Aki megismertette a világgal Tibetet

A Naphegy Kiadó Életrajzi mesesorozatában kalandozhatunk a tudományok, a kultúra, az irodalom, az orvoslás, a sport vagy éppen a kertészet világában, a sorozat soron következő történetében pedig jócskán elhagyjuk a történelmi Magyarország határait.

Boldizsár Ildikó: A fiú, aki felfedező akart lenni

Naphegy Kiadó, 2021, 48 oldal

Illusztrálta: Maros Krisztina

Csillagérték: 8

Boldizsár Ildikó mesekönyve egy olyan jelentős utazóról és felfedezőről szól, akinek a neve kikerülhetetlen, ha közterekről vagy iskolákról van szó. De ki rejtőzik a Kőrösi Csoma Sándor név mögött? A fiú, aki felfedező akart lenni ennek igyekszik utánajárni.

Kőrösi Csoma Sándor nevével magyar és történelem szakosként is találkoztam – persze, jóval az egyetemi tanulmányaim előtt hallottam már a tibeti utazásáról. Nem is tudom: talán vannak olyan történelmi személyiségek, akiknek a neve és a tevékenysége valahogy belénk ivódik. Ki tudja, mikor. Kőrösi Csoma Sándor talán nem olyan intenzitással van velünk gyerekkorunktól kezdve, óvodán és általános iskolán keresztül, mint mondjuk Széchenyi István vagy Kossuth Lajos, de ha valaha is felvetődik, talán a legtöbbek számára az utazó-felfedező képe talán beugrik róla. Még akkor is, ha más egyéb nem. Azon túl igazából, hogy korszakra be tudtam lőni, mikor élt és mivel vált elismertté, a róla szóló életrajzokat kevéssé forgattam, így ilyen szempontból mindenképp egy csomó újdonságot rejtett Boldizsár Ildikó mesekönyve.

Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben, szegény családban látta meg a napvilágot Csomakőrösön. A mese, ahogy a sorozat többi részében is lenni szokott, a gyerekkortól kezdődően követi végig az aktuális főszereplő életútját, gyermekkori álmait és terveit, ebben az esetben még a szülőfalu elnevezésére is kitér a mesélő. Csoma Sándor rendkívül szorgalmas, és a nyelvészet és a földrajz mellett hajthatatlanul kitartó személyiségként elhatározta, hogy felderíti a magyarság eredetét, melyhez Kelet felé volt szükséges vennie az irányt. Elképzelései nem voltak alaptalanok, kutatásai nyomán biztosnak vélte, hogy ázsiai felfedezései előrébb lendíthetik a magyarságról addigiakban alkotott történeti és nyelvészeti ismereteket. Tudományos felkészültsége mellett vasszigorral edzette testét és lelkét is a nagy út előtt, melyről természetesen sokak megpróbálták őt lebeszélni.

A mese végigköveti Kőrösi Csoma Sándor útjait és az azokkal járó korabeli megpróbáltatásokat, mely nem csupán fizikális, de szellemi szempontból is megterhelő, embert próbáló vállalkozásnak bizonyult. Csoma – mint azt tudjuk –, végül Tibetben telepedett le, s a tibeti nyelv leírását tűzte ki céljául. Az ő nevéhez kötődik az első tibeti-angol szótár megalkotása is. Mindemellett elmerül a tibeti hitvilág tanaiban, megismerte a buddhista vallás iratait, s ettől kezdve igyekezett minden tudásanyagot begyűjteni a Nyugaton addig ismeretlen Tibet földrajzáról, történelméről, vallásáról és nyelvéről. Különös izgalommal vártam a buddhista kolostorok leírásait, mert bár alapvetően nem merültem el ebben a vallásban, a képi és szöveges ábrázolásokban (legyen az film, életrajzi beszámoló vagy kép), számomra ezek mindig valami megmagyarázhatatlan, misztikus nyugalmat árasztottak. Ezt ebben a mesében nem igazán tapasztaltam.

Kicsit keményen hangozhat, de szerintem A fiú, aki felfedező akart lenni a sorozat egyik érdemtelenül leggyengébb része, szövegezésében és illusztrációjában egyaránt (ettől függetlenül, ha a csillagozásra néztek, azért nem egy elborzasztó számot láttok). Maga a mese nagyon törekszik rá, hogy Kőrösi Csoma Sándor elhivatottságát jól prezentálja, de nyelvi eszközeiben mintha bizonytalan lett volna, hogy konkrétan mely korosztályt is célozza olvasójának. A leegyszerűsített, néhol túlmagyarázó egységek viszont szöges ellentétben állnak a sokszor csupán odavetett földrajzi nevekkel, melyekhez az illusztráció sem szolgál lényegében semmiféle érdemi plusz információval a történeten belül (a belső borítók ezt a feszültséget azért oldják). A tibeti egységeknél Kőrösi Csoma Sándor megjelenítése egyáltalán nem tudásvággyal felfegyverzett alakként jelenik meg, sokkal inkább kiégett figuraként, aki nagyjából azóta nem alhatott, mióta elindult Magyarországról. AZ én olvasatomban egy gyerek számára rengeteg plusz információ hiányzik a történet jó és élményszerű elsajátítására, a már említett földrajzi hiányosságokon kívül is. Nem magyarázza meg, mi a pestis, nem tisztázza, hogyan jutott pénzhez az utazások során. Elképzelhető, hogy ez esetben kissé kritikusabb voltam a megvalósítással, és még egy élccel élve, mintha a ragyogó életút hullámát lovagolta meg a szerző és az illusztrátor is, abban a nyugalomban, hogy Kőrösi Csoma Sándorról nem lehet gyenge mesekönyvet kiadni. A gyengeség egyébként valóban túl szigorú és igazságtalan is volna: a fenti megjegyzéseim ellenére ez a mesekönyv is nagyon informatív és figyelemfelkeltő, jó háttértudást képes adni – és talán további kutatásra is sarkallja a kisiskolás korosztályt. Ráadásul, nagyon erős tanulságot is megfogalmaz a kitartásról, a buktatók legyőzéséről és arról, hogyha olykor nem is az eredetileg elképzelt ösvényen haladunk, lehet, hogy még egy annál is különlegesebb útra érkezünk.

Blogturné Klub

A Naphegy Kiadó kínálatában jelent meg az Életrajzi mesekönyv sorozat, amelynek célja, hogy a méltán híres és ismert hazai személyek életét közelebb hozza gyermekeinkhez. Ezen a turnén most a sorozatban megjelent kötetek közül hetet mutatunk be nektek. Tartsatok velünk, ismerjük meg Szabó Magda, Elek Ilona, Karikó Katalin, Kőrösi Csoma Sándor, Bálint György, Hugonnai Vilma és Kós Károly életét, ha pedig nektek kedvez a szerencse, meg is nyerhetitek az egyik mesekönyvet.

A turné állomásai

02.15. Csak olvass!

(A lány aki….)

02.16. Szembetűnő

(A lány, aki szavakkal varázsolt)

02.17. Könyv és más

(A lány aki….)

02.18. Szembetűnő

(A fiú, aki varjúvárról álmodott)

02.19. Csak olvass!

(A fiú, aki….)

02.20. Könyv és más

(A fiú, aki….)

02.21. Szembetűnő

(A lány, aki olimpiát nyert)

02.22. Veronika's Reader Feeder

02.23. Szembetűnő

(A fiú, aki felfedező akart lenni)

02.24. Hagyjatok! Olvasok!

02.25. Szembetűnő

(A lány, aki kutató akart lenni)

02.26. Szembetűnő

(A fiú, aki kertész akart lenni)

Nyereményjáték

Mostani játékunkban a sorozatban is szereplő, híres magyar emberekre koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Melyik évben jelent meg Szabó Magda: Abigél című könyve?

a Rafflecopter giveaway