2024. február 1., csütörtök

Havi mérleg a végtelennek tűnő januárról

Nem tudom, ki hogy van vele: szerintem január nagyjából és minimum hatvan napból állt. Úgy tűnt, az év első hónapja sosem akar véget érni, s hiába igyekeztem tartalmasan eltölteni (és szerintem nagyrészt sikerült is), ha visszagondolok, mi történt 2024 első napjaiban, olyan, mintha hónapokkal ezelőttre próbálnék visszagondolni. Február beköszöntével viszont valami különös nyugalom járja át a szívem újra (a napfény még kicsit várat magára). 
Ha már ilyen sűrűre sikerült a január, gondoltam vonok egy mérleget – és beszámolok arról a sok mindenről, ami a szemetek előtt és a háttérben zajlott az elmúlt harmincegy napban. Bőven van miről írnom, de nem kerekítem tovább, jöjjön, aminek jönnie kell.

Az első, ami igazán nagy meglepetést okozott számomra, hogy a decemberi káoszt magam mögött hagyva úgy képzeltem: a január tök nyugis lesz és végre lesz időm bepótolni a rengeteg egyéni recenziót, amit „holnap sort kerítek rá” jelleggel tologattam végig 2023 nagy részén. Lelövöm a poént: ugyan olvasni tudtam közülük párat, de írni nem volt kapacitásom (a bejegyzés végén visszatérek ezekre). Az történt ugyanis, hogy januárban összesen 21 könyvről írtam 18 bejegyzésben úgy, hogy egy kivételével az összes könyvet ebben az évben olvastam – ráadásul a merítés is változatosra sikerült. A fő vonalat az életrajzi jellegű kötetek és a mesekönyvek vitték (nagyjából ekként képzelhető el szerintem 2024 egésze is…bár: meglátjuk), de kezem ügyébe akadt történelmi romantikus krimi és szépirodalom is. Panaszra egyáltalán nem lehet okom, mert nem nagyon sikerült félrenyúlnom (sőt!), ráadásul a Meena Dave őszinte élete valószínűleg fel fog kerülni az év végi listára, de életrajzi könyvek tekintetében az Unoka a Gerbeaud-házból is befuthat az összesítő áttekintésbe. Szuper élmény volt a nagy Tesz-vesz város blogturné is, melynek keretében a sorozat hat részével ismerkedhettem meg és mutathattam be egyúttal nektek is. A mesekönyv-özön – mint említettem – nem fog elmaradni az év további részében sem: a Móra Könyvkiadó egy hatalmas csomaggal tisztelte meg az együttműködésünket, s a Manó Könyvek és Menő Könyvek megkezdett sorozatait is igyekszem folytatni. Szerintem ezen a fronton (sem) fogunk unatkozni.

A háttérmunkákkal kapcsolatban szintén csupa jó hírem van. Mint tudjátok, tavaly a tavasz és a nyár fordulóján új felületen indítottam újra a blogot, viiiiszont mivel szinte napi szinten néztem fel a régire (értsd, erre), és sehogy sem tudtam megbarátkozni az újjal, huszáros lépéssel visszatértem ide. Ennek – az előzőek mellett – érzelmi és praktikus oka is volt. Ezt a blogspotos felületet egyedül alakítottam ki, színtisztán emlékszem, ahogy a pécsi albérletemben digitális analfabétaként órákat szöszöltem olyan beállításokkal, melyek valószínűleg két kattintást vettek volna igénybe. Így alakult ki egy olyan megjelenés, melyben otthonosan érzem magam. Hiszem, hogy ez a tartalmakon, a szövegírás komfortján is látszik és a befogadáson is érezteti a hatását. Annak ellenére, hogy elég nagy munka volt átpakolni majdnem 80 bejegyzést, egyáltalán nem bánom, hogy kipróbáltam egy másik felületet is: most már legalább tudom, hogy nincs rá szükségem. Ami az átkerült és a régi bejegyzéseket, illetve rovatokat illeti: immár egy helyen megtaláljátok tehát az összes könyves értékelést, februárban átbogarászom az oldalsávokat és frissítem az elavult információkat, oldalakat, címkéket. A bejegyzésekben ellenőrzöm a hiperhivatkozásokat, hogy biztosan át tudjatok navigálni a megfelelő bejegyzésekre. Szóval, még koránt sem vagyok kész, de ilyen ez a blogolás. Továbbra is élvezem.

Ami pedig a konkrét februári tartalmakat érinti: lógok még egy 2023-as évértékelő poszttal, amit pont amiatt halogattam eddig, hogy minden értékelés egy helyre kerüljön. A blogturnés naptáram is szépen telik. Biztosan olvashattok majd a Jaffa Kiadó, a Menő Könyvek újdonságai közül, illetve nagy Móra Kiadós turnék is várhatók. Az egyéni recenziók közül pedig érkezik (de most már tényleg) Szaszkó Gabriella Glens Falls duológiája – amire már tavaly sikerült sort kerítenem, V. Kiss Orsolya Minden félresikerült randi című könyve – amit már azóta várok, hogy megérkezett a szerzőtől, Florian Illes Szerelem a gyűlölet korában című izgalmas könyve, és Alan Rickman naplójának értékelése is befut végre! Továbbá tervezem, hogy a könyves tartalmak mellett színházi élménybeszámolókat is megosztok majd, egyelőre csak próbaképp – aztán meglátjuk. Tartsatok velem a 29 napos februárban is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése