Mese mindenki Bálint gazdájáról

Az egyik korábbi bejegyzésemben már írtam arról, hogy vannak történelmi személyiségek, akiknek a nevét valahogy belénk ivódva ismerjük: nem tudjuk, honnan, kitől és mikor hallottuk, egyszerűen ismerjük és kész. Még akkor is, ha nem feltétlenül tudjuk, hogy pontosan milyen területen hagyott maradandót az utókorra.

Kertész Edina: A fiú, aki kertész akart lenni

Naphegy Kiadó, 2022, 48 oldal

Illusztrálta: Kőszeghy Csilla

Csillagérték: 9

Bálint Györggyel valamivel másabb a helyzet. Mintha mindig is tudtam volna, ki ő. Nem kellett senkinek mesélnie róla, hiszen gyerekkoromban ott volt a tévében: Bálint gazda. Az idősödő bácsi, aki kertgondozásról, növényekről beszél teljes szakszerűséggel, nekem mint gyereknek is érthető nyelven. Többek között, ezért is szerettem volna a róla szóló mesével zárni az egyhónapos életrajzi mesesorozat turnét.

A Naphegy Kiadó sorozatának főhőseiről sokszor és sokat hallottam, azonban kétségtelenül Bálint gazda az, akiről a legtöbbet hallottam, olvastam életem során, s az egyetlen, akivel röviden beszélgethettem is. Nagy ajándék. Mert az, amit egy csaknem százéves ember közelében tölthetsz, aki nem csak ismeri a történelmet, hanem ő maga is az, nagy ajándék. Mi sem könnyebb, mint mesét írni az életéről, nemde? Nos, nem egészen. Kertész Edina mesekönyve ugyanakkor nincs is teljesen messze a nagyon jótól.

„Volt egyszer, nem is olyan régen, egy fiú, aki egy nagy kertben élt. Ez volt számára az egész világ. Aztán a kert eltűnt, és helyette az egész világ a kertje lett. Erről szól ez a történet.” Ezt ígéri A fiú, aki kertész akart lenni, s mi tagadás: ezt az vállalást hozza is. Gyuri idilli gyerekkorát, mely tele volt olyan dolgokkal, amikkel a társadalom nagy része még nem rendelkezett (telefon, autó és rádió) körbeszőtte a természet megismerése iránti vágy, az élővilág szeretete és tisztelete, melyet szüleitől, főként apjától tanult és örökölt, s akinek megfogadta: mindig vigyázni fog a földjükre. Ismerte a környék állatait, növényeit, ha úgy tartotta kedve, a tóparton hallgatta a madarak énekét. Telt-múlt az idő, s Gyuri fiatal férfivá cseperedett, tanulmányait Budapesten folytatta, azonban apja halála miatt, rajta volt a sor, hogy átvegye a családi gazdaságot. A következő csapást a világháború jelentette. Kertész Edina mesekönyve sorra veszi a század közepének viszontagságait, melyek folyamatos megpróbáltatások elé állították Bálint Györgyöt. A mesélő – gyerekkönyvhöz képest is – kissé sután mutatja be, hogy konkrétan mivel is kellett szembesülnie a főhősnek, hiszen, ha a gyerekek háborúról hallanak, valószínűleg nem egy munkatábor képe jelenik meg előttük. Azt érzem, hogy az elbeszélő nem annyira jó ezeknek a kényes szituációknak az elmesélésében (Hugonnai Vilma és Elek Ilona kapcsán is ugyan ez volt az érzésem). De abszolút elfogadom, hogy ő ennyit lát befogadhatónak a gyerekek számára.

Természetesen, nem marad el az újrakezdés története sem. Megismerkedhetünk azzal, hogyan lett Bálint Györgyből mindenki Bálint gazdája, és hogy micsoda pedagógiai érzékkel rendelkezett, mikor az iskolakertek létrehozását szorgalmazta. A mese eseményeit Kőszeghy Csilla rajzai követik végig. Az illusztrációk színvilága nagyon vidám és barátságos, ez nagyon kedves légkört fon a kötet köré. Bálint gazda kilencven felett is hihetetlenül tevékeny, fáradhatatlan volt. Kertgondozási tanácsait a közösségi médiában is megosztotta, könyvet, memoárt írt egészen elképesztő életpályájáról. Mi minden férhet bele egyetlen életbe? Hányszor és hányszor képes az ember újrakezdeni a startvonalról? Hogyan lesz egy nagy kertből a világ kertje? A mesekönyv egy füves könyvszerű összeállítással zárul, mely az élővilág szeretetével kapcsolatos gondolatokat jegyez Bálint gazda tollából. A személyes találkozásunk és a munkássága nyomán is mindig az dereng fel bennem, hogy a gyerekekkel nagyon is szükséges megismertetni az időseket, az ő történeteiket, találkozzanak személyesen, akár iskolai-óvodai keretek között, hiszen ebből mindkét fél nagyon sokat profitálhat. 

* A banneren, a kötet mellett látható törpét megtaláljátok az Angyalvitrin kínálatában, ahol saját elképzeléseiteknek megfelelő színben is megrendelhetitek.

Blogturné Klub

A Naphegy Kiadó kínálatában jelent meg az Életrajzi mesekönyv sorozat, amelynek célja, hogy a méltán híres és ismert hazai személyek életét közelebb hozza gyermekeinkhez. Ezen a turnén most a sorozatban megjelent kötetek közül hetet mutatunk be nektek. Tartsatok velünk, ismerjük meg Szabó Magda, Elek Ilona, Karikó Katalin, Kőrösi Csoma Sándor, Bálint György, Hugonnai Vilma és Kós Károly életét, ha pedig nektek kedvez a szerencse, meg is nyerhetitek az egyik mesekönyvet.

A turné állomásai

02.15. Csak olvass!

(A lány aki….)

02.16. Szembetűnő

(A lány, aki szavakkal varázsolt)

02.17. Könyv és más

(A lány aki….)

02.18. Szembetűnő

(A fiú, aki varjúvárról álmodott)

02.19. Csak olvass!

(A fiú, aki….)

02.20. Könyv és más

(A fiú, aki….)

02.21. Szembetűnő

(A lány, aki olimpiát nyert)

02.22. Veronika's Reader Feeder

02.23. Szembetűnő

(A fiú, aki felfedező akart lenni)

02.24. Hagyjatok! Olvasok!

02.25. Szembetűnő

(A lány, aki kutató akart lenni)

02.26. Szembetűnő

(A fiú, aki kertész akart lenni)

Nyereményjáték

Mostani játékunkban a sorozatban is szereplő, híres magyar emberekre koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Hányszoros olimpiai bajnok Karikó Katalin lánya?

a Rafflecopter giveaway