Bár
rengeteg minden változott az emberek életében az elmúlt évszázadokban, van
néhány dolog, ami szerencsére örök: mint például az, hogy a kutya az ember
legjobb barátja. A Libri Kiadó csodaszép, gazdagon illusztrált új albumából sok
mindent megtudhatunk négylábú társaink történetéről, sajátosságairól, illetve a
különböző fajták egyedi jellemzőiről. Miklósi Ádám: A kutya
Szerzőtársak: Faragó Tamás, Claudia Fugazza, Gácsi Márta, Kubinyi Enikő, Pongrácz Péter, Topál József és a Családi Kutya Program munkatársai
Libri Könyvkiadó, 2019, 224 oldal
Csillagérték: 10
Az első egyik legerősebb emlékem a kutyákkal kapcsolatban, mikor
kicsi lányként a terasz lépcsőjén üldögélve épp aktuális szaktudományos
folyóiratomat, a Buci Macit lapozgattam, s az egyik tacsi kölyökkutyánk
elkezdett viaskodni az újsággal. Máig élénken él bennem a borító beharapott
sarkocskája. Azóta is mindig volt kutyánk, éppen egy évvel ezelőttig. Ha valaki
úgy nő fel, mint én – mindig a közelben egy kutyával, bizony ez az egy év
mérhetetlen hosszú időnek tűnik kutya nélkül.
 |
| @szembetuno_blog |
Volt olyan kutyusom, akinél azt éreztem,
jobban én, mint én magam – egy westie volt, az első kutya, akit én kaptam,
egyes egyedül. Nem voltam különösen jó gazdája, mert néhány éves korában
kollégiumba költöztem, mégis azt éreztem, hogy ő is éppúgy várja a péntek
délutánokat és a szüneteket, mint én. De ugyanilyen mély élmények kötnek a
német juhászunkkal való sétákhoz, különösen a december 24-ei – mire apával
hazaértünk, megérkezett a Jézuska, s akkoriban, az 1990-2000-es évek fordulóján
ezeket a sétákat gyakorta nagy hóban, hóesésben tettük meg. Milliónyi érv és
élmény szólt tehát amellett, hogy megismerkedjek Miklósi Ádám könyvével. A sort
hosszan tudnám folytatni, de azt hiszem, jelen esetben igazán kár lenne
elsiklani A kutya című, igazán impozáns és igényes kiadvány felett. Rögtön le
is lőném a poént: szerintem, ennek a kötetnek minden (leendő) kutyatulajdonos
polcán – mi több: az olvasmányélményei között – kell lennie. Nem, teljesen
felesleges is lenne a feltételes mód. Ott a helye, ez vitán felül áll.
 |
| @szembetuno_blog |
A könyv sokféle szempontból izgalmas
utazás a kutyák világában, mind a faj történeti, mind pedig fizikai,
fiziológiai jellemzőit tekintve. A könyv szerkezete nagyon logikus, egymásra
épülő, a kutyák világában egyre mélyebben elmerülő koncepciót követ. A szerzők nem
fukarkodnak a történeti visszatekintéssel, az egyik legkorábban háziasított
állat történetét gyakorlatilag a kezdetekig vezetik, így igen komplex képet
kaphatunk a kutyák (és farkasok) tulajdonságairól, a domesztikáció lehetséges
mikéntjeiről és okairól. Különösen tetszett, hogy az evolúciós különbségekre az
enciklopédia későbbi részeiben is találunk utalásokat. Az ezt követő fejezetek
(Anatómia és élettan; Viselkedés és társas kapcsolatok; Érzékelés, gondolkodás
és személyiség, Kutyák és emberek) a mindennapi életben is hasznos, alapvető és
széles ismeretanyagot közvetítenek a (leendő) kutyatulajdonosok számára. Érdekes
volt utólagosan is bizonyságot szerezni néhány feltevésemre és választ kapni korábbi
kérdéseimre. Ezek által, úgy hiszem, valamivel tudatosabb gazdája lehetek a
következő kutyámnak, akire – remélhetően – már nem kell olyan sokat várnom. A kutyák és emberek fejezet történészi
szemmel is borzasztó érdekes volt számomra, hiszen a fejezet felvezetése a kutya
és ember kapcsolatát kultúrtörténeti szempontból is érintette, ami –
természetesen – megkongatta a fülemben az ikonográfiai kutatásoknak való
részletesebb utánajárás gondolatát. Nagyon izgalmas volt a segítőkutyákról is
olvasni, mindig érdekelt az ő kiképzésük, és ebben a részben ebbe is
betekintést nyerhettem. A Kutyafajták tudástára, a könyv záró fejezeteként
világunk kutyatenyésztését, az állatvédelmet, az új fajtákat is górcső alá
veszi, s az utolsó oldalakon bőséges fajtaleírásokat is olvashatunk. Ez
utóbbival, bevallom, hiányérzetem van, sokkal szélesebb áttekintésre számítottam,
ami a megjelenő kutyafajták számát illeti. S nem egészen világos a válogatás
koncepciója. Nagyon klassz elgondolásnak tartom viszont, hogy feltüntették,
egy-egy fajta mennyiben lehet „alkalmas” egy elsőkutyás tulajdonosnak.
Összességében A kutya nagyon sokrétű és
megbízható információt ad át a kutyákról. A kötet nagyon gazdag képmellékletet
is közöl, a csatolt fotók sosem maradnak magyarázat nélkül, nem díszítő jelleggel,
hanem funkcióval szerepelnek, olykor a szöveget kiegészítve, alátámasztva. S ha
már szöveg: az egyes leírások mindvégig nagyon egységesek, s amellett, hogy
tudományos szövegről, komoly kutatói munkákról és eredményekről olvashatunk, a
stílus végig közérthető és olvasmányos. Több estén keresztül lapoztam az
enciklopédiát, a sok információ totálisan lelkessé varázsolt, így minden nap
valami újdonsággal lephettem meg a családomat a kutyák világáról. Kövessétek a
példámat, és vegyétek kezetekbe a kötetet, ha valaha Volt/van/lesz kutyátok! Köszönet a szerzőknek és a kiadónak a kötetért :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése