Bródy János: A dal ugyanaz marad

Gyerekkorunkban sokféle mondókát, verset és dalt tanulunk meg. Ezek a mondatok és dallamok gyakorta emlékképekként raktározódnak el a lelkünk egy fiókjában, melyet felnőttként olykor teljesen váratlanul és véletlenül húzunk ki. Nem is azt kerestük…aztán valahogy rájövünk: mégis ott rejtőzik a válasz.

Bródy János: A dal ugyanaz marad

Móra Könyvkiadó, 2024, 72 oldal

Csillagérték: 10

A versekkel elég hullámzó a viszonyom, a dalszövegek között pedig mintha egyre ritkábban találnánk olyat is, melyek mondanak is valamit, nem csak beszélnek. De vannak kivételek. És vannak olyan kivételek is, mikor a vers és a dalszöveg kézen fogják egymást és tanítanak valamit. Valamit az élet nagy dolgairól.

Ahogy történetek, elbeszélések emlékei egyetemesen benne élnek az adott ország vagy kultúra társadalmában, úgy van ez a dalszövegekkel is. Bródy János szövegei olyanok, melyeket több generáció is magáénak tudhat. Ha nem is tudatosan. Alapvetően engem a fenti utazás lehetősége vonzott a könyvhöz: hogy – kicsit távolabb a gyermekkortól – megismerjem a szövegek valódi erejét. Hiszen azért kicsiként még nem feltétlenül egy rímpár mögöttes tartalmainak és mélyebb rétegeinek fejtegetésével töltjük az eldudorászott perceket. Micimackó egyszerűen csak fázik (zik-zik), nincs itt semmi látnivaló! Mi mást tehetne, ha hull a hó és hózik (zik-zik), nemdebár? Aztán a könyvet fellapozva elindultam ezen az utazáson és csuda dolgokat találtam. Nem ismertem rá az összes szövegre és szándékosan nem is kerestem rá a dallamra (bár egyébként egész klasszul működhetne egy QR-kódos megoldás a lapokon – és sose gondoltam, hogy tudok ennyire 21. századi lenni, hogy ilyet hiányoljak).

A gyűjtemény 48 alkotáson keresztül viszi az olvasót a szárnyain, hosszabb-rövidebb, egészen egyszerű és mégis összetett szövegeken át, amiket tényleg érdekes felnőttként újraolvasni és talán most először igazán értelmezni. Annyiszor találkozunk azzal – és adott esetben pörgünk is rajta, hogy néha elbeszélünk egymás mellett, hogy nem vagyunk egyformák (és hogy ezzel semmi baj nincs), hogy mindenkinek más a szeretetnyelve – de mégis miért érezzük, hogy erre nem vagyunk felkészítve: hiszen itt vannak ezek a szövegek. Nem árulnak zsákbamacskát, leírják, mire számíthatunk, edukálni próbálnak minket az életre. Mi meg szimplán valahol elfelejtkezünk arról, amit már tudunk. És itt nem a kovalens kötésről vagy a másodfokú egyenlet megoldóképletére gondolok, hanem a szeretetre, a barátságra, a megértésre. Ezek nem változnak. Ugyanazok maradnak. Akárcsak a dal. Ezáltal ismerős, mégis teljesen új élmény volt számomra ez a kötet – és milyen jó, hogy jegyet váltottam erre az utazásra.

Különösen tetszett a képi világ. A színek, a szerkesztés mind egy picit a kortalanságot idézték számomra. A könyv alkalmas arra, hogy közösségi élményt, értékes együtt töltött időt ajándékozzunk egymásnak. Nagyszülő és szülő az unokájának, gyermekének. Mert ezek a szövegek élni fognak akkor is. Akkor is, mikor a mostani gyerekek az unokáiknak kezdik rá, hogy ez a nap más, mint a többi. És még valami. A 19. században (persze, korábbi hagyományai is vannak ennek) láttak napvilágot olyan dalkönyvek, melyek képet adnak számunkra arról, hogy melyek voltak a korszak legnépszerűbb, legismertebb szövegei, versei (melyeket adott esetben énekeltek is). Talán nem meglepő, hogyha egy ilyet fellapozunk napjainkban, nem egy és nem két ismerős szöveggel találkozunk. Én e tekintetben is örvendek, hogy A dal ugyanaz marad a könyvesboltok polcaira kerülhetett.

Blogturné Klub

Minden felnőtt volt egyszer gyerek, mindannyian emlékszünk arra az időszakra, amikor a legnagyobb problémánk az volt, hogy nem sikerült egyenesen beragasztani egy matricát az albumba, vagy az, hogy lehorzsoltuk a térdünket csúszdázás közben. Hangosan énekeltünk és nem érdekelt minket, hogy mit gondolnak mások. Énekeltünk arról, hogy milyen magasra száll a Helikofferünk, vagy éppen arról, hogy Csudálatos Mary bizony a keleti széllel érkezett hozzánk. Ezek a dalok nemzedékről nemzedékre szállnak azóta is, hogy megjelentek a köztudatban. Tartsatok velünk, szálljunk fel közösen a nosztalgiavonatra, ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv és ne feledjétek, ugyan már felnőttünk, de a dal ugyanaz marad.

A turné állomásai

02.01 Csak olvass!

02.04. Szembetűnő

02.07. Veronika's Reader Feeder

Nyereményjáték

A dal ugyanaz marad című könyvben Bródy János dalszövegeit találjuk, hogy az idősebb nemzedékek most a legfiatalabbaknak is átadhassák őket. Így a játékban most ezekre a szövegekre koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy szövegrészletet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy mi a dal címe.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

„Pedig a testvéreddel együtt sokkal többet érhetsz el

A veszekedéstől bánatos és rosszkedvű leszel”

a Rafflecopter giveaway