Roald Dahl: Charlie és a csokigyár

Kulttörténetek. Kis túlzással mindenki ismeri őket, még akkor is, ha sosem látta vagy olvasta volna őket. Nehéz megfogni, mintha mindig – de legalábbis nagyon régóta – velünk lettek volna. Nem is mindig szeretjük őket, és nem is mindig tudjuk megmagyarázni hol és mikor váltak a részünkké. Nem elevenen, nem mindig élőn. De valahogy ott vannak.

Roald Dahl: Charlie és a csokigyár

Sorozat: Charlie (1)

Kolibri Kiadó, 2024, 228 oldal

Illusztrálta: Quentin Blake

Csillagérték: 8

A Charlie és a csokigyár, Willy Wonkával szerintem hasonló kategóriát képvisel. Talán a húszévente újra és újra megközelített történet nem engedi, hogy a generációk váltakozása elfeledje, talán az újra és újra kiadott meseregény. Mindenesetre, megragadtam az alkalmat, hogy a filmek után megismerkedjek Roald Dahl klasszikusával.

Roald Dahl világa nem ismeretlen előttem (sőt, maga a Charlie sorozat sem), évekkel ezelőtt több könyvéhez is volt szerencsém, így a játékosság és a varázslat a Charlie és a csokigyár kapcsán is várakozással töltött el, hiszen tudjuk: az adaptációk mindig egy picit máshogy jelenítik meg a történetet. Annak idején egyébként a Tim Burton rendezte 2005-ös Charlie és a csokigyárral ismerkedtem meg először Charlie és Willy Wonka kalandjaival. A legutóbbi Wonka film kapcsán kissé talán több kritikai észrevételem is lenne Johnny Depp Wonkájáról, mindenesetre a Charlie-t alakító Freddie Highmore akkoriban lopta be magát a szívembe (bár utóbb kiderült, hogy akit én pici fiúnak láttam a filmen, tulajdonképpen egy-két évvel fiatalabb nálam). Hogy miért hoztam fel ezt a vonalat? Nos azért, mert Burton ezt nagyon eltalálta! 

A meseregény elején Quentin Blake illusztrációinak segítségével megismerkedünk a szereplőkkel, mely után azonnal bele is csöppenünk a Fikarc család szeretetteljes mindennapjaiba, akik egy városszéli rozoga viskóban élnek. A héttagú család (nagyszülők, szülők és Charlie) szűkösen élnek, Charlie születésnapjára azonban minden évben összekuporgatnak annyi pénzt, hogy egy táblacsokival lepjék meg a kisfiút. Hogy, hogy nem, nemsokkal Charlie szülinapja előtt a régóta magába zárt Wonka csokigyár tulajdonosa felhívást tesz közzé: mindössze egy napra öt szerencsés gyermek előtt megnyitja a gyárat. S hogy kik lehetnek ők? Az az öt szerencsés, aki megtalálja a csokipapír mögé rejtett aranysorsjegyet. Ebből összesen ötöt bocsájtott ki a gyár. Természetesen, mindenki izgalomba jön a hír hallatán, s megkezdődik a sorsjegyvadászat. Az öt szerencsés egy-egy családtagot, kísérőt vihet magával, s kezdetét veszi a gyárlátogatás – melyről aztán szép lassan kiderül, hogy sokkal több, mint egy nap a csokikészítés világában, melynek végén mindenki élethosszig kitartó csokikészlettel távozhat.

A Charlie és a csokigyár egy egészen szokványos alaptörténetű mese: a szeretetben nevelkedő szegény kisfiú, akit egy napon olyan szerencse ér, amilyenre sosem számított. A meseregény tanmese jellegét erősíti, hogy Charlie nem jutalom vagy becsvágy miatt szeretett volna Willy Wonka közelébe jutni, s a látogatáson is megmaradt ugyanannak a kisfiúnak, aki átlépte a gyár kapuját. Dahl könyve így valahol a szerénység, a tisztelet, a szeretet és az alázat története, amolyan a „jó elnyeri méltó jutalmát” történet. Persze, mindaz a fűszer, amivel az elbeszélő még megspékeli a mesét teszi hol kissé abszurddá, hol kissé morbiddá, hol kissé félelmetessé, hol pedig mókássá a cselekményfolyamot. A gyári kalandok elbeszélése és azok lezárása, feloldása kissé eltér a mozitól, érdemes jobban fókuszálni rájuk. Számomra ez sokkal szórakoztatóbb volt (főként az utolsó két gyerkőc esetében). Ami a fordítást illeti – bár ugyancsak a filmmel van összehasonlítási alapom – szerintem szerencsés lett volna a filmes verziót is számításba venni, ha máshol nem, a nevek esetében mindenképp. Ugyancsak akadt néhány olyan kifejezés, melyeket már nem használunk – s ha már új fordítás, érdemes lett volna ezeket kigyomlálni, ha egyébként stílusában nem változtat a szövegen. Ettől eltekintve, a mese olvasmányos, gördülékeny – és persze szerethető. Szép lassan helyére kerül minden mozaik Charlie és Willy Wonka történetében.

Blogturné Klub

A Kolibri Kiadó új fordítással hozta el a hazai olvasóknak Roald Dahl örök klasszikusát, a Charlie és a csokigyárat! A Blogturné Klub három bloggere invitál most titeket Willy Wonka csokigyárába, hogy bemutassa nektek a mozikban is nagy sikereknek örvendő filmek alaptörténetét. Tartsatok velünk, s a turné végén - ha nem is kamionnyi csokival, de - egy példánnyal gazdagodhattok a Kiadó jóvoltából!

A turné állomásai

06.21. Szembetűnő

06.23. Spirit Bliss Sárga könyves út

06.25. Könyv és más

Nyereményjáték

Charlie történetét a legtöbben valamely mozifilmből már ismerhetjük, így a kötethez kapcsolódó nyereményjáték is a szereplőkhöz és az adaptációkhoz kapcsolódik (de persze, sokat segíthet a fülszöveg is). Minden állomáson találtok egy kérdést, a helyes választ írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A feladvány:

Hogy hívják a csokikészítőket Willy Wonka gyárában?

a Rafflecopter giveaway