Egy jegyzőkönyv az élet

A tetteinkkel, a bűneinkkel való kollektív szembenézés nehéz feladat – talán ehhez napjainkban sem kell különösebben hosszú magyarázatot adni. Ki lesz a bűnbak, ha már nincs ki mögé állni? Nehéz elfogadni, hogy elődeink, a politikánk a korábbi évszázadokban (is) sunyi, megalkuvó módon áldozta be azokat, akik az adott rendszerben a legesendőbbek voltak, vagy éppen azzá váltak. 

Fred R. Bleakley: Az Auschwitz-jegyzőkönyv

21. Század Kiadó, 2024, 254 oldal

Fordította: Fejérvári Boldizsár

Csillagérték: 8

Szembenéztünk-e valaha azzal, hogy az 1940-es években hány ezer ember életét áldozta be a politika? Egy ideológiát, egy embert vakon követve. A hibáit látva, azonban elhomályosítva az érdekek (lehettek azok politikaiak, anyagiak, személyesek) által. Vagy kerestünk mást, akire mutogathatunk? Siratunk-e inkább korábbi igazságtalanságokat? Féltjük-e kitalált árnyaktól a biztonságunkat? Egy ideológiát, egy embert vakon követve.

Fred R. Bleakley, nyugalmazott újságíró a 20. századi magyar- és világtörténelem sötét világába vetette bele magát, olyan dokumentumokat, személyes visszaemlékezéseket és elbeszéléseket tanulmányozva, vagy éppen saját maga által felvéve, melyek úgy maradnak ki a hazai történelemoktatásból, hogy éppen a magyar történelemről és a második világháború társadalmáról szólnak a leginkább. A holokauszt mint téma a mai napig sokszínű vetületben visszatérő eleme a tényfeltáró irodalomnak, a történeti munkáknak, a szépirodalomnak és a „szórakoztató” irodalomnak is. A holokauszt-könyvek – elsősorban a memoárok és személyesebb visszaemlékezések – állandó visszatérői az olvasmánylistámnak. Bleakley könyve ugyan részben ilyen elemeket is beemel, a fő hangsúly a tényfeltáráson, a történeti kontextuson van.

A könyv a magyarországi deportálásokat, a magyar zsidók haláltáborokba küldését – illetve ennek körülményeit, befolyásoló tényezőit és leállítását járja körül nagy gonddal, elsősorban Czeslav Mordowicz és Arnost Rosin „közbenjárását” vizsgálva. A világháborús események fonalát így a normandiai partraszállás napján, azonban ettől sokkal keletebbre, a magyarországi események kellős közepén vesszük fel, mikor Horthy Miklós jóváhagyásával a pesti és más vidéki gettók zsidóságát, gyakorlatilag mindenféle társadalmi ellenállás nélkül a halálba küldi az ország. A magyar történelemben kevéssé ismertek Oskar Schindlerek vagy Nicholas Wintonok, akik nagy számban menekítették volna a lakosságot (persze, azért szerencsére akadtak nálunk is, akik nem nézték tétlenül a népirtást, róluk szól a turnéhoz kapcsolódó játékunk). Akadt azonban két, mindenre elszánt lengyel zsidó, akik a haláltáborokból kimenekülve küldetésüknek érezték, hogy felvilágosítsák a világot a koncentrációs táborokban folyó borzalmakról, s akiknek köszönhetően a magyarországi deportálásokat 1944 nyarán leállították, rengeteg életet megmentve a biztos haláltól.

A holokausztról tanulunk az iskolában, végighaladunk a világtörténelem széles palettáján, de arról keveset hallunk (vagy egyáltalán semmit), hogy a magyar történelmet vagy a magyarok részvételét a történelem alakulásában hogyan interpretálja a nemzetközi szakirodalom. Engem nagyon izgat ez a kérdés is, és persze találkoztam már elborult megfogalmazásokkal (mint a trianoni békediktátum értelmezése Magyarország függetlenedéseként egy szlovák hallgatói dolgozatban), de talán ezek ismerete is hozzájárulhatna ahhoz, hogy a történelmet – így jelen korunkat is – kritikával és értően tudjuk szemlélni. Ehhez persze az is hozzájárulna, ha a saját hibáinkkal és bűneinkkel is szembe tudnánk nézni (egyáltalán a közéleti diskurzusban is meg tudnánk különböztetni a hibát a bűntől, ha már itt tartunk), és a magyar történelmet sem ideológiák mentén szemlélnénk. Bleakley könyve szerintem ebből a szempontból igazán tanulságos: Horthy Miklós, Szálasi Ferenc és a magyar politikai elit nem a saját pozíciónkból, hanem külső szemszögből, újfajta források bevonásával kerül a könyv lapjaira.

A másik hatalmas értéke a könyvnek, maga a lényeg: Czeslav Mordowicz és Arnost Rosin története, akik a haláltáborból kimenekülve, személyesen tettek az ellen, hogy ami velük megtörtént, ne történhessen meg mással. A beszámolóikat – annak ellenére, hogy nem előzményektől mentes, hiszen a korábbiakban Vrba és Wetzler, szökésüket követően szintén jelentést adtak a táborok világáról –, sokan kétkedve fogadták, hiszen tulajdonképpen nem volt széleskörben (el)ismert, mi zajlik a koncentrációs táborokban. Mordowicz és Rosin minden téren alátámasztották a korábbi vallomásokat, mely így már sokkal többekhez elért, és bizonyítást nyert. Az Auschwitzból való szökésük, a tervezés és a megvalósítás fázisának bemutatása teljesen letaglózó leírás, az életösztön, a kitartás, a megfigyelés és az elszántság egy olyan szegmensét mutatja be, ami teljesen bénítóan hatott rám. Érdemtelen, hogy Mordowicz és Rosin neve nem kerülnek megemlítésre – legalább – a történelemórákon. Egészen elképesztő, hogy a szökést követően dacolva a traumáikkal, a szenvedéseikkel azért tettek, hogy egy teljesen antiszemita közegben elérjék a deportálások leállítását.

Bleakley könyve – annak ellenére, hogy terjedelme alig éri el a kétszázötven oldalt – megterhelő és nehéz olvasmány, egy hosszabb és néhány további, egy-egy darabos képmellékletet is közöl. A történeti beágyazás a magyar és nemzetközi politikai szereplőket is bemutatja, a magyarországi deportálásokat, Mordowicz és Rosin jegyzőkönyvének elkészültét fókuszba emelve. A holokauszt történeti, politikai vetülete iránt érdeklődők számára abszolút ajánlott munka.

Blogturné Klub

A 21. Század Kiadónál jelent meg Fred R. Bleakley író, nyugalmazott újságíró dokumentumregénye, ami történelmi pontossággal mutatja be a holokauszt legszörnyűbb napjait. Bleakley regényéből megismerhetjük a két rab hogyan segített abban, hogy a kétszázezer Budapestről deportálásra váró zsidót megmentsenek a halál torkából. Tarts velünk te is a Blogturné Klub 4 bloggerével, és ismerd meg a II. világháború legsötétebb napjait ebből az egyedülálló könyvből.

A turné állomásai

02.24. Zakkant olvas

02.25. Milyen könyvet olvassak?

02.27. Könyv és más

02.29. Szembetűnő

Nyereményjáték

Czeslav Mordowicz és Arnost Rosin vallomásai rengeteg ember életét megmentették, de nem ők voltak az egyetlenek a holokauszt alatt, akik különböző országokban, és/vagy Magyarországon segítették a zsidókat, hogy elkerüljék a haláltáborokat. Minden blogon olvashattok egy kis leírást, és találhattok egy képet is segítség gyanánt. Nektek nincs más dolgotok, hogy beírjátok a Rafflecopter dobozba a keresett személy nevét, aki szintén sok zsidót mentett meg a biztos haláltól.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Lengyel származású felvidéki nemesi családba született 1884-ben, szerzetes, politikus, országgyűlési képviselő és a feminizmus elismer női alakja volt. 1915-ben szociális iskolát nyitott, majd 1915. március 25-től A Keresztény Nő című katolikus egyesületi lapot szerkesztette. 1918 márciusában a lap neve Magyar Nőre változott, ami alcíme szerint A keresztény feminizmus lapja volt. 1942-től az egész országban ún. világnézeti kurzusokat szervezett, hogy a keresztény értékrend közvetítésével ellensúlyozza a hitleri propagandát. 1943-ban Rómába utazott, hogy személyesen sürgesse XII. Piusz pápát a cselekvésre. Rendelkezése szerint a testvérek több rendházban is bújtattak üldözötteket, köztük Heltai Jenőt, Gyarmati Fannit, valamint Rusznyák Istvánt is.

a Rafflecopter giveaway