Szentgyörgyi Barbara: Azt tényleg megeszed?

Az év végén, az új év elején sokan vonnak mérleget (szó szerint és átvitt értelemben is) az elmúlt évvel, időszakkal kapcsolatban, tesznek újévi fogadalmat vagy tűznek ki a következő december 31-re elérendő célokat. Én alapvetően ilyen vagyok, de mégsem. Inkább időszakokban gondolkozom, mint években (bár sokszor e kettő olykor pontosan fedi egymást). S annak ellenére, hogy nem hiszek az egyik napról a másikra való változásban, az év utolsó és első napját mindig valamiféle reménnyel a szívemben várom.

Szentgyörgyi Barbara: Azt tényleg megeszed?

Kulcslyuk Kiadó, 2024, 475 oldal

Csillagérték: 9

Mint írtam, a változások szerintem alap- és ideális esetben nem egyik napról a másikra következnek be. Jó esetben, folyamatosan fejlődünk és tanulunk, átgondoljuk, mi az, ami nekünk (a testünknek és a lelkünknek) jót tesz, vagy előrevezető. 2024 utolsó napján például rövid időn belül többször és más-más helyen botlottam abba, hogy „ne felejtsd el kidobni a szemetet”. Ennek nyomán egy hirtelen lendülettel cselekedtem, de nem gondolom, hogy ennek ne lenne gyászfolyamata.

Egyszóval, abban nem hiszek, hogy valaki aktuális év január 1-től leteszi a cigit, nem eszik több húst, nem fogyaszt több szénhidrátot, gyakrabban látogatja meg a szüleit, több énidőt iktat be, csökkenti a képernyőidőt, vagy mindennap elolvas legalább húsz oldalt. De abban igen, hogy fokozatosan, nem is feltétlenül napról napra, hanem inkább időről időre elmerül valami olyasmiben, ami számára hasznos, amit a saját maga érdekében tehet – és tesz is – meg. Szentgyörgyi Barbara könyve talán az én következő lépésem. Az Azt tényleg megeszed? című kötethez igazából a kíváncsiság hajtott. A holisztikus szemlélet, a minden mindennel összefügg nézet és az egy dolgot több szemszögből megvizsgálni narratíva nem áll messze tőlem. A tudományos életben elengedhetetlennek tartom, és a mindennapokban is elég hasznos. A szervezetem reakcióit is egyre jobban ismerem (bár még így is nagyon az alapoknál vagyok, azt hiszem), melyet nem gyökeresen változtattak meg, de alakítottak a pánikrohamaim. 

Szentgyörgyi Barbara könyve pedig egyébként nagyrészt ezen a fent vázolt analógián közelít az olvasó felé. Alapvetően nagyon hiányolom azt a szemléletet, amit a szerző bemutat. Jelesül, hogy nem(csak) az adott tünetet kell valahogy kezelni, hanem annak a kiváltó okát is megvizsgálni, feltárni. A pácienst nem térdként, hörgő tüdőként, hájként vagy bőrkiütésként azonosítani, hanem élő/érző egészként. A szerző elkötelezett orvosként világít rá a szervezetünkben zajló folyamatokra, szakszerű, de érthető formában bemutatva azokat, prezentálva az általa és férje által vezetett MAGÉLET nevű holisztikus önfejlesztő rendszert és a tudományos alapú táplálkozást. A szerző a húsmentes étkezés mellett foglal állást, így alapvetően ebben a szemléletben épülnek fel a táplálkozásunkat a teljes szervezetünk működésével párhuzamban bemutató könyv fejezetei. Én alapvetően kicsit mindig szkeptikus vagyok azokkal a megközelítésekkel, melyek valamely táplálékot elhagyandónak vázolnak, viszont ebben a könyvben annyira részletes és szinten mindenre kiterjedő volt a bemutatás, hogy – noha a befogadás egyelőre biztosan nem válik gyakorlattá –, de a nyitottságomat mindvégig fenntartotta. A könyv összesen hét nagy fejezetet ölel fel (Testünk mint szimbiózis – Az „érző és gondolkodó” test; Longevitás; Függőségeink és a szabadulás; Következtetések; Kitekintések; A növényi alapú étkezés gyakorlata), s a mikrobiom fogalmából kiindulva jutunk el a nagy egészig, érintve az idegrendszert, a hormonrendszert, a pszichét és az immunrendszert, ezeknek legtöbb betegségével és azok megelőzési lehetőségeivel, összetettségével. Tulajdonképpen, kis túlzással a laikusok orvosi zsebkönyvével van dolgunk (és ezt abszolút nem pejoratív értelemben írom), hiszen a táplálkozási tanácsoktól teljesen függetlenül is részletes képet kaphatunk a szervezetünk működéséről, a stresszkezeléstől kezdve, a PMS-n át a hallásig (vagy épp a sajt addiktív hatásáig). 

Ebből fakadóan, nem is egyhuzamban olvasós könyvről van szó. S ha a húst nem is hagyjuk el egy az egyben (engem receptes képmelléklet nem igazán fogott meg), érdemes lehet bővíteni táplálkozásunk repertoárját, figyelni a testünk jelzéseit, reagálni rájuk, mindehhez tökéletes kapaszkodót kapunk ebben a könyvben.

Blogturné Klub

A Kulcslyuk Kiadó egy különleges válogatással készült számotokra, hiszen találkozhattok a turnénk során önismereti, motivációs, táplálkozással kapcsolatos, pszichológiai vagy éppen szenzoros gyermekfejlesztő könyvvel is, így mindenki megtalálja a számára leginkább megfelelő olvasmányt. Tarts velünk a turné során, és nyerd meg a Kiadó által felajánlott 2 könyv egyikét.

A turné állomásai

01.02. Milyen könyvet olvassak?

(Stephens-Sarlós Erzsébet: Mellimolli)

01.03. Könyv és más

(Stephens-Sarlós Erzsébet: Mellimolli)

01.04. Szembetűnő

(Buda László: Mit üzen az életed?)

01.05. Hagyjatok! Olvasok!

(Osgyáni László - Mátai Tamás: Nem ​is emlékszem, mikor ettem utoljára…)

01.06. Könyv és más

(Thuróczy Bertalan: Futni, hinni, élni)

01.07. Szembetűnő

(Hoffmann Kata: Megsebzett gyermekkor)

01.08. Könyv és más

(Szentgyörgyi Barbara: Azt tényleg megeszed?)

01.09. Szembetűnő

(Szentgyörgyi Barbara: Azt tényleg megeszed?)

Nyereményjáték

A nyereményjáték során nincs más feladatotok, mint megfejteni, kitől származhatnak a különböző idézetek, és a helyes megfejtést beírni a Rafflecopter megfelelő sorába. A játék során a Kulcslyuk Kiadó felajánlásából 2 különböző könyvet is kisorsolunk a szerencsések között, amelyek az alábbiak lesznek:

Stephens-Sarlós Erzsébet: Mellimolli

Mátai Tamás, Osgyáni László: Nem is emlékszem, mikor ettem utoljára

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

„A könyveket el lehet égetni, de a tudás lángja tovább lobog!”

a Rafflecopter giveaway