Bridget Collins: A csendgyár

Csend. Valaki fél tőle, valakit megnyugtat. Mást ki lehet kergetni vele a világból. Elmélyülés. Unalom. Nyugalom. Merengés. Düh. Elhallgatás. Beleegyezés. Taktika. Kimerültség. Feltöltődés. Bénító. Lélegzetvisszafojtás. Zavaró. Halálos. Reményteli. Az a bizonyos…Csend. Mennyi mindent adhat, mennyi mindent vehet el.

Bridget Collins: A csendgyár

21. Század Kiadó, 2024, 384 oldal

Fordította: Borbély Judit Bernadett

Csillagérték: 9

…és mennyi mindent társíthatunk hozzá. A csend, amire vágyom kicsit ahhoz hasonlatos, mint amit Bridget Collins legújabb regényének fülszövege árul. Az a bizonyos csend, amikor semmi, de semmi nem zökkenthet ki…a semmiből. Nem sok szupererőt vágytam birtokolni eddigi életem során, de az, hogy egyszerűen csak létezzek, hogy ki tudjam kapcsolni a gondolataimat, és csak a csend létezzen (ha csak egy rövid ideig is, de bármikor, mikor szükségem van rá), biztosan ezek között szerepelt.

A csendgyár tehát ezzel szólított meg: a csenddel. Másfelől ott van a regény elképesztő atmoszférája, ami szimplán megbűvölt, magához vonzott, miközben a csend mellé odasettenkedett a rettegés: ugye, megéri fellapozni a könyvet? Az első oldalak után, melyben az 1820-as évek némiképp delíriumos félhomályában bolyongunk, hol idegen kultúrák, hol egy ladik fedélzetén, ez a rettegés átfordult a „jaj, csak el ne engedj” kántálásába. Merthogy, Collins könyve ahogy berántott, úgy próbált meg közben kitaszítani is. A hosszas leírások, a sötétben tapogatózások kissé tényleg a sötét tengerre hívtak magukkal. Mindazonáltal, az 1820-as évek naplószerű bejegyzését hamarosan felváltotta egy másik idősík, melyben megismerkedünk a történet tulajdonképpeni főszereplőivel. Henry az apósa hallószerkezeteket árusító boltjában segédkezik. Ez maradt meg neki, miután elvesztette feleségét és gyermekét. Egyébként költő. Imádja a költészetet. Egy nap titokzatos páciens érkezik hozzájuk. Egy előkelőség, aki megbabonázza Henryt.

„…az ambíció remek dolog, amennyiben a cél helyes.”

Bridget Collins

Sir Edward a lánya siketségére keres gyógyírt. Az első találkozás nem vezet eredményre, azonban Sir Edward egy különleges selymet ajándékoz Henrynek. Egy olyan kelmét, melyet pókok szőnek, s ami valóra váltja Henry álmát, kikapcsol minden neszt és gondolatot. A fiatal férfit megbabonázza a selyem hatása – és némiképp ajándékozója is –, így mikor Sir Edward magához kéreti Henry apósát, ő ajánlkozik helyette. Maga utazik Telvertonba – ha nem is kizárólag Sir Edward kislányán segíteni, inkább utánajárni a Telverton-selyem titkának. A regény fő cselekményfolyama tulajdonképpen a telvertoni ottlét leírása. Az odavetett megjegyzések Sir Edward alkalmazottairól, a csendgyár dolgozóinak történetei, s az a nagyszabású terv, mely Henryt vakká (vagy süketté?) teszi mindezekkel szemben. Ő csak és kizárólag a selyem rá gyakorolt pozitív hatására összpontosít, nagyívű tervet és megnyitót készít elő a csendgyár termékeinek bemutatójához, mindeközben fáradhatatlanul csüng Sir Edwardon, no és annak kiszámíthatatlan hangulatingadozásain. Beteljesül-e a beteljesülhetetlen? Egymásra talál-e két szív? S mi köze mindehhez Sir Edward felmenőinek, akik a pókokat Telvertonba telepítették?

Nem véletlenül használtam a bűvölet és megbabonázás kifejezéseket olyan sokszor a bejegyzésben. Bridget Collins regénye ugyanis leginkább ezzel operál. Nehezen enged be, nehezen befogadható, de valahogy mégsem ereszt. Megbabonáz. Szerintem ebben áll leginkább Collins remeke. És ebben áll a legnagyobb kockázata is. A csendgyár tipikusan olyan történet, amiről pletykálkodni sokkal izgalmasabb, mint elolvasni. Pedig olvasni sem semmi élmény! Persze, lassú folyású és néhol terjengős. Van benne egy olyan puzzle-darabka, ami valahogy nem illik a képbe, s mintha ez a puzzle-darabka sosem ugyanolyan lenne. Van benne egy kis Jane Eyre, de legalábbis egy csipet Brontë. A hangulatában. A történetében. Megszórva a hagyományos angol gótikus regények világával. Téboly! Mit akar Henrytől a nevelőnő? Mi befolyásolja Sir Edward hangulatát? Mi történt valójában Henry feleségével és kislányával? S mi történik a csendgyárral? Sikerre vihető egy olyan vállalkozás, ami a csendet vagy az őrületet kínálja a vásárlóinak? Mit mondhatnék? A rettegés elszállt, maradt a csend, a téboly és a bűvölet.

Blogturné Klub

Titokzatos selyem borzolja a kedélyeket a csendgyár körül. Egyik oldala a tökéletes csendet, másik oldala a tébolyt hozza el viselője számára. Mi lehet a titok? Miért áll a csendről álmodó Henry Sir Edward selymének ügye mellé? S milyen titkokat rejtenek a pókok? Tarts a Blogturné Klub hét bloggerével, s deríts fényt a titokra! A turné végén megnyerhetetd Bridget Collins regényét a 21. Század Kiadó felajánlásában.

A turné állomásai

10.12. Szembetűnő

10.14. KönyvParfé

10.16. Csak olvass!

10.18. Könyv és más

10.20. This is my (book) universe

10.22. Spirit Bliss Sárga könyves út

10.24. Zakkant olvas

Nyereményjáték

Bridget Collins könyve a 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozatában jelent meg, melyek közül már a Blogturné Klub tagjai is számos kiadványt bemutattak. A mostani játékunkban ezeket szeretnénk ismét a figyelmetekbe ajánlani. Minden állomáson találtok egy-egy rövid részletet az adott blogger egy korábbi bejegyzéséből. A feladatotok az, hogy megkeressétek, bloggerünk melyik könyvet ajánlja épp figyelmetekbe. Segítségképp a könyv fölszövegéből is adunk nektek részletet :)

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Patrícia (Szembetűnő) véleménye a könyvről „Namrata Patel regénye az identitáskeresés izgalmas történetét tárja az olvasó elé. A történet címe és fülszövege alapján is hamar kiderül, hogy az indiai bevándorlók, az identitásmegtartás és az asszimiláció kérdése is a történet központi elemét képezi – a könyvet olvasva pedig az is kiderül, hogy a kérdéskört az elbeszélő nagyon finoman szövi a történetbe.”

Részlet a fülszövegből: „[A főszereplő] nomád fotóriporter. Nincs családja, állandó lakcíme, nem kötődik sehová, senkihez, akkor érzi jól magát, ha távolságtartó módon, a kamera lencséje mögül szemlélheti a világot. Magányos életvitele azonban feje tetejére áll, amikor örököl egy Boston történelmi városrészében található lakást.”

a Rafflecopter giveaway