Nem
lehet elég 19. századi történelmi regény az olvasmányaim között. Lehet az fiktív
vagy valós, esetleg a fikció és valóság elegye, családregény, ifjúsági vagy
kaland, mindig nagy örömmel és izgalommal vetem magam a lapok közé. Különösen,
ha magyar történetről van szó. Bár a szívem mindig a reformkorért fog dobogni
igazán, nagyon kedvelem a dualizmusba kalauzoló elbeszéléseket is.
Iglódi Csaba: Az ígéret szép szó
Sorozat: Késmárki Bertalan kalandjai (1)
Athenaeum, 2024, 288 oldal
Csillagérték: 7
Mindkét
esetben meg szoktam jegyezni, hogy ez a két korszak még mindig kifogyhatatlannak
tűnik (tudom, persze – az összes többi is, de hadd legyek részrehajló),
kincseket rejt – de mi történt a két korszak között? Ha a reformkori vagy dualizmus
kori történeteket keveslem, mi van az 1860-as évek elejével? Iglódi Csaba
regénye már csak a korszakválasztás miatt is plusz fűszert ígért.
