Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

Még 2013-ban olvastam Elizabeth Gaskell Észak és Dél című regényét. Akkorra már jó néhányszor lepörgettem a BBC regényből készült minisorozatát. A regény és az én történetem azonban valamivel korábbra tekint vissza. Most pedig, az írónő születésének 206. évfordulója környékén, leporoltam a régi értékelésem, felújítottam az emlékeim. Hiába, ha egy könyvvel vagy szerzővel története van valakinek, akkor azt illik megörökíteni és feleleveníteni.

Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

Lazi Könyvkiadó, 2008, 476 oldal

Azok közé tartozom, akik Jane Austen regényeivel, munkásságával nem tizenéves éveik közepén, inkább vége felé találkoztak. Talán ennek is köszönhető, hogy történeteinek kevésbé a romantikus voltát, inkább a korabeli társadalom ábrázolását, irodalmi divatjainak kikarikírozását és az ehhez társuló, mérhetetlenül szórakoztató iróniáját részesítem előnyben - persze, egy kis romantika sosem árt. Jogosan merülhet fel a kérdés, miért is írok Austenről, mikor épp Elizabeth Gaskell regényéről kellene szólnom...

Czóbel Minka: Két arany hajszál

A júniusban megjelent Moly Merítés rovatának egyik elemeként egy régebbi olvasmányom, Czóbel Minka: Két arany hajszál című beszélyéről írt értékelésem is helyet kapott. Visszaolvasva bő fél éve írt soraim, s körvonalaiban felidézve a kötet cselekményét, úgy határoztam, a blogon is nyomot hagyok erről a könyvről. Mert talán érdemes. Biztos.

Czóbel Minka: Két arany hajszál
Megjelenés: 2013. (1891)
Kiadó: Napvilág Kiadó
Téma, műfaj: klasszikus romantikus
Oldalszám: 160 oldal
Csillagérték: 7

Fülszöveg:

Czóbel Minka 1855-ben született, gazdag arisztokrata családban. Justh Zsigmond hatására kezdte el műveit kiadni 35 éves korában, 1890-ben, s azt ezt követő 16 év alatt rengeteget publikált.

A Két arany hajszál (1908) meglepően friss hangú szöveg. A gótikus regény műfajába sorolható, és bővelkedik romantikus, horrorisztikus, véres és kéjes elemekben. Dobos, a kóbor rablólovag Gábriel arkangyaltól két arany hajszálat kapott, emiatt semmilyen ártalom nem fog rajta. De megcsömörlik ettől, túl sok ez a hatalom, hogy bármit büntetlenül megtehet. Az erdő közepére vadbőrökkel és kincsekkel berendezett cédruspalotát épít, s onnan indul rabló portyáira. Ez a vadromantikus mesevilág csap át olykor a mai horrorműfaj előképébe, s ennek révén tarthat számot a regény a mai olvasó érdeklődésére.