Az idei verseny logója |
Mindjárt itt, a bejegyzés elején leszögeznék két dolgot: 1.) az eredménytől függetlenül továbbra is örülök, hogy Boggie dala képviselte hazánkat, 2.) nem a bécsi ESC volt életem Eurovíziós élménye.
A műsorvezetők és Conchita |
A beharangozók nem győzték szajkózni az idei mezőny különös erősségét, ezzel szemben számomra az idei dalsorozat inkább a teljes egyhangúságot tükrözte (néhány kivétellel, persze). Külön szívfájdalmam, hogy évről-évre egyre kevesebben döntenek a saját anyanyelven való éneklés mellett. Idén, még az e szempontból mindig biztos pontnak számító Szerbia is az angolt választotta (pedig szerintem a szerb változat sokkal erősebb). Így lényegében a 2015-ös koncepciót maguk a versenydalok húzták át: nem tudtuk meg ugyanis, mi között kellett volna/kellene hidat emelni, hiszen szinte mindenki a biztosnak tűnő sablont választotta a kulturális érdekességek helyett. És, ha már egyformaság: külön figyelmet érdemel a stylistok "munkája". Emlékeim szerint talán három női fellépőnél sikerült mellőzni a köldökig dekoltált ruhát (elnézést, ha "volt az négy is").
...a személyes kedvenceim nem a pontozás közben egyre esélyesebbé váló svéd vagy orosz dal voltak. Bár, kétségtelen: a svédek képtelenek arra, hogy rossz dalt küldjenek a versenyre (és mint a végeredmény is alátámasztja: ez idén sem volt másként). Számomra azonban a Heroes kimerült a körítésben. Ettől függetlenül persze, szívből gratulálok a megérdemelt győzelemnek! Az orosz dalt erősebbnek tartottam a svédnél, viszont az előadó személyisége miatt valamiért nem tudott a közelembe férkőzni a "megkedveltem a dalt"-érzés (ha létezik ez a kifejezés...). Kedvenceim közé tartozott, a fentebb már említett Beauty Never Lies, az észtek Goodbye To Yesterday-e és a szlovén Maraaya produkciója, de üde színfolt volt az ausztrál dal is, és különösképp kedveltem az osztrák szám hangulatát....és persze, a sajátunkat.
Boggie és a Wars for nothing kitűnt a mezőnyből, ez aligha vitatható. Rengeteg - külföldi - kommentet olvastam az elődöntő és a döntő után is. Persze, lehet azt mondani, hogy unalmas, egyhangú és hasonló okosságok...Ízlésről teljesen felesleges vitatkozni. Számomra ez a dal fontos üzenetet tartalmaz, mondanivalóval és hangulattal. És örömmel olvastam, hogy azért ezzel nem vagyok egyedül a világon. Mindig megérint, ha magyar szereplőket látok és hallok egy világszínpadon (és az ESC már régen túlnőtte Európát), és (hogy visszakanyarodjak a bejegyzés eleji média-kommenthuszár - vonalhoz) talán épp emiatt állok értetlenül minden évben a hazánkat képviselőkre zúduló negatív komment - és cikkáradattal szemben. Mert lehetne jobban, lehetne szebben, lehetne nemzetközibben, lehetne magyarosabban, lehetne szerényebben, lehetne határozottabban...és mondjuk közös támogatással, szeretettel és megbecsüléssel nem lehetne? Csak kérdezem. Nekem valahol ott kezdődne a híd alapkőletétele.
Először is - grat, hogy tegnap még eljutottál ide. :D
VálaszTörlésNekem sem igazán tetszett az idei ESC, de nem is a dalok, inkább maga a show miatt. Szerintem a műsorvezetők többen voltak a kelleténél, és úgy igazán semmit nem raktak hozzá a műsorhoz. Azt meg, hogy mi volt az az "osztrákok mit raktak az ESC-hez" dolog... inkább csak vártam, hogy vége legyen.
Boggie dala tényleg nagyon elütött a többitől, és nem a rossz értelemben - ez különösen akkor nyilvánult meg, mikor újrapörgették a fellépőket.
A kedvencem még az észtek, szlovének, azerbaijaniak és természetesen a szívem csücskei, az olaszok voltak.
Én is azt gondolom, hogy teljesen felesleges volt ennyi funkciótlan műsorvezetőt bevinni a műsorba...úgy látszik, van olyan év, mikor nagyon nem sikerül jó ESC-t összehozni, és 2015. egy ilyen év volt :D
Törlés