Nemes Nagy Ágnes: A titkos út; Az aranyecset és más mesék

Egy picit messziről fogok kezdeni – mint ahogyan az nem áll tőlem túlságosan távol. A mesterképzésen írt szakdolgozatomban a magyar irodalomtanítás női szempontjairól írtam. Ehhez megvizsgáltam az akkor érvényen alaptantervet, kerettantervet és két tankönyvet is. Nem meglepő módon, nem igazán találtam bennük női tartalmakat.

Nemes Nagy Ágnes: A titkos út

Móra Könyvkiadó, 2023, 96 oldal

Illusztrálta: Szabó Imola Julianna

Csillagérték: 9

Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset és más mesék

Móra Könyvkiadó, 2024, 104 oldal

Illusztrálta: Szabó Imola Julianna

Csillagérték: 9

Az akkori Nemzeti Alaptanterv a 97 megismerésre ajánlott szerző között három írónőt említett meg, közülük egy a kerettantervig már nem jutott el. A kerettantervben két magyar női szerző, Szabó Magda és Nemes Nagy Ágnes szerepelt. Legnagyobb megdöbbenésemre, a Nemes Nagy Ágnessel foglalkozó tankönyvi lecke a „legférfiasabb költőnő” címet viselte. Hát, így juthat be valaki a gimnáziumi törzsanyagba.

Katherine Applegate: Egy vidra naplója

A vidrás történetekről – illetve azok hiányáról az olvasmánylistámon – tavaly hosszabban is írtam A vidrák éneke kapcsán. Noha az a történet nem igazán ragadott magával, biztos voltam benne, hogy a vidrákban sokkal több van mesék egyszerű mellékszereplőinél.

Katherine Applegate: Egy vidra naplója

Maxim Könyvkiadó, 2024, 288 oldal

Fordította: Ladányi-Turóczi Csilla

Csillagérték: 8

Nyugi, nem indítottam, „Vidrákat főhősnek!” kampányt vagy ilyesmi, egyszerűen csak úgy hiszem, hogy annyira sok, szép és érdekes élőlény vesz minket körül még úgy, ha nem utazunk egzotikus tájakra, hogy vétek (lenne) nem bemutatni őket a gyerekeknek egy-egy (vagy több) mese által. Miért a maciké az állandó fókusz?