Ha
Romy Schneiderre gondolok, a nagyszüleim jutnak eszembe. Pontosabban szólva, a
tévéjük alatti polc, melyen – az utóbbi évtizedekben már – DVD-n sorakoztak a
Sissi-filmek. Meg azok az emlékmorzsák, melyek arról tanúskodnak, hogy „nincs
karácsony Sissi nélkül”. Bár, hogy őszinte legyek, egyáltalán nem emlékszem,
hogy valaha is leültem volna, hogy no, akkor most megnézem A magyarok
királynéját.
Bernard Pascuito: Romy Schneider utolsó élete
Helikon Kiadó, 2023, 248 oldal
Fordította: N. Kiss Zsuzsa
Csillagérték: 6
Karácsonykor
sem. Izgalmasan működik a gyermeki emlékezet. A lényeg talán mindebből az, hogy
Romy Schneider és Sissi valahogy beleivódott az emlékezetünkbe. Azt hiszem, nem
sok generáció az, melynek a színésznő nevének említésekor ne az ikonikus
Sissi-filmek jutnának először eszébe. Az idősek – vagy épp az 1950-1970-es évek
filmvilágának kedvelői és ismerői – persze biztosan sokkal több klasszikust
tudnának felidézni pályafutásából, de sejtésem szerint nekik is az első helyen,
vagy azok valamelyikén szerepelne az ’50-es évek második felének trilógiája.
