A
tetteinkkel, a bűneinkkel való kollektív szembenézés nehéz feladat – talán ehhez
napjainkban sem kell különösebben hosszú magyarázatot adni. Ki lesz a bűnbak,
ha már nincs ki mögé állni? Nehéz elfogadni, hogy elődeink, a politikánk a
korábbi évszázadokban (is) sunyi, megalkuvó módon áldozta be azokat, akik az
adott rendszerben a legesendőbbek voltak, vagy éppen azzá váltak.
Fred R. Bleakley: Az Auschwitz-jegyzőkönyv
Fordította: Fejérvári Boldizsár
Csillagérték: 8
Szembenéztünk-e
valaha azzal, hogy az 1940-es években hány ezer ember életét áldozta be a
politika? Egy ideológiát, egy embert vakon követve. A hibáit látva, azonban
elhomályosítva az érdekek (lehettek azok politikaiak, anyagiak, személyesek)
által. Vagy kerestünk mást, akire mutogathatunk? Siratunk-e inkább korábbi igazságtalanságokat?
Féltjük-e kitalált árnyaktól a biztonságunkat? Egy ideológiát, egy embert vakon
követve.
Fred
R. Bleakley, nyugalmazott újságíró a 20. századi magyar- és világtörténelem
sötét világába vetette bele magát, olyan dokumentumokat, személyes
visszaemlékezéseket és elbeszéléseket tanulmányozva, vagy éppen saját maga
által felvéve, melyek úgy maradnak ki a hazai történelemoktatásból, hogy éppen
a magyar történelemről és a második világháború társadalmáról szólnak a
leginkább. A holokauszt mint téma a mai napig sokszínű vetületben visszatérő
eleme a tényfeltáró irodalomnak, a történeti munkáknak, a szépirodalomnak és a „szórakoztató”
irodalomnak is. A holokauszt-könyvek – elsősorban a memoárok és személyesebb
visszaemlékezések – állandó visszatérői az olvasmánylistámnak. Bleakley könyve
ugyan részben ilyen elemeket is beemel, a fő hangsúly a tényfeltáráson, a
történeti kontextuson van.
A
könyv a magyarországi deportálásokat, a magyar zsidók haláltáborokba küldését –
illetve ennek körülményeit, befolyásoló tényezőit és leállítását járja körül
nagy gonddal, elsősorban Czeslav Mordowicz és Arnost Rosin „közbenjárását”
vizsgálva. A világháborús események fonalát így a normandiai partraszállás napján,
azonban ettől sokkal keletebbre, a magyarországi események kellős közepén
vesszük fel, mikor Horthy Miklós jóváhagyásával a pesti és más vidéki gettók
zsidóságát, gyakorlatilag mindenféle társadalmi ellenállás nélkül a halálba
küldi az ország. A magyar történelemben kevéssé ismertek Oskar Schindlerek vagy
Nicholas Wintonok, akik nagy számban menekítették volna a lakosságot (persze,
azért szerencsére akadtak nálunk is, akik nem nézték tétlenül a népirtást,
róluk szól a turnéhoz kapcsolódó játékunk). Akadt azonban két, mindenre elszánt
lengyel zsidó, akik a haláltáborokból kimenekülve küldetésüknek érezték, hogy
felvilágosítsák a világot a koncentrációs táborokban folyó borzalmakról, s
akiknek köszönhetően a magyarországi deportálásokat 1944 nyarán leállították,
rengeteg életet megmentve a biztos haláltól.
A
holokausztról tanulunk az iskolában, végighaladunk a világtörténelem széles
palettáján, de arról keveset hallunk (vagy egyáltalán semmit), hogy a magyar
történelmet vagy a magyarok részvételét a történelem alakulásában hogyan
interpretálja a nemzetközi szakirodalom. Engem nagyon izgat ez a kérdés is, és
persze találkoztam már elborult megfogalmazásokkal (mint a trianoni békediktátum
értelmezése Magyarország függetlenedéseként egy szlovák hallgatói dolgozatban),
de talán ezek ismerete is hozzájárulhatna ahhoz, hogy a történelmet – így jelen
korunkat is – kritikával és értően tudjuk szemlélni. Ehhez persze az is
hozzájárulna, ha a saját hibáinkkal és bűneinkkel is szembe tudnánk nézni
(egyáltalán a közéleti diskurzusban is meg tudnánk különböztetni a hibát a
bűntől, ha már itt tartunk), és a magyar történelmet sem ideológiák mentén
szemlélnénk. Bleakley könyve szerintem ebből a szempontból igazán tanulságos: Horthy
Miklós, Szálasi Ferenc és a magyar politikai elit nem a saját pozíciónkból,
hanem külső szemszögből, újfajta források bevonásával kerül a könyv lapjaira.
