2016. szeptember 23., péntek

Makai Rita: Határtalan szerelem Párizsban

2016 júniusában jelent meg Makai Rita könyve, a Határtalan szerelem Párizsban. Ha gy könnyed romantikus lányregényre várnánk, kicsit csalódhatunk: ez a kötet jóval több egy szimpla rózsaszín limonádénál. 


Makai Rita: Határtalan szerelem Párizsban
Megjelenés: 2016. június
Kiadó: Athenaeum
Kiadói sorozat: Magyarok külföldön
Téma, műfaj: romantikus, életrajzi
Megrendelhető: ITT
Oldalszám: 382 oldal
Csillagérték: 10

Fülszöveg:
Volt ​​egyszer egy lány, aki a karrierjét, a családját, a barátait és a teljes addigi életét hátrahagyva úgy döntött, hogy belevág a nagy kalandba és Párizsba költözik, mert ott várt rá a szerelem. Egy lány, aki kezdetleges nyelvtudással (ami nagyjából arra volt elég, hogy rendeljen egy italt, és még azt sem értették a kiejtése miatt) összepakolt és repülőre szállt. Egy lány, aki ahelyett, hogy „munkanélküli vagyok” (je suis au chômage), olykor azt találta mondani, hogy „fűtés vagyok” (je suis un chauffage). Egy lány, aki sokszor sírta magát álomba, mert minden önbecsülését elvesztette, és úgy érezte, nem tud majd boldogulni, hiányzott neki a család és a barátok támogatása, egy ölelés, egy jó (magyar) szó. De ez a lány nem adta fel, tanult és küzdött, mert volt valami, ami minden pillanatban erőt adott neki: egy kedves arc, egy meleg barna szempár, és a hit, hogy a szerelemnek semmi sem szabhat határt. Ez a történet két különleges emberről szól, és arról, hogy ha kinyitjuk a szívünket a világ felé és elhisszük, hogy kivételesek vagyunk, akkor mindent megváltoztathatunk. Különösen a szerelem városában.



Makai Rita könyvét úgy lapoztam fel, hogy nem volt különösebb előfeltevésem vagy bármiféle elvárásom vele szemben. Nagyon megtetszett a borító, a cím, a hangulat, amit árasztott magából a könyv, akárhányszor megpillantottam a könyvesbolt kirakatában, és persze érdekelt a magyar lány és az arab fiú egymásra találása is. Leginkább arra voltam kíváncsi, vajon egy öntudatos, határozott nő milyen nehézségekkel találja magát szemben, mennyit - kicsit erősen fogalmazva - "farag" magából egy új kapcsolatért. De összességében, csak néhány kedves órát szerettem volna egy kedves könyv társaságában. Talán ezek miatt is volt olyan kellemes meglepetés számomra a kötet.

"A tudatunk egy mágnes, azt vonzod be, amit gondolsz, az vagy, ami másokban zavar. És sosem késő változtatni, megéri kockáztatni és elhagyni a komfortzónát. Az események néha puzzle-darabok és később állnak csak össze egésszé, hagyni kell folyni az életet, mert olyan szép a világ. Idővel minden a helyére kerül."

A kötet eleje mindjárt elvarázsolt. Nagyon szeretem az őszinte elbeszélői megnyilatkozásokat, az önvizsgálatra képes egyéniségeket, a lélek mélyébe engedő anekdotákat. Nem csupán a könyvek lapjain, de a való életben is. Az emberi kapcsolataimban és az irodalomban egyaránt az őszinteség a kiindulópont. Az első oldalak után nem igazán volt kétséges számomra, hogy egy érzékeny szerző könyvét tartom a kezemben. A Határtalan szerelem Párizsban egy őszinte vallomással nyit, egy felismeréssel, egy belső utazással "...nincs tudatosulás fájdalom nélkül." Nem tudhatjuk, hogy ez a "tudatosulás" mikor és hol következik be, az elbeszélővel egy perui úton. Nagyon tetszett a lelki folyamat leírása. Igen, néha meg kell állnunk, és nem árt mérlegelni: tényleg úgy élem a mindennapjaimat, ahogyan elképzeltem? Tényleg jól érzem magam abban a kapcsolatban, melyben élek? Tényleg mellette képzelem el az életem? S ha nem, hát nem szabad tovább időzni egy megrekedt élethelyzetben. A változáshoz, illetve az első lépés megtételéhez hatalmas bátorságra és erőre van szükség. S igen, benne van a pakliban, hogy ha el is indulunk az új úton, nem oldódik meg minden probléma egy csapásra, nem válik semmi sem egyszerűbbé, és még jó ideig ott fog motoszkálni  a gondolat, egészen hátul a tudatalattiban: mi lesz most velem? Mi van, ha egyedül maradok?

