Nicholas Sparks: Az utolsó dal

Nicholas Sparks milliók szívét meghódította már, és csalt könnyeket a szemükbe. A Blogturné Klub tavaszi, öt állomásos Nicholas Sparks turnéján két könyvét is megismerheted. Ismerd meg velünk Te is Az utolsó dal és az Engem láss című könyveit, és ha ügyesen játszol, a Te polcod is Sparks könyvvel gazdagodhat! Egy turné, dupla élvezet!

Nicholas Sparks: Az utolsó dal

Eredeti megjelenés: 2009.

Hazai megjelenés: 2016. (2010)

Kiadó: General Press Kiadó

Megrendelhető: ITT

Fordította: Szabó Ágnes

Műfaj, téma: romantikus, családi

Oldalszám: 448 oldal

Csillagérték: 9

Fülszöveg: 

Nicholas Sparks legújabb könyve egyszerre két ember megható történetét hozza közel hozzánk: egy lányét és egy apáét. A lány regénye kamaszkori lázadásról, barátságról, az első szerelem öröméről és fájdalmáról, az apáé egy házasság kudarcáról, a gyerekek iránti feltétlen szeretetről szól. Az elvált Steve a nyári szünidőt gyermekeivel tölti tengerparti szülővárosában. Jonah, a kisfia boldog, hogy újra együtt lehetnek, de Ronnie, a nagylány, aki három éve nem áll szóba apjával, megbántottnak és csalódottnak érzi magát a kényszerű utazás miatt. Apja embersége, a kettejüket összekötő zenei tehetség, egy dal és egy titok segíti őket abban, hogy újra egymásra találhassanak. A megrázó történetet baljós sejtelmek és közössé váló álmok alakítják. Az utolsó dal mégiscsak egy szerelmesregény; arról az érzésről szól, amely először gyújtja meg a szívet, boldogságot és kétségeket szül, és van olyan erős, hogy két fiatalt összekössön. Mint a szerző annyi korábbi könyve, ez a mű is megihlette a mozgókép világát, Miley Cyrus és Greg Kinnear főszereplésével filmvászonra álmodva figuráit.

Nicholas Sparks. Az író, aki minden egyes történetével belopja magát a szívembe. Fogalmam sincs, hogy csinálja. Amit másnál giccsnek vagy "nyálnak" tartanék, az nála működik. De miért? Valamit csak tudhat ez a fickó! Mert mikor azt hiszem, ez bizony egy lapos sztori lesz, és egyetlen könnycseppet sem fogok hullatni, akkor bumm: jön valami, elsöpör és felrúg mindent, bevonz és magával ránt. Hogy van ez, kérem? Fejtegetem, fejtegetem...egyre több könny csordul le az arcomon, és egyre inkább várom a következő regényt, amit tőle olvashatok. Most épp Az utolsó dalra került sor, mely a második kiadásban csodaszép borítót is kapott.

"- Mi ez a cucc? - kérdezte.

- Azt hiszem, művészetnek hívják."

A könyvből filmet is forgattak

Az utolsó dal története két szálon, két generációt bemutatva fut - és fonódik végül össze. Anélkül, hogy belebonyolódnék a cselekményleírásba, dióhéjban mindenképp említést kell tennem ezekről a szálakról. Az egyik egy fiatal, talán kicsit útkereső, különc és lázadó, ámbár valamiért mégiscsak szimpatikus, tizenhét éves leányzó, Ronnie története. A lány szülei elváltak, s noha apjával már három éve nem beszélt, anyjával való kapcsolata sem éppen idilli. Valami motoszkál a háttérben, ami kölcsönös meg-nem-értettségben ölt testet. Ennek csúcsa, hogy a szülők közösen úgy döntenek, a nyarat Ronnie és öccse, Jonah apjuknál töltik a tengerparton. A helyzettel való megbarátkozás a legkevésbé sem megy simán, azonban talpraesett hősnőnket egy percig sem kell félteni. Viszonylag gyorsan beindulnak az események körülötte: barátság, árulás, elfogadás, titkok és örömök - avagy a kamaszkor minden pozitívuma és negatívuma. Ezzel együtt pedig - természetesen - a szerelem. Ronnie és Will kapcsolata és szerelmük kibontakozása egyszerre édes és keserű, Sparks lényegében az összes praktikát bevetette: a vidék és város ellentétét, a szülői ellenzést, a testvéri támogatást, a titkokat, no és persze a humort és a hamisíthatatlan sparksi romantikát és könnyedséget is. A "fiatalabb szekcióban" Ronnie mellett Blaze jellemfejlődése, a dackorszak csúcsa (és hanyatlása) volt a legérdekesebb számomra: a szülők elől való menekülés, a lehorgonyzás egy rossz kapcsolatban és végül a megbékélés, a kapcsolatok tisztázása.

"Az érzelmek jönnek-mennek – irányíthatatlanok."

A regény másik komponense a szülők, elsősorban az apa, Steve története. Rögtön az elején gyanússá vált, miért fontos számára, hogy - három évi sikertelen kapcsolatfelvétel után - gyerekei az egész nyarat nála töltsék. Meg amúgy is: hogy lehet, hogyha szereti a gyerekeit, törődik velük, három évig mégsem sikerül rendezni a viszonyukat? Három év borzasztóan sok idő, nem beszélve arról, hogy éppen ebben az időszakban, a tinédzserkor közepén mennyire az! A férfi története jóval lassabban kristályosodik ki, és leginkább a regény második felében kezd kibontakozni - a titkokkal és magyarázataikkal egyetemben. Persze, azért így is maradt bennem némi kérdőjel a szülők jellemét és morális értékeit illetően, de ez mellékes. A lényeg, hogy végül a két történet Ronnie és Steve kapcsolata egy mederben folyik tovább. Ami kicsit meglepő számomra, hogy Steve belső küzdelmei, lelkivilága és fejlődése leginkább csak cselekedeteiben követhető nyomon. A szerző nem igazán ad mellé kapaszkodókat, így sok szempontból csak utólagosan érthetjük meg cselekedeteinek mozgatórugóit: ez okozza a katarzist.

"- És Isten válaszolt?

- Isten mindig válaszol.

- És suttogás volt, vagy templomharang?

Ronnie hosszú idő óta először látta az öröm szikráját megvillanni a férfi szemében.

- Természetesen templomharang. Isten tudja, hogy az utóbbi időben rosszul hallok."

A regény picit lassan indul be, néhol úgy éreztem, felesleges köröket fut le túl hosszan, de mindezt egyszerűen nem tudom - sőt, nem is akarom - figyelembe venni (legyen elég az az egy csillag, amit a tízből kínkeservesen levontam), már csak amiatt sem, mert a történet második fele nagyon mélyen hatott rám. Nincs mese, zsepit bekészíteni! Nem csupán a megható jelenetek miatt, ugyanis a párbeszédek szellemessége szintén levett a lábamról. A maga egyszerűségében, a magas labdák és azok lecsapása a szereplők kommunikációjában sokszor csalt mosolyt az arcomra. Ezek közül is Ronnie és Will csipkelődései és Jonah tulajdonképpen mindenkori megszólalásai tetszettek a leginkább. Jonah egyébként is abszolút a szívemhez nőtt. Szellemes, jópofa és életrevaló gyerkőc, a tipikus öcsi-típus, aki ki tud kergetni a világból, mégsem tudsz rá fél pillanatig sem haragudni, mert egyszerűen imádnivaló.

"Átszellemülten imádkozott egy csodáért, egy egész kicsi csodáért.

És mivel Isten figyelt, húsz perccel később a csoda be is következett."

Értékelésem első bekezdésére fűzve: mit tud Nicholas Sparks? Egyrészt ugye - szerintem - kiválóan ír, és talán még ennél is jobb érzékkel szövögeti a történeteit. Másrészt, nagyon jó megfigyelő. Nemcsak a saját korosztályát ismeri, hanem a fiatalabbakat is. No, és az idősebbeket. Nem csak egy generációt tud megszólítani. Pontosan érzi azokat a finom lelki rezdüléseket, amelyek az egyes életszakaszokban lejátszódnak bennünk, a témákat, amik foglalkoztatnak minket, az érdeklődési köreinket, a napi problémáinkat. És nem "egyoldalú", számomra a női és a férfi karakterei is roppant izgalmasak. És persze, állandó témája is elég telitalálatnak tűnik: a szerelem...

Kapcsolódó bejegyzések:
Nicholas Sparks: Szerelmünk lapjai
Nicholas Sparks: Eltékozolt évek
Nicholas Sparks: Üzenet a palackban

Blogturné Klub

A turné állomásai

04.09. - Szembetűnő: Az utolsó dal

04.10. - Deszy könyvajánlója: Engem láss

04.11. - Kelly&Lupi olvas: Az utolsó dal

04.12. - Szembetűnő: Engem láss

04.13. - Deszy könyvajánlója: Az utolsó dal

Nyereményjáték

Mostani játékunk Nicholas Sparks rajongóinak gyerekjáték lesz! Minden állomáson találtok egy-egy képet valamelyik Nicholas Sparks adaptációból. A feladatotok csak annyi, hogy kitaláljátok , melyik filmből származik a jelenetfotó, és beírjátok a KÖNYV címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ugye nem is nehéz?

Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A feladvány:

a Rafflecopter giveaway