A
Naphegy Kiadó életrajzi mesesorozatának kiválósága, hogy nem csupán olyan
személyekkel ismerteti meg a fiatal olvasókat, akik egy-két évszázaddal ezelőtt
tették le névjegyüket a magyar történelem valamely szegmensében, hanem
olyanokkal is, akikkel akár még ma is találkozhatunk.
Tarr Ferenc: A lány, aki kutató akart lenni
Illusztrálta: Szabó-Nyulász Melinda
Csillagérték: 10
Ha
az emberről már életében mesekönyvet írnak, szerintem hihetetlenül klassz
dolog. Nem csupán a fenti szempontok miatt – jelesül, hogy az olvasó akár még
figyelemmel is követheti a főhős karrierjét, vagy találkozhat vele, hanem annak
szempontjából, akiről a mese szól. A lány, aki kutató akart lenni 2022-es
megjelenése óta a főhősnő munkáját már Nobel-díj is koronázza. Talán ez az
egyetlen példaértékű elismerés, ami hiányzik Tarr Ferenc mesekönyvéből.
Az
életrajzi könyvek, de talán már a mesekönyvek kapcsán is írtam arról, hogy a (bármiben)
különösen tehetséges vagy elhivatott embereknél mindig mozog valami megmagyarázhatatlan
hajtóerő, ami minden viszontagság vagy hátráltató tényező ellenére is buzdítja
és arra sarkallja, hogy tartson ki és küzdjön az általa kitűzött célért. Még
akkor is, ha adott esetben az a cél nem is olyan világos, az út kifejezetten
hepehupás és ködös, az ösvény kavicsai pedig bármely pillanatban csapóajtóként
nyílhatnak meg a lába alatt és vihetik vissza a startra. A hátráltató tényezők
közé tartozhatnak az anyagiak, a nem megfelelő körülmények – és sok esetben az
idősebb, valamiféle hatalommal rendelkező pályatársak is. Az a bizonyos jótét
lélek, aki megtagadja a lehetőséget a fiatal, ambiciózus kollégától, ki tudja
hány évvel visszavetve egy adott kutatást. Gőgből, irigységből – vagy egyszerűen
azért, mert nem látja a saját maga hasznát a támogatásban.
Tarr
Ferenc Karikó Katalinról szóló mesekönyve kiváló példája annak, hogy a
kitűzött célokért napjainkban is megéri küzdeni, s annak, hogy az alázat, a
szerénység és a cselekedet magasabban áll, magasabban kell, hogy álljon, mint a
percemberek hatalmaskodása. De ne szaladjunk ennyire előre! A lány, aki kutató
akart lenni első körben kislányként ismerteti meg az olvasót Karikó Katalinnal.
A kis Kati már egészen piciként kíváncsian tekintett a világra és a benne
működő mechanizmusokra. Elsősorban a biológia érdekelte, mindent magába
szívott, amit egy vidéki kislány a felnőttektől megtanulhatott, lehetett szó a
disznóvágásról vagy az iskolai fizikaórákról. Tanulmányi előmenetelében nagy
segítségére voltak kiváló tanárai, akik jó pedagógiai érzékkel és
lehetőségekkel segítették Kati tehetségének kibontakozását. Az élővilág mellett
a zene is érdekelte, felsőfokú tanulmányait pedig természetesen az előbbi
érdeklődésének megfelelően folytatta. Az egyetemen aztán szembesült azzal, hogy
társai szorgalmasan forgatják a külföldi szakirodalmat. Ez persze nem szegte a
fiatal lány kedvét, szorgalmának köszönhetően hamarosan felzárkózott, s
elsajátította az angol nyelv ismeretét. A mesekönyv színes és részletes képet
ad egy kutatói pálya kibontakozásáról, megpróbáltatásairól, nehézségeiről és
örömeiről. Jól és érzékletesen, a gyerekek világához illeszkedve mutatja be
Szeged elhagyását és az Egyesült Államokba való költözés kontrasztjait, a
magyar és az amerikai lehetőségeket és körülményeket. Emellett a magánéletre is
figyelmet fordít, a család szerepét és támogató jelenlétét kiemelve. Nem mellesleg
pedig Karikó Katalin lányának sportsikereit is érintve.
