Alison Espach: Induljon a nászmenet

Alison Espach regényéhez a fülszövege vonzott. Túl sok elem volt benne, ami érdekelt, de főként az a szarkazmus, amit ígért – hiszen, ha már egy picit elakadtunk, azt próbáljuk meg valahogy előnyünkre fordítani, de legalábbis kellő derűvel kezelni. Igen, ez nehéz feladat. Leírni és tanácsolni sokkal egyszerűbb.

Alison Espach: Induljon a nászmenet

Athenaeum, 2025, 496 oldal

Fordította: Szieberth Ádám

Csillagérték: 6

Az, hogy milyen egy adott könyv nemzetközi megítélése, kevés esetben szokott befolyásolni, nem jellemző, hogy előzetesen követem a tetszésindexeket, de legalábbis elhanyagolható, hogy ez hányszor foglalkoztatott vagy befolyásolt a következő olvasmányom megválasztásakor. Lényeg, a lényeg: az Induljon a nászmenet elég nagy meglepetést okozott.

Rahul Jandial: Miért álmodunk?

Az álmoknak különleges szerepe van az életünkben. Mindenki álmodik, de nem minden álomra emlékezünk. Az is érdekes, hogy néha – bár nem emlékszünk, mi zajlott az álmainkban éjszaka, mégis – az egész napunkra rányomhatja a hangulatát az éji kép. 

Rahul Jandial: Miért álmodunk?

21. Század Kiadó, 2025, 302 oldal

Fordította: Novák Gábor

Csillagérték: 8

Az álmokkal így persze nem csak éjjel találkozhatunk és nem csak akkor, mikor alszunk. Sőt, még olvashatunk is róla. A költészet, a próza évszázadok óta szól róla, a pszichológia is foglalkozik vele, s akkor ez ezotériáról már ne is szóljunk. De hogyan „jelennek meg” az álmok? És mit üzennek?

Mörk Leonóra: Cukrászbolt a narancsfához

Mörk Leonóra történeteivel 2024-ben kezdtem megismerkedni, s mind A Hellinger-Madonna, mind pedig A papagájos ablak egészen magával ragadó élmény volt számomra, mely felvillantotta, hogy bármennyire is vannak ambivalens érzéseim a német történelemmel és irodalommal kapcsolatban, vannak olyan vetületei is, melyek magukba szippantanak.

Mörk Leonóra: Cukrászbolt a narancsfához

Jaffa, 2024, 240 oldal

Csillagérték: 8

Ugyan az olvasmányélményeket követően elhatároztam, hogy ismét előveszem Goethe műveit, végül hamarabb kerítettem sort egy újabb Mörk-történetre. A Cukrászbolt a narancsfához az előző két könyv margójára kapott egyszerű, de nagyszerű borítót.

Daisy Wood: A windsori kastély könyvtárosa

Daisy Woodtól épp egy éve olvastam az első történetet – lehet, hogy új áprilisi szokásom lesz – persze, ha a kiadó is így tervezi –, hogy a tavasz közepén elidőzzek a szerző legújabb könyve társaságában. A Párizs elfeledett könyvesboltja kapcsán egy csomó tuti sikerreceptet megfogalmaztam, amivel Wood tökéletesen meg tudja fogni az olvasót.

Daisy Wood: A windsori kastély könyvtárosa

21. Század Kiadó, 2025, 350 oldal

Fordította: Borbély Judit Bernadett

Csillagérték: 8

Az a helyzet, hogy továbbra is ezen a nyomvonalon haladunk. Könyvek, Windsor és az 1940-es évek rejtélyei megint olyan kompozíció – ideértve a borítót is – amivel nem tudtam mást kezdeni, mint az olvasmánylistámra válogatni. Talán egy változást tudnék kiemelni: mintha Wood jobban írna.

David Nicholls: Ön itt áll

Bizonyos szerzők tollából azért merek második vagy harmadik történetet is leemelni a polcról, mert az első olvasmányomban tőlük valami olyan különlegeset adtak (magukból) az adott műfajhoz, ami maradandó élményt nyújtott számomra. 

David Nicholls: Ön itt áll

General Press Kiadó, 2025, 392 oldal

Fordította: Szieberth Ádám

Csillagérték: 8

David Nicholls az Egy nap kapcsán ajándékozott meg ezzel az élménnyel. Bár a (mozifilmes! – és itt most ki sem fejteném a sorozattal kapcsolatos csalódottságom) adaptációból szereztem hírt a regény létezéséről, tulajdonképpen a film utáni nap elolvastam a könyvet is. A történetet a „modern klasszikus” jelzővel illették, amivel tökéletesen egyetértettem, így mikor – tizenegy évvel az első Nicholls-élményem után – a legújabbat lapoztam fel, végigszaladt egy nyugodt mosoly az arcomon, mikor a sztori egy Austen-idézettel indított. 

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

A könyv és olvasó ideális találkozása mindig örömteli pillanat. Legalábbis számomra mindig plusz élményfaktort jelent, mikor egymásra találunk egy elbeszéléssel. Édes Anna történetét nagy vonalakban ismertem csak, valahogy az elmúlt évtizedekben nem vettem rá magam, hogy tényleg elolvassam.

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Animus Könyvek, 2025 (1926), 248 oldal

Kiadói sorozat: Könyvkincsek (1)

Csillagérték: 10

Az első ideális pont a kettőnk találkozásában minden bizonnyal az, hogy az Animus Kiadó új kiadói sorozatát, a Könyvkincseket Kosztolányi regénye nyitja, méghozzá egy számomra annyira lenyűgöző kiadásban, ami első látásra megszólított. Ezért több szempontból is nagyon hálás vagyok a kiadónak!

Janecskó Kata: Nők a hálóban

Nők a hálóban. Janecskó Kata könyvének címe olyannyira sokrétű és sokatmondó, mely már alapvetően elgondolkodtató arról, hogy mi is az a sok minden, ami körülvesz minket – és ami veszélyeket rejthet az online és az offline térben egyaránt. Nőként, emberként, társadalmi lényként a világban, az online és az offline térben mozogva.

Janecskó Kata: Nők a hálóban

21. Század Kiadó, 2024, 304 oldal

Csillagérték: 9

A világháló könnyed elérhetősége számtalan lehetőséget rejt, de ezekkel a lehetőségekkel – ahogy általában mindennel megesik – nem csak élni, visszaélni is lehet, és rendszerint szoktak is. A csalók, a szélhámosok, azok a szervezetek, melyek erre „szakosodtak”. Az áldozatok gyenge pontjai pedig könnyen feltérképezhetők, melyek egyik záloga részben szintén az online tér felerősödésének és egyik nem túl kellemes hozadékának, az elszigetelődésnek is betudható.