Nicholas Sparks: Álmok földjén

Egy helyett két fél - hová tűnt Nicholas Sparks? Az utóbbi néhány évben – sok minden egyéb mellett – elmaradoztak az olvasmánylistámról Nicholas Sparks romantikusai. Sosem titkoltam, hogy már-már elfogultan kedvelem a szerző történeteit, akkor is, ha már betéve ismerem a megszokott paneljeit. Mégis minden egyes alkalommal lelkesen vetem magam bele a legújabb könyvébe, hagyom neki, hogy meséljen, vigyen, lepjen meg – és természetesen szőjön valami extra szép levelet is a cselekményfolyamba.

Nicholas Sparks: Álmok földjén

General Press Kiadó, 2023, 296 oldal

Fordította: Pejkov Boján

Csillagérték: 6

Ezekkel az emlékekkel felvértezve ragyogtak fel a szemeim, hogy épp mostanában, a blog „újjászületésekor” jelenik meg a legfrissebb Sparks-romantikus és ugyancsak ezzel a lendülettel lapoztam fel – egyelőre még nem fizikai valójában – az Álmok földjént.

Margaret Atwood: Pénelopeia

A görög drámák női dimenziója - Pénelopé története. Margaret Atwood neve számomra garancia a jó szórakozáshoz. Teljesen be tudnak szippantani a nagyregényei, a finoman kidolgozott történetszálai – és az, hogy ezeket kezdetben összegubancoltan kapom meg tőle, s mintegy ködös erdőben botorkálva, a gubancköteget a kezemben tartva valahogy mégis sikerül kikecmeregni a napfényes tisztásra. Az írónő történetei általában egésznapos elfoglaltságot jelentenek számomra, jó előre kiválasztom az alkalmat, mikor bekuckózva végig tudom egy-egy könyvét olvasni.

Margaret Atwood: Pénelopeia

Jelenkor Kiadó, 2023 (2005), 192 oldal

Fordította: Géher István

Csillagérték: 10

Úgyhogy igencsak meglepődtem, mikor kezembe vettem a Pénelopeiát – már a kiadói oldalon is kikerekedtek a szemeim, hogy mindössze 196 oldalról van szó. Meggyőződésem volt, hogy elírás, de nem! Lássuk, mennyiben más – ha más – egy rövidebb lélegzetű történet a szerzőtől és (lelövöm a poént) miért szerettem olyan nagyon Pénelopé történetét.

Tova Friedman – Malcolm Brabant: Auschwitz lánya

Gettóba születni. Egy zsidó kislány útja a teljes élet felé. Milliószor látok neki, hogy valamiféle egységbe öntsem a gondolataimat egy holokauszt témájú könyvvel kapcsolatban. Nemcsak most. Minden egyes alkalommal, minden egyes történet esetében. Elcsépeltnek és értelmetlennek tűnnek a szavak, néma kolompként konganak. Most itt ülök ismét, sokadszorra nekilátva a bevezető egységnek, és azon töprengek, micsoda feladattal nézhet szembe az, aki a személyes történetét szeretné elmesélni. Nem csak a sajátját.

Tova Friedman – Malcolm Brabant: Auschwitz lánya

Libri Könyvkiadó, 2023, 312 oldal

Fordította: Vadász Márton

Csillagérték: 10

Az Auschwitz lánya ugyanis másfél millió gyermek hangját szólaltatja meg. Olyan gyermekekét, akiből sosem válhatott felnőtt. Mégis mindenkinek tudnia kell róluk. Ismernünk kell az ő történetüket. Tova Friedman missziója ez – egy olyan hivatástudattal felvértezve, amit soha senki nem akarhatott magáénak tudni. Egy olyan aljas világról, melyet az ember maga teremtett.

Kate Morton: Felszáll a köd

Izgalmas sztori egy izgalmas korszakból. Ezt sejtette Kate Morton sorozatindító regénye, a Felszáll a köd. Az eredetileg 2007-ben napvilágot látott regény a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában és Borbás Mária fordításában jelent meg 2015-ben.

Kate Morton: Felszáll a köd

Könyvmolyképző Kiadó, 2015, 598 oldal

Fordította: Borbás Mária

Csillagérték: 8

„A rivertoniak már oly régen halottak! Engem elfonnyasztott a kor, de ők örökre fiatalok, szépek maradnak. Na tessék. Már megint érzelgős és romantikus vagyok. Hiszen nem fiatalok és nem is szépek. Halottak. Eltemetett halottak. Semmi. Merő koholmányok, azoknak az emlékezetében rebbennek meg, akiket ismertek valamikor. De persze sohasem hal meg az, aki emlékeinkben él.”

Andre Agassi: Open

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában, szinte az eredeti megjelenéssel egy időben, 2010-ben jelent meg hazánkban Szabados Tamás fordításában Andre Agassi önéletrajzi könyve, az Open, ami már címében is igencsak kétértelmű, s izgalmas, a tenisz világának rejtelmeibe is invitáló olvasmányt sejtet.

Andre Agassi: Open

Könyvmolyképző Kiadó, 2018, 536 oldal

Fordította: Szabados Tamás

Csillagérték: 8

Andre Agassi abban a korszakban játszott, mikor én még csak nem is gondoltam arra, hogy valaha érdekelni fog a tenisz, és rajongója leszek a sportágnak nézőként. Persze, Agassi nevét ettől függetlenül is hallottam, ismertem, s jól emlékszem arra a forró nyári napra, mikor a Balaton-parton egy külföldi strandoló az Opent olvasta. Már akkor nyomban eldöntöttem, hogy ez a könyv tök menő, s hogy egyszer én is megismerkedem a kötettel, amiről már a magyar megjelenés előtt is olyan sok jót hallottam. Semmi közöm nem volt a teniszhez, most sincs túl sok a lelkes, bár egyre passzívabb "szurkolóságon" kívül, de ott a parton valami nagyon megkapót találtam az Openben.

Sophie Collins: Kahlo

A Bookline Könyvek egy egészen izgalmas sorozatot indított útjára 2019-ben az Info+Grafika szériával, melynek első két debütáló kötete Albert Einstein és Frida Kahlo életét és munkásságát veszi górcső alá. Lelkes Frida-kedvelőként nem sokáig hezitáltam a könyv beszerzésén, ami egy egészen klassz, modern és újszerű megvilágításban vezeti végig az olvasót a mexikói festőnő élettörténetén.

Sophie Collins: Kahlo

Bookline Könyvek, 2019, 96 oldal

Csillagérték: 9

Fridával – magyar nyelven is – számos könyvben találkozhatunk, legyen az memoár, vagy épp fiktív elemekkel tűzdelt regényes életrajz, művészeti, művészettörténeti album (ezekből ide kattintva találsz válogatást). A 20. század egyik legjelentősebb festője nem csupán a művészettörténészek számára fed fel izgalmas témákat és művészi megoldásokat, a nőtörténet vagy épp a mikrotörténelem iránt érdeklődők számára is emblematikus szereplője az 1900-as éveknek, aki azon nem túl számos művész közé tartozik, akik a popkultúra részévé is váltak, s az ezredfordulót követően ugyanolyan népszerűek (ha nem népszerűbbek), mint saját korukban.

Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek

A Libri Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2019-ben Szentesi Éva harmadik könyve, Pedig olyan szépen éltek címmel. Ez volt az első (könyves) olvasmányom a szerzőtől, noha a Hamvaimból című kötete is régóta várólistás. Azóta azt a könyvet is sikerült beszereznem, sőt, még az ősz folyamán egy közönségtalálkozón is részt vettem Pécsett. Élmény volt személyesen is ott lenni ezen a beszélgetésen, ahol sok-sok egyéb mellett például arról is szó esett, hogy ki az író, kit nevezünk írónak – és persze, hogy maguk a beszélgetőtársak (Szentesi Éva és Péterfy-Novák Éva) annak tartják-e magukat.

Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek

Libri Könyvkiadó, 2019, 188 oldal

Csillagérték: 7

Nem akarom azzal a közhellyel kezdeni, hogy nem akarom azzal a közhellyel kezdeni, hogy Szentesi Éva írásai nem ismeretlenek előttem. Lényegében a WMN születése óta követem Szentesi ott jelentkező írásait, nem feltétlenül mindig ugyanazzal az intenzitással, érdeklődéssel vagy egyetértéssel, de azért a Pedig olyan szépen éltek fellapozása előtt is nagyjából képben voltam azzal, hogy mire számíthatok. Persze, egy hosszabb történetfolyamot megalkotni és megismerni mindig egy picit (vagy nagyon) más hatást kelt és (legalább részben) másfajta eszközöket igényel, így volt bennem valamiféle izgalom is azzal kapcsolatban, hogy vajon a szerző meg fog-e lepni.