meglepő és inspiráló szövegek, amelyek segíthetnek kitölteni az űrt a feminizmus fogalma és a való élet tapasztalata között. A Lány gyerekek világnapjára időzített kötet megjelenésében a Menő Könyvek partnere az Unicef magyar szervezete.

„Briliáns, izgalmas, őszinte és valóságos. Ezek az írások megvilágítják az utat a jövő nemzedékek női vezetői előtt.” – Reese Witherspoon

Elena Favilli - Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

A Móra Könyvkiadó jóvoltából 2017 végén jelent meg az eredetileg közösségi adománygyűjtések nyomán kiadott Esti mesék lázadó lányoknak magyar fordításban. Az Elena Favilli és Francesca Cavallo nevével fémjelzett mesekönyv úttörő fontosságú a lányoknak (és fiúknak) szóló gyermekirodalomban, melyben női példaképek sorakoznak fel a világ minden tájáról, a hivatások és életutak szabadságának szellemében.

Elena Favilli-Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Móra Könyvkiadó, 2017, 212 oldal

Fordította: Todero Anna

Csillagérték: 10

2017 végén felcsillant a szemem, mikor megláttam a Móra Könyvkiadó kínálatában a könyvet, azt pedig még nagyobb örömmel láttam, hogy sok anyuka (köztük közszereplők is) úgy döntöttek, meglepik a kötettel lányaikat. Huszonhat-hét évem ide vagy oda, én bizony az Esti mesék lázadó lányoknak című könyvet kértem a Jézuskától, és gyermeki örömmel bontogattam a karácsonyfa alatt a csomagom (noha jól emlékeztem, pár nappal azelőtt én segítettem be a születésnaposnak az ajándékvásárlásban). 

Simone de Beauvoir háromszor

Simone de Beauvoir a modern feminizmus tagadhatatlanul egyik legikonikusabb alakja. Persze, vitázhatunk a feminizmus fogalmáról - manapság mindenki állást foglal feminizmus-ügyben, noha jobbára fogalma sincs, mit is jelent ez pontosan, és hány árnyalata, milyen eszmeisége van tulajdonképpen. Az írónő Beauvoirtól legutóbb az Egy jó házból való úrilány emlékeit olvastam, s akaratlanul is eszembe ötlött két, korábban már olvasott műve, melyeket ebbe a bejegyzésbe is beleszőttem.

Simone de Beauvoir: Egy jó házból való úrilány emlékei
Eredeti megjelenés: 1958
Hazai megjelenés:1961
Kiadó: Magvető Kiadó
Fordította: Nagy Péter
Téma, műfaj: életrajzi regény
Oldalszám: 442 oldal
Csillagérték: 8

Fülszöveg:

'...II. Henrik stílusú ebédlő, bársonyfüggöny papa dolgozószobájában: e szentély bútorai feketére pácolt körtefából voltak: elbújtam az íróasztal alatti fészekben, árnyékba burkolództam: sötét volt, meleg volt, és a szőnyeg vöröse a szemembe sikoltott. Így telt el a kisgyermekkorom. Néztem, tapogattam, védett helyzetben ismerkedtem a világgal' - írja a XX. századi francia irodalom egyik nagyasszonya, Simone de Beauvoir önéletrajzi  visszaemlékezésének elején a kezdetekről. Hogy mit jelent polgárnak lenni, erre tanít ez a könyv. Valóban, mit? Jelent anyagi biztonságot, évszázadok alatt kialakult viselkedési önállóságot, szabadságot és bátorságot, a saját vélemény alkotásának luxusát. Ilyen háttérrel juthatott el a kislány, aki 1908-ban beleszületett a Boulevard Raspail polgári biztonságának és bigott katolicizmusának világába, Sartre társaként a századunkat formáló egyik jelentős szellemi áramlat, az egzisztencializmus nagyjai közé.