A
történetvezetés mellett mindenképp szeretném kiemelni Szabó-Nyulász Melinda
rajzait, amelyek a mese első felét hihetetlenül édessé, a második felét
különlegessé tették, hiszen a mesés-játékos megoldások mellett nagyon hitelesek
és abszolút felismerhetőek a képi megjelenítések. A sorozat eddigi részei közül
a rajzok és a szöveg egységét tekintve ez a mesekönyv volt számomra a legkompaktabb.
Jó volt ránézni és jó volt olvasni is. Különösen tetszett a Metró együttes
dalszövegének vissza-visszatérő becsempészése a cselekményfolyamba. Talán a
gyerekekben nem, viszont bennem abszolút felidézte Kadarkai Endre műsorát,
melyben Karikó Katalinnal és Zoránnal készített beszélgetést, ennek érzelmi
pulzálása pedig mindvégig bennem is lüktetett. Ezért külön köszönet a szerzőnek!
A
lány, aki kutató akart lenni számomra meggyőző mesekönyv. Az elmúlt néhány
évben viszonylag sok, Karikó Katalinnal készült beszélgetést néztem és olvastam,
a járvány alatt gyakran felnéztem a közösségi média profiljára is – és különösen
nagy élmény számomra, hogy Szegeden ott lehettem 2023 őszén, mikor körbejárta a
várost (teljesen véltelenül, azon a napon tartottam előadásokat egy
konferencián). Arra is kristálytisztán emlékszem, hogy épp az egyik kurzusomra tartva
láttam meg a hírt a Nobel-díjról, és teljesen feldobódva, róla beszélgetve
kezdtem meg az órát. Ezeket az élményeket mind felidézte bennem a mesekönyv. Igen,
az ember elé sokszor gördülnek teljesíthetetlennek tűnő akadályok, érkezhetnek
rosszakarók onnan, ahonnan nem várnánk őket, de azt gondolom, hogy az idő azok
mellett áll, akik őszinte szívvel, elhatározottsággal, a magukba vetett hittel
kiállnak a tehetségük, a képességeik és céljaik mellett. Az ilyen példáknak
pedig a gyerekek könyvespolcán is ott van a helye.
Blogturné Klub
A Naphegy Kiadó kínálatában jelent meg az Életrajzi mesekönyv sorozat, amelynek célja, hogy a méltán híres és ismert hazai személyek életét közelebb hozza gyermekeinkhez. Ezen a turnén most a sorozatban megjelent kötetek közül hetet mutatunk be nektek. Tartsatok velünk, ismerjük meg Szabó Magda, Elek Ilona, Karikó Katalin, Kőrösi Csoma Sándor, Bálint György, Hugonnai Vilma és Kós Károly életét, ha pedig nektek kedvez a szerencse, meg is nyerhetitek az egyik mesekönyvet.
A turné állomásai
02.15. Csak olvass!
(A lány aki….)
02.16. Szembetűnő
(A lány, aki szavakkal varázsolt)
02.17. Könyv és más
(A lány aki….)
02.18. Szembetűnő
(A fiú, aki varjúvárról álmodott)
02.19. Csak olvass!
(A fiú, aki….)
02.20. Könyv és más
(A fiú, aki….)
02.21. Szembetűnő
(A lány, aki olimpiát nyert)
02.22. Veronika's Reader Feeder
02.23. Szembetűnő
(A fiú, aki felfedező akart lenni)
02.24. Hagyjatok! Olvasok!
02.25. Szembetűnő
(A lány, aki kutató akart lenni)
02.26. Szembetűnő
(A fiú, aki kertész akart lenni)
Nyereményjáték
Mostani játékunkban a sorozatban is szereplő, híres magyar emberekre koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladvány:
A
matematika történetében csak egy termékenyebb alkotó volt Erdős Pálnál. Ki volt
az?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése