Bagó Tünde: Ella háborúja

A hátország romantikája? Ella kortalan története. Nem titok: könnyen el tudok merülni a történelmi regények világában, legyenek azok könnyedebbek vagy keményebb és mélyebb témákat a fókuszba emelők. Bármilyen világégés kapcsán nehéz azt mondani, hogy lazább megközelítésben tárgyalhatók, viszont – lelövöm a poént – az Ella háborúja szerintem nem világháborús elbeszélés. Legalábbis legnagyobbrészt. De ezt azonnal kifejtem és igyekszem pontosabban megvilágítani.

Bagó Tünde: Ella háborúja

21. Század Kiadó, 2023, 286 oldal

Csillagérték: 8

A cselekmény 1944-ben játszódik, a svájci határ mentén fekvő Singenben, a Bodeni-tó partján. A főszereplőket és a kor hangulatát az elbeszélő azonnal kontextusba ágyazottan mutatja be az olvasónak, ugyanis a kötetet fellapozva a vállaltan büszke náci singeni alpolgármester házában találhatjuk magunkat a kissé feszengő Ella és Lukas Neumann társaságában. Dr. Neumannt, aki feleségével nem sokkal korábban érkezett a városba, akkoriban nevezték ki a singeni kórház főorvosává, látogatása restaurátor feleségével tehát a szokásos tiszteletkörök közé ágyazódik, látszólag.

Bajzáth Mária (szerk.): Erdők-mezők népmeséi

Séta az erdőben és mezőn - népmesékkel karöltve. Az irodalom a kezdetektől fogva a kedvenc tantárgyaim közé tartozott már az általános iskolában – még akkor is, ha maga az olvasás akkoriban még nem foglalt el olyan kiemelt szerepet az életemben, mint azóta (de erre azonnal visszatérek). Ha fellapozom az ötödikes irodalomfüzetemet, egészen bizonyos, hogy az első oldalon fogom megtalálni a következő definíciót: „A szépirodalom tanít, nevel, gyönyörködtet”. Régóta nem jutott eszembe ez az akkoriban sokat kántált mondat, aminek talán csak valahol a tudattalanban éreztem a valódi mélységét. 

Bajzáth Mária (szerk.): Erdők-mezők népmeséi
Lampion Könyvek, 2023, 240 oldal
Illusztrálta: Ónya-Oláh Dóra

Csillagérték: 8

Ez a mondat, akár egy Balaton felett cikázó repülőre tűzött reklámszalag kúszott be sok év óta ismét a gondolataim közé, miközben azon morfondíroztam, hogyan is tudnám az Erdők-mezők népmeséit kompakt módon összefoglalni. Nos, megtaláltam. S hogy rejtett szándékkal vagy tudatosan, nem tudom, mindenesetre egy csomó emléket és kapcsolt életérzést sikerült csak ennyivel előidézni a húsz évvel ezelőtti önmagamról.

Jay Shetty: A szerelem 8 szabálya

Az egyedüllét öröme és Shetty könyvének meglepetése. A szerelem 8 szabálya – Hogyan találj rá, tartsd meg és engedd el. Szól a hangzatos cím. Nem volt szándékomban elolvasni ezt a könyvet, de a Readinspo bloggere, Sára olyan lelkesen nyilatkozott a Blogturné Klubban a megjelenés előtt Jay Shettyről egy olyan időszakomban, mikor azt éreztem, hogy nagyon rátaláltam és még ennél is jobban el akartam engedni, hogy végül olvasmánylistára tettem a kötetet. És milyen jól tettem!

Jay Shetty: A szerelem 8 szabálya
Libri Könyvkiadó, 2023, 372 oldal
Fordította: Bujdosó István

Csillagérték: 10

Elöljáróban annyit, hogy semmilyen előzetes ismerettel nem rendelkeztem a szerzőről – persze, mivel a telefonom közelében néhányszor már említést tettem a könyvről és róla a barátaimnak, így nyilvánvalóan a TikTok volt olyan jófej, hogy felhozza nekem a kis motivációs videókat – amit egyébként szintén nem nagyon bánok.

Újra itt vagyok!

A SzemBetűNő projektet 2014-ben álmodtam meg. Nem voltak nagy terveim, elképzeléseim a blogolással kapcsolatban. Sokat olvastam, szerettem is az olvasói élményeimről beszélgetni, voltak olyan gondolataim, amiket szerettem volna egy sima Facebook-posztnál hosszabb bejegyzésben megosztani. Lényegében ez hívta életre az egészet. Nem voltam gyakorlott tartalomkészítő, nem értettem a honlapműködéshez, sem a dizájn kialakításához, csak elindítottam egy blogot és egy hozzá tartozó Facebook-oldalt, melyet később egy instagram is követett. A visszacsatolás persze mindig fontos, talán emiatt is lepett meg az első posztok olvasottsága, követések száma. Természetesen, ezek is visznek előre folyamatosan, és persze a belső motiváció.

Benkovics Júlia: Magunkról

Kirándulások a csajszibarack körül. Mikor van lehetőségünk kötetlen beszélgetést folytatni a saját szervezetünk működéséről szakemberrel? A magam részéről nagyon szeretem, ha ismerem a saját működésemet. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy van kihez fordulnom bizonyos kérdéseimmel (nem, nem a Google-re gondolok), de szívesen nézek meg vagy olvasok egy-egy tématerület kapcsán orvosokkal készült beszélgetést.

Benkovics Júlia: Magunkról

Libri Könyvkiadó, 2023, 292 oldal

Illusztrálta: Czikkely Panni

Csillagérték: 9

E szempontból elég nagy szerencsénk (és persze pechünk is) van, a közösségi média ugyanis számos platformot biztosít, hogy a számunka befogadható formában tájékozódjunk. Persze – ahogy fentebb utaltam is rá –, épp ez a veszélye is a sokféle, sokfelől érkező impulzusnak. A női testről, annak működéséről valamiért még mindig tabu beszélni. Jót kacarászunk a hüvelygombás reklámokon és értetlenkedve nézzük a menstruációja második napján talpig fehérben virító reklámarcokat. Mintha az egész csak ennyiről szólna. Ezek miatt is választottam olvasásra Dr. Benkovics Júlia könyvét, mely már az alcímében is azt ígéri: itt bizony tabuk nélkül beszélhetünk magunkról.

Lynn Friedman-Gell - Joanne Barron: Örökölt sebeink gyógyítása

Hogyan gyógyítsd, ha magaddal cipeled? Saját tapasztalataim, megfigyeléseim szerint a transzgenerációs hatás az elmúlt években néhány jelentős, szinte bestsellerré vált munkának köszönhetően talán a pszichológia egyik legismertebb szegmensévé vált a közbeszédben.  Én magam a korábbi évek során elsősorban olyan ismerőseimtől, kutatótársaimtól hallottam róla, akik egyrészt vagy pszichológiával vagy biblioterápiával foglalkoznak - nyilván nem véletlenül pont tőlük. 

Lynn Friedman-Gell, Joanne Barron: Örökölt sebeink gyógyítása

Kulcslyuk Kiadó, 2023, 236 oldal

Fordította: Károlyi Juli

Csillagérték: 8

Az egyes esetekről, tapasztalatokról csak baráti beszélgetés keretében volt bármiféle benyomásom, később azonban több olyan kötetet, munkát is olvastam, melyek a transzgenerációs traumával foglalkoznak.Tulajdonképpen ez a fajta kíváncsiságom hajtott abban is, hogy Lynne Friedman-Gell és Joanne Barron könyvével megismerkedjek. Interaktív könyvvel ezen a területen ugyanis még nem találkoztam, így nagy érdeklődéssel fordultam afelé, hogy egyes esetleírások, technikák hogyan is jelenhetnek meg interaktív formában. Elképzeléseim természetesen voltak - a kötet némiképp be is igazolta az előzetes feltevéseimet. 

Véronique Mougin: Ahol a tű átfér

Egy cérnaszál az élet. A holokauszt-túlélők történeteit olvasni mindig megrendítő vállalkozás. Idén rövid időn belül két ilyen élettörténetet is olvastam. Az egyik egy lengyel kislányé, a másik egy nála valamivel idősebb magyar fiúé. A kettő elbeszélésben ugyanakkor nem csak ez mutatkozott különbségnek, illetve pontosabban: nem ezek a legnagyobb különbségek a két elbeszélésben. Míg Tova Friedman – írói segítség mellett – érzékelhetően jelen volt élettörténetének szövegbe foglalása mellett, addig Kiss Tamás egy francia írónőre, rokonára, Véronique Mouginra hagyta a koncentrációs táborban átéltek és az azt követő hosszú életút megírását.

Véronique Mougin: Ahol a tű átfér
21. Század Kiadó, 2023, 480 oldal
Fordította: Tótfalusi Ágnes

Csillagérték: 9

Úgy vélem, mindkét megvalósítás a traumafeldolgozás egy-egy sajátos formája, e szempontból kevéssé hierarchizálható (miért is kéne?) a két memoár. Mougin munkája azonban – véleményem szerint – magában hordozza azokat az apró és kevésbé apró hibákat, melyeket egy memoárszerző elkövethet, s az olvasó részéről valamivel nagyobb odafigyelést, áttekintést igényel annak megértése, tulajdonképpen mi volt a célja a szerzőnek a könyvvel, természetesen nem elvitatva a szándék nemességét.