Makai Rita
"Az élet mindig az utunkba sodor embereket, akikkel van közös sorsunk, vagy nincs, de mindenképpen tanulhatunk tőlünk vagy az önmagunkról szerzett felismerésből, amit nekik köszönhetünk."

Nincsenek véletlenek - vallja a könyv (ezt én is így gondolom egyébként). Makai Rita története pedig ékes bizonyíték erre. A szerelem ott és akkor talál rá, ahol talán nem is várja. Párizsban, a szerelem városában - egy arab fiú személyében. De hogyan működhet egy magyar lány és egy arab fiú kapcsolata a mindennapokban? Hogyan hidalhatóak át a kulturális, szocializációs különbségek? Benned is elkezdtek működni a sztereotípiák, ugye? Nagyjából te is, és én is tisztában vagyunk azokkal a bélyegekkel, melyeket az arab világra süt a közvélemény - napjainkban ismét egyre nagyobb indulatokkal. Miből erednek ezek? A legtöbb esetben - azt hiszem - az ismeret hiányából. A félelem és az ebből kialakuló gyűlölet vagy kirekesztés általában véve ebből táplálkozik. A Határtalan szerelem Párizsban szembesít a különbségekkel, és nem lepel alatt, rózsaszín ködben csomagolva tér ki a válaszok elől, hanem ügyesen, a történetbe szőve felel még a fel nem tett kérdéseinkre is - saját példán, élményeken és tapasztalatokon keresztül, elindulva a megismerkedéstől, végighaladva a kapcsolat kibontakozásán, a francia közegbe való beilleszkedésen, egészen az afrikai utazásig, a közös életig.

"A gondolataid befolyásolják a tetteidet, teremtő erejük van, 
ennek tudatában kell lenni, és figyelni rájuk."

A Határtalan szerelem Párizsban az életrajzi és a motivációs kötet egy egészen különleges kis elegye, megszórva egy nagy adag kulturális barangolással. Szerettem a tudatosságot, ami átszőtte a sorokat. Mindig csodálatra méltó olyan egyéniségekkel megismerkedni - akár egy kötet lapjain, akár személyesen - akik ennyire jelen vannak a saját életükben, az emberi kapcsolataikban, akik ennyire nyitottak, s mégis megfontoltak. A kötetből árad az optimista szemlélet, ami igazából feledtette azokat a stilisztikai sutaságokat, amik főleg a könyv elején gyakran előfordultak (ismétlődő, félig átfogalmazott mondatok egy bekezdésen belül). Különösen kedveltem, hogy a motivációs jellegű elbeszélésekben csupa olyat olvastam, amit én is hasonlóan gondolok, vagy próbálom azok mentén élni a mindennapjaimat. Nem feltétlenül szó szerint (bár a "nincsenek véletlenek" és a "minden mindennel összefügg" az én "életvezetési kisszótáramban" is előkelő helyen szerepel). Voltak szép számmal olyanok is, amik ugyanazt az üzenetet fejezik ki, csak picit másképp. Az egyik kedvencem a könyvből, hogy "Ugyanaz a pillanat már sosem ismétlődik meg, akkor kell cselekedni.", amit én Schiller szavaival élve az "Amit nem fogadtál el a pillanattól, az öröklét sem hozza vissza már." gondolattal vallok: vagyis tényleg akkor és ott kell megtenni/kimondani azt a valamit, amikor a pillanat ezt kínálja. A belül ragadt mondatok, cselekedetek sokszor betegítenek meg minket. De nem filozofálgatok tovább. 


"Persze az ember látja itt-ott a bukkanókat (a káros szenvedélyeket vagy a birtoklási vágyat, a féltékenységet, az öntörvényűséget), de valójában mégsem akarja észrevenni őket, mert ez az ő saját, tökéletes tündérmeséje, amely ugye nem érhet véget máshogy, csak happy enddel.""A gondolataid befolyásolják a tetteidet, teremtő erejük van, 
ennek tudatában kell lenni, és figyelni rájuk."

Makai Rita könyve tényleg kellemes meglepetés volt számomra. A pozitív, érzékeny és gördülékeny elbeszélői stílus, a nyitottság, az őszinteség mind-mind hozzájárult ehhez a meglepetéshez. Olyan jó lenne, ha mind így tudnánk örülni saját és egymás sikereinek. Az elbeszélőben nincs harag vagy irigység, nem csupán azt a sok jót veszi természetesnek, amit kapott/amiért megdolgozott, hanem azt is, hogy igenis vannak az életben problémák, amelyekkel szembesülünk, de mikor ezek bekopogtatnak hozzánk, nem felemelt kézzel kell kihátrálnunk előlük, mert meg tudunk birkózni velük.

"Légy te a változás, amit a világban látni akarsz. 
Előlegezd meg a jót, és megtörténik. 
Meglátjátok, működik."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése