Rosie Andrews: Az erdő

Nem újkeletű terv részemről, hogy a klasszikus gótikus regények világában mélyebben is elmerüljek. Egészen pontosan A klastrom titkának olvasása óta szeretnék jobban megismerkedni – többek között – az Udolphóval. Végül, úgy alakult, hogy két kortárs szerző és a 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozata által tanultam meg szeretni a gótikus regényeket.

Rosie Andrews: Az erdő

21. Század Kiadó, 2024, 350 oldal

Fordította: Borbély Judit Bernadett

Csillagérték: 8

Bár őszintén szólva, nehezen tudom megragadni, hogy valóban egy regény műfajának szeretetéről beszélhetek-e A csendgyár vagy Az erdő kapcsán, vagy inkább arról, hogy olyan történetek világát idézik fel bennem, melyekben olyan nagyon keveset időzhettem. Igen, picit Austen zsengéjére és a Brontë-nővérek lápvilágára gondolok, újfent.

Menno Metselaar – Piet van Ledden: Ki volt Anne Frank?

Anne Frank feltehetően az 1940-es évek legismertebb tinédzsere – így van ez talán akkor is, ha napjainkban nem árt óvatosan dobálózni az általános műveltség fogalmával. Története, naplója a beteljesületlen életremények, egy gyermekkorától, a nyugodt felnőtté válástól megfosztott generáció mementója. Ez volna az egyik oka, hogy napjainkban is kiadványok sokasága foglalkozik a történetével? 

Menno Metselaar – Piet van Ledden: Ki volt Anne Frank?

Móra Könyvkiadó, 2024, 40 oldal

Fordította: Fenyves Miklós

Csillagérték: 8

Naplóját több kiadásban olvashatjuk magyarul is, korai írásai egy beteljesületlen írói karrier lenyomatai, több memoárban is felbukkan a neve és ismeretterjesztő kiadványok sokasága teszi emlékét a holokauszt megkerülhetetlen alakjává. Naplója és írásai számtalan szempontból szolgálnak kiváló forrásanyagul is. A Móra Könyvkiadó 2019-ben, Anne Frank születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából hozott el egy gyermekek számára összeállított kiadványt, mely nem csupán arra keresi a választ, hogy ki volt Anne Frank, hanem arra is, hogy milyen történelmi sodor formálta rövid életét.

Monica Porter: A budai vár Vagányai

A közoktatásban eltöltött éveink során számos történelmi témájú regénnyel találkozhatunk a kötelező és ajánlott olvasmányok listáján. Sokat az utókor címkézett fel ifjúsági kategóriával, de szinte mindnek van egy közös pontja: nagyjából a 20. század elejéig ölelik fel a történelmi kereteket. Ennek több oka is lehet – az egyik talán, hogy a hetvenes évek óta nem igazán sikerült alapjaiban átgondolni az „olvasás megszerettetése” pátoszába burkolt, a fiatalok számára már harminc éve sem túl vonzó irodalmi lajstromot.

Monica Porter: A budai vár Vagányai

Móra Könyvkiadó, 2024, 144 oldal

Fordította: Péter Zsolt

Illusztrálta: Ritter Ottó

Csillagérték: 8

…hogy tovább is fűzzem a gondolatmenetet, 1956-ról szerintem még nem is olvastam ifjúsági regényt. Visszatérhetünk megint az iskolapadba, hiszen akkoriban, mikor a kötelező olvasmányokat kőbe vésték, ’56-ról még a történelemórákon is kevés szó esett, ha esett egyáltalán. De hogy miért is kerülgetem ennyire ezt az iskolai olvasmánylistát témát? Monica Porter regénye erre viszonylag pontos választ ad.

Alex Donovici: Csudi és az elnémult erdő

Ha megkérdezel valakit a korosztályomból, hogy milyen könyvsorozatokra függött rá az elmúlt időszakban, szerinted hányan neveznék meg Alex Donovici Csudi, a pacsirta sorozatát? Kicsit megmagyarázhatatlan számomra, s persze azért függőségről nincsen szó, mindenesetre a legnagyobb örömmel ismerkedtem meg a szárnyaszegett pacsirta legújabb történetével.

Alex Donovici: Csudi és az elnémult erdő

Móra Könyvkiadó, 2024, 112 oldal

Fordította: Koszta Gabriella

Illusztrálta: Stela Damaschin-Popa

Csillagérték: 8

Annál is inkább, mert Donovici eddigi történeteiben olyan értékek jelentek meg, melyekre szerintem nagy szükség van. Mármint, nem amiatt, mert hiánycikkek lennének. Bár valahol talán azok is. S talán épp ezért jó, ha ilyen és ehhez hasonló történetekkel lepjük meg a gyerkőcöket.

Katharina Neuschaefer: A ​világ legszebb mondái

A mondák, regék és mítoszok egészen kicsi korunktól kezdve velünk élnek. Hallunk róluk az óvodában, nézünk egy-egy történetet megjelenítő mesefilmeket vagy filmeket, mikor olvasni tanulunk, ott vannak az olvasókönyvünkben, felső tagozatban és középiskolában is megjelennek, rögtön az irodalom- és történelem pályafutásunk elején. 

Katharina Neuschaefer: A világ legszebb mondái

Móra Könyvkiadó, 2024, 208 oldal

Fordította: Nádori Lídia

Illusztrálta: Bölecz Lilla

Csillagérték: 7

De mennyire ismerjük őket igazán? El tudjuk helyezni az egyes mondakörök szereplőit, isteneit és fel tudunk idézni egy-egy róluk szóló mondát? Picit ez a kérdés is megmozgatta a fantáziámat, mikor ráböktem a Móra Könyvkiadó gondozásában megjelent impozáns kiadványra, melynek címe is igen sokatmondó: a világ legszebb mondáit ígérte nekem.

Bridget Collins: A csendgyár

Csend. Valaki fél tőle, valakit megnyugtat. Mást ki lehet kergetni vele a világból. Elmélyülés. Unalom. Nyugalom. Merengés. Düh. Elhallgatás. Beleegyezés. Taktika. Kimerültség. Feltöltődés. Bénító. Lélegzetvisszafojtás. Zavaró. Halálos. Reményteli. Az a bizonyos…Csend. Mennyi mindent adhat, mennyi mindent vehet el.

Bridget Collins: A csendgyár

21. Század Kiadó, 2024, 384 oldal

Fordította: Borbély Judit Bernadett

Csillagérték: 9

…és mennyi mindent társíthatunk hozzá. A csend, amire vágyom kicsit ahhoz hasonlatos, mint amit Bridget Collins legújabb regényének fülszövege árul. Az a bizonyos csend, amikor semmi, de semmi nem zökkenthet ki…a semmiből. Nem sok szupererőt vágytam birtokolni eddigi életem során, de az, hogy egyszerűen csak létezzek, hogy ki tudjam kapcsolni a gondolataimat, és csak a csend létezzen (ha csak egy rövid ideig is, de bármikor, mikor szükségem van rá), biztosan ezek között szerepelt.

Kate Robb: Szerelem a végzetem

Alternatív valóságok. Körbevesznek minket. Eltervezünk, álmodozunk, eljátszadozunk a „mi lett volna, ha…” gondolatával meg azzal, hogy mit tennénk, ha megnyernénk az ötöst a lottón. Ábrándozunk kislányként, megtervezünk nagyobbként. A napokban a sógorom ejtett el egy megjegyzést egy triviális élethelyzetre, jelesül, hogy egy kitelepülés után pontosan megterveztem, hogy állok be az autóval a helyszínre, hogy a legegyszerűbben be tudjak pakolni. De egy autó pont útban parkolt le. Így nem lesz jó – mondtam – nem így volt eltervezve. S jött a válasz. Na ez a gond: „ez nem így volt megtervezve” – és így akkor már nem is jó. Tényleg nem?

Kate Robb: Szerelem a végzetem

Magnólia, 2024, 352 oldal

Fordította: Molnár Júlia Dóra

Csillagérték: 6

Ha egy – sokkal – nagyobbat lépünk, mi történik életünk medrével, ha egy váratlan szakítás kettévág mindent, amit elterveztünk? Ha a harmincas éveinkhez közeledve egyszer csak egyedül találjuk magunkat egy jól fizető, ám unalmas munka társaságában, a megvalósítatlan álmainkkal? S mit kezdenénk akkor, ha egy kis mágia segítségével mégis az áloméletünkben találnánk magunkat. Ezzel játszik el Kate Robb története.