A
másik hatalmas értéke a könyvnek, maga a lényeg: Czeslav Mordowicz és Arnost
Rosin története, akik a haláltáborból kimenekülve, személyesen tettek az ellen,
hogy ami velük megtörtént, ne történhessen meg mással. A beszámolóikat – annak ellenére,
hogy nem előzményektől mentes, hiszen a korábbiakban Vrba és Wetzler, szökésüket
követően szintén jelentést adtak a táborok világáról –, sokan kétkedve fogadták,
hiszen tulajdonképpen nem volt széleskörben (el)ismert, mi zajlik a
koncentrációs táborokban. Mordowicz és Rosin minden téren alátámasztották a
korábbi vallomásokat, mely így már sokkal többekhez elért, és bizonyítást
nyert. Az Auschwitzból való szökésük, a tervezés és a megvalósítás fázisának
bemutatása teljesen letaglózó leírás, az életösztön, a kitartás, a megfigyelés és
az elszántság egy olyan szegmensét mutatja be, ami teljesen bénítóan hatott rám.
Érdemtelen, hogy Mordowicz és Rosin neve nem kerülnek megemlítésre – legalább –
a történelemórákon. Egészen elképesztő, hogy a szökést követően dacolva a traumáikkal,
a szenvedéseikkel azért tettek, hogy egy teljesen antiszemita közegben elérjék
a deportálások leállítását.
Bleakley
könyve – annak ellenére, hogy terjedelme alig éri el a kétszázötven oldalt – megterhelő
és nehéz olvasmány, egy hosszabb és néhány további, egy-egy darabos
képmellékletet is közöl. A történeti beágyazás a magyar és nemzetközi politikai
szereplőket is bemutatja, a magyarországi deportálásokat, Mordowicz és Rosin
jegyzőkönyvének elkészültét fókuszba emelve. A holokauszt történeti, politikai vetülete
iránt érdeklődők számára abszolút ajánlott munka.
Blogturné Klub
A
21. Század Kiadónál jelent meg Fred R. Bleakley író, nyugalmazott újságíró
dokumentumregénye, ami történelmi pontossággal mutatja be a holokauszt
legszörnyűbb napjait. Bleakley regényéből megismerhetjük a két rab hogyan
segített abban, hogy a kétszázezer Budapestről deportálásra váró zsidót
megmentsenek a halál torkából. Tarts velünk te is a Blogturné Klub 4
bloggerével, és ismerd meg a II. világháború legsötétebb napjait ebből az
egyedülálló könyvből.
A turné állomásai
02.24. Zakkant olvas
02.25. Milyen könyvet olvassak?
02.27. Könyv és más
02.29.
Szembetűnő
Nyereményjáték
Czeslav
Mordowicz és Arnost Rosin vallomásai rengeteg ember életét megmentették, de nem
ők voltak az egyetlenek a holokauszt alatt, akik különböző országokban, és/vagy
Magyarországon segítették a zsidókat, hogy elkerüljék a haláltáborokat. Minden
blogon olvashattok egy kis leírást, és találhattok egy képet is segítség
gyanánt. Nektek nincs más dolgotok, hogy beírjátok a Rafflecopter dobozba a
keresett személy nevét, aki szintén sok zsidót mentett meg a biztos haláltól.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladvány:
Lengyel
származású felvidéki nemesi családba született 1884-ben, szerzetes, politikus,
országgyűlési képviselő és a feminizmus elismer női alakja volt. 1915-ben
szociális iskolát nyitott, majd 1915. március 25-től A Keresztény Nő című
katolikus egyesületi lapot szerkesztette. 1918 márciusában a lap neve Magyar
Nőre változott, ami alcíme szerint A keresztény feminizmus lapja volt. 1942-től
az egész országban ún. világnézeti kurzusokat szervezett, hogy a keresztény
értékrend közvetítésével ellensúlyozza a hitleri propagandát. 1943-ban Rómába
utazott, hogy személyesen sürgesse XII. Piusz pápát a cselekvésre. Rendelkezése
szerint a testvérek több rendházban is bújtattak üldözötteket, köztük Heltai
Jenőt, Gyarmati Fannit, valamint Rusznyák Istvánt is.
a Rafflecopter giveaway
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése