Kertész Edina: A fotográfuslány

Kalandok az 1910-es évek Budapestjén. Kertész Edina meséi nem ismeretlenek előttem, hiszen A lány, aki…./A fiú, aki… sorozatban több mesekönyvét is olvastam. Megkedveltem ezeket a kiadványokat, a mesékkel és az illusztrációkkal együtt, mert egyrészt méltó emléket állítanak a főhősüknek, másrészt kiváló példaként szolgálhatnak a gyerekek számára.

Kertész Edina: A fotográfuslány

Manó Könyvek, 2024, 224 oldal

Csillagérték: 9

A fotográfuslányt tehát egyrészt azért vártam különös izgatottsággal, mert kíváncsi voltam, hogy a szerző egy terjedelmesebb ifjúsági regényben miként működik, másfelől pedig a Manó Könyvek Új Kedvencek sorozata szintén különleges helyet foglal el a szívemben. Egyszerűen odavagyok azért, hogy a kiadó egy ilyen klassz sorozatban enged teret egy, az ifjúsági irodalomból szerintem nagyon is hiányzó láncszemnek, az ifjúsági történelmi kalandregényeknek...

Fodor Veronika: Az aranyváros

Ha valamiért mindenféle téren tudok rajongó üzemmódba (is) kapcsolni, az nyilvánvalóan a 19. századi történetek egyre szélesedő skálája. Nem csupán a klasszikus irodalom terén, de a kortárs regényekben (legyen azok célközönsége a felnőtt korosztály vagy a gyerekek) is nagyon kedvelem, ha a szerzők ehhez a korszakhoz nyúlnak és olyan szegmenseket, személyeket vagy eseményeket emelnek ki, melyek kevéssé ismertek – vagy adott esetben olyan fiktív elemekkel játszadoznak el, melyek egyébként akár a valóságban is megállnák a helyüket.

Fodor Veronika: Az aranyváros

Manó Könyvek, 2023, 248 oldal
Csillagérték: 8

Persze, az is kitétel, hogy ezek az elbeszélői kalandozások jó érzékkel és ügyesen közelítsenek a korszakhoz. A Manó Könyvek Új Kedvencek sorozatában pedig e tekintetben az eddigiek során még nem csalódtam, így abszolút lelkesen lapoztam fel a kiadói széria legújabb részét, Fodor Veronika Az aranyváros című munkáját.

Király Anikó: A balatoni sellő

Sok-sok évvel ezelőtt – na, nem másfél évszázada – egy júliusi napon röppent fel a hír, hogy a Kaposvár közeli Desedában krokodilt vélt felfedezni egy horgász. 2000 nyarán még nem töltöttem be a tízet, ráadásul a Balaton felé tartva a Deseda mellett haladtunk el, így én mindig árgus szemekkel tapadtam az autó ablakára a tó mellett elhaladva. 

Király Anikó: A balatoni sellő

Manó Könyvek, 2023, 384 oldal

Csillagérték: 10

Persze, akkor is sejtettem, hogy kacsa az egész, de olykor azóta is elsütöm (legalább magamban) a kérdést, hogy vajon kikeltek-e már az idei kis krokodilok a Deseda nádasában. Talán ez az emlék – meg persze a Balaton iránti szerelmem – akarta velem felderíttetni a balatoni sellő történetét huszonhárom évvel később.

Mechler Anna: Levedi lánca

A honfoglalás kora számomra mindig valamiféle misztikummal körülvett időszakként jelent meg az általános és középiskolai tanulmányaim során. Sámánok, táltosok és rituálék, kalandozások és letelepedés, jurták és törzsi lét. Ezek azok az elemek, melyek felnőttkoromban is elsőként derengenek fel, ha az első évezred végére asszociálok. Nem nagyon volt, ami változtatott volna ezen, sőt, a sámánizmussal foglalkozó nyelvészeti kurzusok kifejezetten élvezetesebbé és maradandóbbá tették számomra az új ismeretek összefésülését a korábbiakkal. 

Mechler Anna: Levedi lánca

Menő Köyvek, 2023, 312 oldal

Csillagérték: 8

Az azóta sajnos elhunyt Fancsaly Éva tanárnő mindig szívemben marad, hiszen a sámánizmussal foglalkozó kurzusain egy sor izgalmas ismeretet gyűjthettem eleink hiedelemvilágáról. Talán a tudattalanom valahol ezek miatt is választotta Mechler Anna ifjúsági regényét.