A
Naphegy Kiadó Életrajzi mesesorozatában kalandozhatunk a tudományok, a kultúra,
az irodalom, az orvoslás, a sport vagy éppen a kertészet világában, a sorozat soron
következő történetében pedig jócskán elhagyjuk a történelmi Magyarország
határait.
Boldizsár Ildikó: A fiú, aki felfedező akart lenni
Illusztrálta: Maros Krisztina
Csillagérték: 8
Boldizsár
Ildikó mesekönyve egy olyan jelentős utazóról és felfedezőről szól, akinek a
neve kikerülhetetlen, ha közterekről vagy iskolákról van szó. De ki rejtőzik a
Kőrösi Csoma Sándor név mögött? A fiú, aki felfedező akart lenni ennek
igyekszik utánajárni.
Kőrösi
Csoma Sándor nevével magyar és történelem szakosként is találkoztam – persze,
jóval az egyetemi tanulmányaim előtt hallottam már a tibeti utazásáról. Nem is
tudom: talán vannak olyan történelmi személyiségek, akiknek a neve és a
tevékenysége valahogy belénk ivódik. Ki tudja, mikor. Kőrösi Csoma Sándor talán
nem olyan intenzitással van velünk gyerekkorunktól kezdve, óvodán és általános
iskolán keresztül, mint mondjuk Széchenyi István vagy Kossuth Lajos, de ha valaha
is felvetődik, talán a legtöbbek számára az utazó-felfedező képe talán beugrik
róla. Még akkor is, ha más egyéb nem. Azon túl igazából, hogy korszakra be
tudtam lőni, mikor élt és mivel vált elismertté, a róla szóló életrajzokat
kevéssé forgattam, így ilyen szempontból mindenképp egy csomó újdonságot
rejtett Boldizsár Ildikó mesekönyve.
Kőrösi
Csoma Sándor 1784-ben, szegény családban látta meg a napvilágot Csomakőrösön. A
mese, ahogy a sorozat többi részében is lenni szokott, a gyerekkortól kezdődően
követi végig az aktuális főszereplő életútját, gyermekkori álmait és terveit,
ebben az esetben még a szülőfalu elnevezésére is kitér a mesélő. Csoma Sándor
rendkívül szorgalmas, és a nyelvészet és a földrajz mellett hajthatatlanul
kitartó személyiségként elhatározta, hogy felderíti a magyarság eredetét,
melyhez Kelet felé volt szükséges vennie az irányt. Elképzelései nem voltak
alaptalanok, kutatásai nyomán biztosnak vélte, hogy ázsiai felfedezései előrébb
lendíthetik a magyarságról addigiakban alkotott történeti és nyelvészeti
ismereteket. Tudományos felkészültsége mellett vasszigorral edzette testét és
lelkét is a nagy út előtt, melyről természetesen sokak megpróbálták őt
lebeszélni.
A
mese végigköveti Kőrösi Csoma Sándor útjait és az azokkal járó korabeli
megpróbáltatásokat, mely nem csupán fizikális, de szellemi szempontból is
megterhelő, embert próbáló vállalkozásnak bizonyult. Csoma – mint azt tudjuk –,
végül Tibetben telepedett le, s a tibeti nyelv leírását tűzte ki céljául. Az ő
nevéhez kötődik az első tibeti-angol szótár megalkotása is. Mindemellett
elmerül a tibeti hitvilág tanaiban, megismerte a buddhista vallás iratait, s
ettől kezdve igyekezett minden tudásanyagot begyűjteni a Nyugaton addig
ismeretlen Tibet földrajzáról, történelméről, vallásáról és nyelvéről. Különös
izgalommal vártam a buddhista kolostorok leírásait, mert bár alapvetően nem
merültem el ebben a vallásban, a képi és szöveges ábrázolásokban (legyen az
film, életrajzi beszámoló vagy kép), számomra ezek mindig valami
megmagyarázhatatlan, misztikus nyugalmat árasztottak. Ezt ebben a mesében nem
igazán tapasztaltam.
Kicsit
keményen hangozhat, de szerintem A fiú, aki felfedező akart lenni a sorozat
egyik érdemtelenül leggyengébb része, szövegezésében és illusztrációjában
egyaránt (ettől függetlenül, ha a csillagozásra néztek, azért nem egy elborzasztó számot láttok). Maga a mese nagyon törekszik rá, hogy Kőrösi Csoma Sándor
elhivatottságát jól prezentálja, de nyelvi eszközeiben mintha bizonytalan lett
volna, hogy konkrétan mely korosztályt is célozza olvasójának. A leegyszerűsített,
néhol túlmagyarázó egységek viszont szöges ellentétben állnak a sokszor csupán
odavetett földrajzi nevekkel, melyekhez az illusztráció sem szolgál lényegében
semmiféle érdemi plusz információval a történeten belül (a belső borítók ezt a feszültséget azért oldják). A tibeti egységeknél Kőrösi Csoma Sándor megjelenítése
egyáltalán nem tudásvággyal felfegyverzett alakként jelenik meg, sokkal inkább
kiégett figuraként, aki nagyjából azóta nem alhatott, mióta elindult
Magyarországról. AZ én olvasatomban egy gyerek számára rengeteg plusz
információ hiányzik a történet jó és élményszerű elsajátítására, a már említett
földrajzi hiányosságokon kívül is. Nem magyarázza meg, mi a pestis, nem
tisztázza, hogyan jutott pénzhez az utazások során. Elképzelhető, hogy ez
esetben kissé kritikusabb voltam a megvalósítással, és még egy élccel élve,
mintha a ragyogó életút hullámát lovagolta meg a szerző és az illusztrátor is,
abban a nyugalomban, hogy Kőrösi Csoma Sándorról nem lehet gyenge mesekönyvet
kiadni. A gyengeség egyébként valóban túl szigorú és igazságtalan is volna: a
fenti megjegyzéseim ellenére ez a mesekönyv is nagyon informatív és
figyelemfelkeltő, jó háttértudást képes adni – és talán további kutatásra is
sarkallja a kisiskolás korosztályt. Ráadásul, nagyon erős tanulságot is
megfogalmaz a kitartásról, a buktatók legyőzéséről és arról, hogyha olykor nem
is az eredetileg elképzelt ösvényen haladunk, lehet, hogy még egy annál is
különlegesebb útra érkezünk.
Blogturné Klub
A Naphegy Kiadó kínálatában jelent meg az Életrajzi mesekönyv sorozat, amelynek célja, hogy a méltán híres és ismert hazai személyek életét közelebb hozza gyermekeinkhez. Ezen a turnén most a sorozatban megjelent kötetek közül hetet mutatunk be nektek. Tartsatok velünk, ismerjük meg Szabó Magda, Elek Ilona, Karikó Katalin, Kőrösi Csoma Sándor, Bálint György, Hugonnai Vilma és Kós Károly életét, ha pedig nektek kedvez a szerencse, meg is nyerhetitek az egyik mesekönyvet.
A turné állomásai
02.15. Csak olvass!
(A lány aki….)
02.16. Szembetűnő
(A lány, aki szavakkal varázsolt)
02.17. Könyv és más
(A lány aki….)
02.18. Szembetűnő
(A fiú, aki varjúvárról álmodott)
02.19. Csak olvass!
(A fiú, aki….)
02.20. Könyv és más
(A fiú, aki….)
02.21. Szembetűnő
(A lány, aki olimpiát nyert)
02.22. Veronika's Reader Feeder
02.23. Szembetűnő
(A fiú, aki felfedező akart lenni)
02.24. Hagyjatok! Olvasok!
02.25. Szembetűnő
(A lány, aki kutató akart lenni)
02.26. Szembetűnő
(A fiú, aki kertész akart lenni)
Nyereményjáték
Mostani játékunkban a sorozatban is szereplő, híres magyar emberekre koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A feladvány:
Melyik évben jelent meg Szabó Magda: Abigél című
könyve?
a Rafflecopter giveaway
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése